Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-246

96 246. orsf.Agos ülés 1898. norember 18-án, hétfőn. óta lépett életbe nálunk a képviseleti alapon nyugvó parlament s az átmenet a régi rend­szerből, a natio Verbőczyana korszakából az újabb állapotokba nem ment végbe minden ráz­kődtatás nélkül. Biztosíthatom a t. házat, hogy nz a megrázkódtatás, a mely okvetetlenül beál­hma, ha t. képviselőtársam javaslata szerint tá­gasabb és alacsonyabb alapokra fektetnők a képviseleti rendszert, annál sokkal nagyobb és veszedelmesebb volna és bátran mondhatom a t. képviselő úrnak s elvtársainak: »vos non vobis . . indefieatis agni!« A mostani czenzus s általában a választói képesség által nagy bölcsen gondoskodva van arról, liogy a parlement mikénti összealkotására nézve döntő befolyással bírjon azon elem, a mely jelenleg Magyarországon államfentartó elem. (Helyeslés.) Ha elértük volna azt a boldog állapotot, hogy Magyarországnak minden egyes polgára államfentartó elemet képezne; lia elértük volna azon boldog korszakot, a melyben minden egyes magyar polgár a eivis sum romanus tudatától van áthatva és a közéletben csak ez által vezé­relteti magát, a köztevékenység terén: akkor szívesen rá állanék a t. képviselő ur elvi állás­pontjára, Ue fájdalom, jelenleg még nem állunk ezen a ponton, most mé<r kénytelenek vagyunk épen a parlamentnek mfként való összeállítása szempontjából konzervatív politikát gyakorolni s konzerválni azt az alapot, a melyen jelenleg r. magyar állam nyugszik, és a mely a további nyugodt és zavartalan fejlődést biztosítja. En tehát nagyon sajnálnám, ha épen ebből a parlamentből indulna ki a kezdeményezés arra nézve, hogy rázzuk meg ennek a parlamentnek s ezzel a magyar államnak oszlopait. Nem, ezt nem tehetjük. Ugron Gábor: Nem vagyunk oly gyengék ! Zay Adolf: Ugron képviseli! úr az érdé lyi viszonyokat igen alaposan ismeri, s így nagy bölcsen méltóztatik tudni, hogy miként alakúi­nának át ott a választások, ha a választói jogo­sultságot szélesebb keretekre fektetnők. Hacsik mérsékelt arányban is, szélesebb alapokra fek­tetnők Erdélyben a választási jogot: azon ele mek közül, a melyek ma bejönnek onnan a parla­mentbe, alig egy harmadrész jutna be, két harmadrészben pedig olyan elemek jutnának ide, a melyről legalább is kétes, hogy olyan táma­szai lesznek a magyar államnak, mint, a jelen­legiek. (Perczel Dezső alelnök foglalja el az elnöki széket.) En azt hiszem, hogy az a reform, melyet a képviselő úr proponál, nem a reformnak, ha­nem a forradalomnak jelentőségével és hatásával fogna birni. És ha azt az ugrást a sötétbe való­jában elkövetnők, akkor itt összegyűlve látnánk egy oly parlamentet, a mely nem utódja lenne az eddigi parlamentnek, hanem nagy többségben más elemekből állana, és más ezélokat tűzne maga elé, sőt alkotni kívánna egy ríj Magyar­országot, mely alig volna Magyarország. (Élénk helyeslés.) T. képviselőtársam hivatkozott azon ele­mekre, melyek még nincsenek képviselve e ház­ban, és melyeknek képviseletei, szerinte, kellene adni, ha nem akarjuk, hogy erőszakkal törjenek be ide. E hasonlatot, mely talán mégis a szo­ezialisztikus eszmekörből van véve, nálunk még alkalmazni nem lehet. Azon rétegek, melyek más országokban legutóbb képviseletet nyertek, me­lyeknek Németország már adott képviseletet, Ausztria pedig készül adni, a munkás elem, a negyedik osztály nálunk még számbavehető nagy tömegben nem él. Ezzel foglalkozni a jövő századnak nem regénye, de, azt hiszem, fel­adata lesz; most pedig erre nézve ne fessük az ördögöt a falra. Ha van nálunk elem, mely még itt kép­viseletet nem nyert, az nem egy társadalmi osztály, hanem azok a jelenlegi állami rend­szernek az ellenfelei. Igaz, hogy e szempontból bizonyos rétegek még nincsenek itt abban az arányban képviselve, mely őket lélekszám szerint megilletné; de vájjon czélszerü-e ezekre nézve, ha nem is a suffrage universelle, hanem a le­szállított czenzust alkalmazni, az meggondo­landó. En kiszámítottam a választókerületek új alakulását egy kisebb czenzus alapján 8 azt talált ím, hogy, ha leszállítjuk a czenzust, egé­szen más képe ie-^z e háznak, a mennyiben az államfentartó s az állam üdvös és nyugodt fej­lődéséi biztosító elem s-okkal csekélyebb mér­tékben lenne itt képviselve, a mint kellene; sőt félek, bizonyos, elemek túlsúlyra vergődnének, — s aztán, hogy mi lesz Magyarországgal, nem tudom. Ezért óva intem a közvéleményt és a t. házat is, hogy azt, a mit Holló Lajos kép­vie lő úr ajánlott, nagyon mélyen fontoljuk meg, mielőtt, akár később is, foglalkozunk vele. Jelen­leg parlamenti reformokkal foglalkozni teljesen idő elő.ti volna, és csak zavarná többi sürgős reform-kötelességeinket. Maradjunk meg tehát azon műnk a-programra mellett, melyet a kor­mány a belügyi alkotásokra nézve elénk ter­jesztett és kivált azon javaslatoknál, melyek tekintetében Holló Lajos t. képviselőtársam sze­rint ama párt is egyetért a többséggel, teremt­sük meg közös erővel azt az új közigazgatást, melyre mindnyájunknak szüksége van. Minthogy meg vagyok győződve, hogy ez új alkotásokra nézve a t. belügyminiszter urat helyes elvek vezetik és bízom az ő, e téren már kipróbált erejében és jellemében: szívesen megszavazom a tárgyalás alatti tételt. (Élénk helyeslés jobb felöl.)

Next

/
Thumbnails
Contents