Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-249

24». országos ülés 1893.november lö-áa,csütörtökön. 169 nem érthetek. A t. képviselő úr impliezite, legalább úgy látszik, azt kívánja, hogy a Kőbányára szállítandó sertések vizsgálata ne az országban szerte-szét, hanem csak Kőbányán történjék. Nem csak az én egyéni nézetem, hanem az összes kőbányai érdekeltek véleménye szerint is ez volna a legnagyobb szerencsétlenség a kőbányai piaczra nézve, (Úgy van! jobb felöl.) s a mint ezt a miniszter űr elrendelné, abban a perezben mindazon sertés, mely Németországba akar jutni, kénytelen lesz Ausztriába, nevezetesen Bécs-Ujhelyre, vagy Florisdorfba, szóval ránk nézve külföldi piaczra menni, vagy épen • seggel nem fog találni piaezot, mert, — a mint a folyó esztendőből bátor vagyok konstatálni, — mihelyt a kőbányai piaezon betegséget konstatál a német konzulátus, abban a pillanatban a kőbányai piaezot Németországból kizárják. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Mi ennek a következménye? (Halljuk! Halljuk!) Áz, a mit a nyáron tapasztaltunk, hogy, míg el volt a piaez zárva, a sertéshús ára 39—41. kr. között váltakozott, a mióta megnyittatott, hála Istennek, 48 kr., tehát egy hatodrészszel nagyobb. Szerintem a kőbányai piacz vészmentes állapotának fentartása elsőfokú érdeke ezen kereskedésnek; (Igás! Úgy van! a jobboldalon,) azt pedig nekem senki sem fogja bebizonyítani, hogy akkor nem czélszerű a sertésvizsgálatot és a behozatali tilalmat az egész országba kihelyezni és veszélyeztetni egyes kisebb piaezok, és megengedem, egyszer-másszor egyes birtokosnak az érdekeit, mert e nélkül a dolog nem megy és nem is mehet. Ez nem csak a magam véleménye, de mondhatom, hogy e tekintetben a szakértők túlnyomó többségének abszolút véleménye az . . . Perczel Dezső: A gazdáké is! (Úgyva ! jobb felöl.) Tolnay Lajos: . . . a gazdáké is, hogy a miniszter urnak azon elvi intézkedése, hogy a vizsgálat ne a pesti központi piaezon, hanem a vidéken történjék, abszolúte helyes. Ennek következtében én a magam részéről a t. miniszter úrnak az intézkedések ezen elvi oldaláért nemcsak választóim érdekében, kiknek véletlenül képviselője vagyok, hanem országos érdekben is őszinte köszönetemet kell, hogy kifejezzem. (Helyeslés jobb felől.) A mi az adminisztráczió hibáit illeti, ezekbe én a magam részéről nem avatkozom, mert nem vagyok hivatva azokat sem megvédelmezni, sem konstatálni. A mennyiben azonban fennállanak, azoknak szanálását, elhárítását a magam részéről is kérem a t. miniszter úrtól, és e tekintetben a t. képviselő úr kérelméhez természetesen én is hozzájárulok. (Helyeslés.) Papp Elek jegyző: Polónyi Géza! KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XIV. KÖTET. Polónyi Géza: T. házi Azt hiszem, felesleges a t. képviselőház termében bővebben indokolnom azt, hogy a függetlenségi és 48-as párt politikai indokokból az összkormáay iránt bizalmatlansággal viseltetik, és ezért magát a költségvetést is általánosságban sem szokta megszavazni. Azonban az én meggyőződésem szerint a politikai bizalmatlanság kérdésével az egyes tárczáknak személyi bizalmatlanság kérdése össze nem keverhető. Hogy minden félreértést előzetesen is kizárjak, készségesen elismerem, hogy, a mi a személyi bizalom kérdését illeti, azt a t. miniszter úrral szemben, kinek tárczájáról ez idő szerint szó van, nemcsak érinteni nem kívánom, sőt a magam részéről szívesen konstatálom, hogy, mióta a jelenlegi földmívelési miniszter úr foglalja el azon széket, örvendetes lendület tapasztalható a földmívelési érdekek istápoläsa körűi, (Éjensés) Ezen oknál fogva, a mit mondandó leszek, habár bizonyos tekintetben a köteles ellenőrzés szabályaira vonatkozik, nem a t. -miniszter úr személyét érinti, hanem, a mint az előttem szólt Wittmann János t. barátom fölszólalását érteni akarom, s azt hiszem, ő is igy értette, nem szabad rossz néven venni, ha épen azon jóindulatnál fogva, a melylyel a t, miniszter úr működését kisérjük, az ő figyelmét felhívjuk az ő közegei által, talán intencziói ellenére elkövetett intézkedésekre. (Élénk helyeslés.) Hozzáteszem, t. képviselőház, a magam részéről azt is, hopy csak lovagias vonást fedezhetek fel a t. miniszter ítr eljárásában akkor, a midőn megtámadott közegeinek védelmére kel még akkor is, a midőn talán nem egészen jogosult azoknak a védelme. (Igaz! Úgy van! a bal oldalon.) Mielőtt azonban tulajdonképeni tárgyamra áttérnék, az állategészségügygyei kapcsolatosan kénytelen vagyok igazat adni t. barátomnak, Wittmann Jánosnak, és bizonyos részében magát a törvényt tartani hiányosnak és helytelennek. Én az »exempla trahunt« elvéből indulva ki, néhány konkrét példával szándékozom ezt illus trálni. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy Magyarország állategészségügyét s ezzel kapcsolatosan a marhakivitel kérdését rendkívül nagy mértékben fenyegette az a veszély, hogy hol a sertéseknél, hol a szarvasmarháknál, hol pedig a lovaknál ragadós betegségek ütöttek ki és hogy különösen szarvasmarhaállományunk volt a nyugati import folytán az u. n. ragadós tüdőlob által veszélyeztetve, a mi igen nagy mértékben fenyegette állattermelésünket és kivitelünket, a t. miniszter úr a törvényhozástól bizonyos intézkedéseket kért. Azon impresszió alatt, mely akkor keletkezett, midőn ezen ragályos betegségek nagy mértékben léptek föl, a 22