Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-246

246. or»Kágos ülés 1893. november 13-ftn, hétf&n. V/: Papp Elek jegyző : Bajanovics Sándor ! Bujanovics Sándor: T. ház! Én sem kívánok a belügyi tárcza körébe eső politikai reform-kérdésekkel ez alkalommal tüzetesen fog lalkozni. Hinni akarom, hogy a közigazgatás rendezésére vonatkozó javaslatok a kormány ígérete szerint is rövid idő alatt a ház elé terjesztetnek. Módunk és alkalmuuk lesz akkor nézeteinket a tárgyról előadni. Reménylem, hogy e javaslatok beterjesztésénél, még inkább azok törvényerőre emelésénél meg fog tartatni azon általunk mindig követelt, de a t. belügyminiszter úr által is elfogadott sorrend, a mely szerint mindenekelőtt a polgárok jogainak biztosítását, a közszabadságok megóvását tárgyazó javas latok kerülnek tárgyalás alá és csak azután fognak tárgyaltatni a kormány központi hatalmának kiterjesztéséről szóló javaslatok. (Helyeslés a bal és szélsőbalon.) A t. belügyminiszter úr nyilatkozata szerint első sorban a közigazgatási bíráskodásról szóló javaslat, azután talán a tisztviselők szolgálati viszonyait szabályozó vagy legalább is fegyelmi ügyeit szabályozó javaslat kerül tárgyalás alá, azután jön a községek rendezéséről, ezután pedig a megyei rendezésről szóló törvényjavaslat. Én ezen sorrenddel egyetértek, megjegyzem azonban, hogy mindezeknek alapját a választási törvény némely intézkedéseinek módosítása, a szabad választás biztosítása képezi. (Élénk helyeslés a bal és seélsőbulon.) De erre még vissza fogok térni; csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy egyetértve ezen sorrenddel, mégis szükségesnek és kívánatosnak tartanám, hogy akkor, midőn a községek rendezésével foglalkozunk, a közigazgatásnak a megyékben való rendezése íővouásait is ismerjük, mert hisz azon szerves összefüggésnél fogva, a melyben a községi adminisztráezió a megyei adminisztráczióval áll, helyesen nem is állapítható még véglegesen a községek rendezése a nélkül, hogy a megyei rendezés főbb vonásait ne ismernők. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbalon.) Kívánatosnak tartom, hogy ezen két törvényjavaslat tárgyalása szerves összeköttetésbe hozassék, ha csak annyiból is, hogy ismertek legyenek azok az alapelvek, a melyeken mind két javaslat nyugodni fog. Teljes mértékben hozzájárulok Holló Lajos t. képviselőtársam azon nyilatkozatához, hogy ezen javaslatokra nézve a közvélemény illetékes faktorainak nyilatkozata kikéressék egy vagy más formában, mert hiszen esak akkor, ha ezeu javaslatok azok által is megbiráltatnak, kik hivatva lesznek az életben azok keresztülvitelével foglalkozni, és ha megtisztíttatnak minden, talán helytelen intézkedéstől, csak akkor fogjuk elérni azt, a mit mindnyájan akarunk, (HelyesKÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XIV. KÖTET. lés a baloldalon.) kik a tisztviselők kinevezésének, vagy kik a tisztviselők választásának barátjai, hogy t. i. közigazgatási szervezetünk helyes és jó legyen. Ezt csak akkép fogjuk elérni, ha ezen javaslatok nem hevenyészve, (Helyeslés a baloldalon.) hanem az illető tényezők meghallgatásával, vagy legalább véleményük ismeretével fognak tárgyalás alá vétetni. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbalon.) E tekintetben azokhoz, a miket Holló Lajos t. barátom hangsúlyozott, teljes mértékben hozzájárulok, de a magam részéről kívánatosnak és szükségesnek tartom mindenekelőtt azt is, hogy a községi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával már a megyei rendszerről szóló törvényjavaslatot is ismerjük, mert csak akkor intézkedhetünk felette helyesen. Áttérve t. képviselőház, a választási re formra, kijelentem, és a ház ez oldaláról máinem egyszer kijelentetett az, hogy állami alkotmányos szabadságunk egyik legfőbb feltételének tekintjük a választások szabadságát és tisztaságát. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Mindazon intézkedéseket tehát, a melyek arra hivatvák, hogy a polgárok választási jogukat szabadon gyakorolhassák, hogy a választások minden illetéktelen befolyástól megóvassanak, azokat tekin tem továbbra is a sikeres működés alapjának és azért választási törvényünk és eljárásunk ily értelemben való módosítását és kiegészítését szükségesnek tartom. Talán nem is kell hozzátennem, hogy a kúriai bíráskodásról szóló javaslatot, mely be van terjesztve, szintén ezen intézkedések egyik kiegészítő részének tekintem. (Helyeslés.) Áttérve már most azokra, — és ez felszólalásomnak tulajdonképeni czélja, — a miket Holló Lajos t, képviselőtársam határozati javas latában előadott, kijelentem, hogy egyénileg a javaslatban foglaltak nagy részével teljes mértékben rokonszenvezek. És mégis azon határozati javaslatot, úgy, a mint ez szerkesztve van, a magam részéről el nem fogadhatom. Nem pedig főleg azért, mert, ha el is ismerem azt, hogy az értelmiségi és közművelődési viszonyok változtak és szükségessé, sőt indokolttá teszik, hogy némely vidékeken a választási ezenzus kiterjesztésének kérdésével foglalkozzunk, de annak egész általánosságban, egész Magyarországon való kiterjesztésére a mai időpontot kedvezőnek és helyesen megválasztottnak egyáltalán nem tartom. (Helyeslés bal felől és a jobboldal némely padján.) Nem tartom helyesen megválasztottnak azért, mert hiszen t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy egy törvény helyes megalkotásának alapja nemcsak azon elvekben rejlik, a melyek ezen törvényben le vannakfektetveéskifejezésrejutnakjhanem különö13