Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-250

198 2S0, országos Illés 1898. notember 17-én, pénteken. réttel biniak, és ha valamely gazdaságban alkalmazva vannak, ott kell nekik voltaképen elsajátítani mindent. Én ezen gyakorlati ismeretterjesztés hiányának okát aiiban látom, hogy a gazdasági intézetek erre kellő súlyt nem fektetnek. De ha a gazdasági felsőbb szakoktatást csakugyan arra a színvonalra akarjuk emelni, melyet az kell, hogy elfoglaljon egy agrikultnr-álIámban, azt hiszem, elsősorban arra kell törekednünk, hogy azokat a tanerőket oly minőségben lássuk azokbnn az intézetekben, hogy ne csupán a talán kevésbbé hasznos, — mint. Kőrösi Sándor t. képviselőtársam mondta, — talán még selejtes elemekből is kerülhessenek ki, mert nincsenek kellően dotálva. Hanem az én felfogásom az, hogy például a magyar-óvári akadémián tudósok legyenek, és azokat a tudósokat, ha, kell, édesgetni, minden áron megszerezni kell. De ezt 1500 forint évi fizetéssel bizony nem érjük el soha. Akármelyik ágát a kulturintézeteknek tekintjük, mindenütt jobban vannak dotálva a tanerők, mint épen a gazdasági felsőbb szakoktatásnál. A költségvetésbe pillantva, azt találom, hogy a ksssai gazdasági tanintézetnek van négy rendes tanára, mind a négy 1200 forint fizetéssel. Méltóztassék a t. miniszter úr megnézni a kassai reáliskola tanári személyzetére vonatkozó költségvetést, nem is említem a közép ipari tanári kar költségvetését, azt fogja találni, hogy mindenik brancheban jobban vannak dotálva a tanárok. Ezt különösen akkor, mikor a t. pénzügyminiszter úr saját reszortjában az összes bányászati, kohászati tisztviselőket minden fizetési fokozatba már a jeleu költségvetésben beosztotta, (Úgy van! Úgy van! hal felöl.) nem tudom az igazsággal és méltányossággal összeegyeztetni, hogy miért nem osztotta be épen a földmívelésügyi miniszter úr már a jelen költségvetésben a gazdasági intézeti tanárokat a megfelelő fizetési osztályokba. (Úgy van! Úgy van! hal felöl.) Azt mondja a miniszter úr, hogy 13.000 forintot vett a költségvetésbe, a melylyel ezeket a szolgálati hátrányokat ellensúlyozni fogja; nem terjeszkedem itt ki a bizalom vagy bizalmatlanság kérdésére, akarom hinni, hogy az összeget a miniszter úr czélszerüen fogja felosztani, de nem tudom átlátni, hogy akkor, mikor például a kolozs-monostori, keszthelyi, debreczeni gazdasági tanintézetekben vannak 1500 forinttal, Kassán 1200 forinttal javadalmazott tanárok, mikép gondolja a miniszter úr ezek között az igazságot kiszolgáltatni. Ha perczentuális rendszert alkalmaz, megint ott leszünk, hogy ugyanazon fokon álló gazdasági tanintézeteknél két különböző fizetési osztályban levő tanárok lesznek alkalmazva. Ne méltóztassék azt hinni, hogy az ancziennitás határoz, 12 — 15 tanár a kassai gazdasági tanintézetnél 1200 forinttal van dotálva, hogy miért, azt nem tudom megmondani, talán a miniszter úr sem tudja keliőleg indokolni. Ha már a kassai tanintézetről szólok, felvilágosítást kérek a miniszter úrtól a tekintetben, hogy miért szerepel 2000 forint fizetéssel, ötödéves pótlékkal stb. az az igazgató, a ki Kassán egy év óta nem látható ? Gr. Bethlen András földmívelósügyi miniszter: Be van osztva a minisztériumba! Hedry Lörincz: Tudom, hogy be van rendelve a minisztériumba, de épon a gazdasági szakoktatást olyannak tekintem, hogy az igazgató személyén fordul meg az egész intézet sorsa, az egész nevelésnek, az egész ismeretterjesztésnek jövője; ha az igazgató az iskolától elvonatik s esetleg oly tanárral helyettesíttetik, a ki nem érzi magát igazgatónak, csak ideiglenesnek, az csak a tanügy kárára van. Én azt óhajtanám, hogy ez az ideiglenes állapot szüntettessék meg. Ha arra való az igazgató, méltóztassék saját állomásában alkalmazni, ha pedig nem arra való, méltóztassék őt másutt alkalmazni, de ne szerepeljen a költségvetésben, mint igazgató, midőn ő a minisztériumban már esry év óta, nem tudom, mily szolgálatra használtatik. Magát a költségvetési tételt elfogadom, de abban a reményben, hogy a jövő évi költségvetés alkalmával a földmívelósügyi miniszter úr a gazdasági intézetek tanárait, a megfelelő fizetési fokozatokba, osztja és ahhoz képest a jelenleg 13.000 forintban preliminált összeget emelni fogja. (Helyeslés jobb felöl.) Miklós Ödön államtitkár: Mélyen tisztelt képviselőház! Azon nagyérdekü, sokoldalú felszólalás után, a melyek hazánk mezőgazdasági szakoktatásának kérdésében elhangzottak, röviden, de az ügy fontosságának kellő méltány lásával óhajtok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy senki sem érzi jobban a fontosságát annak, hogy hazánkban, ezen kiválóan földmívelő államban a mezőgazdasági szakoktatásnak a fejlődött kultúra, az intenzivitás azon fokán, a melyen áll, mily jelentősége van; hiszen elég egy konkrét képet magunk elé tárni, hogy mik azok a feladatok, a melyeket a gyakorlati élet e,gy képzett gazda elé tár és mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy mik azok az ismeretek, a melyeket nekik intellektuális és gyakorlati szempontokból el kell sajátítaniuk. A szó szoros értelmében nemcsak kiváló gazdák-