Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-229
229. orsíAgost ülés 1S5)3. október 2-án, hétfőn. 65 vízszabályozásnál. (Általános helyeslés.) És itt igen drága tapasztalatokra utalhatok. Ott van pl. a Dunánál a bajai kanyarulat, a mely elfajult s a melynek korrekcziója ezelőtt 12 évvel 350.000 írttal lehetséges lett volna, de e helyett sarkantyúkra csak 70.000 frt engedélyeztetett és mai napig már 800.000 forint költetett el ezen, még mindig be nem fejezett partbiztosításra. Ehhez hasonló igen sok példát hozhatnék föl arra vonatkozólag, mily fontos momentum az, hogy a szükséges munkák a kellő időben hajtassanak végre. (Általános helyeslés.) És ezért kötelességem kijelenteni, hogy midőn a kormány szándéka és kötelessége ezen bemutatott tervek elvei szerint végrehajtani ezen munkát, ezek keresztül vitelében szabad kezet kell kérnie, hogy ott, a hol szükséges a víz önkéntes erejét felhasználni, erre módja legyen; ottan azonban, a hol szükséges, a munka pótoltathassák. (Helyeslés.) Utalhatok kedvező példákra, pl. a szolnoki szakasz egyes átvágásaira, a hol aránylag i<?en esekéiy mesterséges bővítése az átmetszésnek elég volt arra, hogy a tervbe vett méretekre kifejlesztethessék. Ez fog aztán abba a helyzetbe hozni, hogy a megtakarításokból valószínííleg képes leszek azon hozzájárulást is pótolni a partvédelmi költségekhez, mely a pénzügyi bizottság javaslata szerint eredeti javaslatomnál nagyobb mérvben lesz az állam által viselendő. Ezen javaslathoz részemről hozzájárultam, habár mindenesetre méltányosnak tartottam azt, hogy a társulatok is ezen, reájuk annyira előnyős munkálatok költségeiben részesedjenek. Azonban nem zárkózhattam el azon felfogás elől sem, hogy a társulatok óhajtják, hogy ezen hozzájárulásnak mérve a törvényben kellőleg präeisirozva legyen A pénzügyi bizottság egyéb módosításai szintén oly természetűek, melyek a törvényjavaslat intentioival nem állanak ellentétben és ezért azokhoz is készségesen járulok. Ezek előrebocsátásával kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénk felkiáltások: Elfogadjuk! Éljen! Éljen! Általános lelkes éljenzés ) Elnök: Ha nem kíván többé senki szólani, azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház elfogadta a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—6. §-ait, melyek észrevétel nélkül eh fogadtatnak). Elnök! T. ház! Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatván, KÉPVÜ. NAPLÓ 1802—97. XIII. KÖTET. a harmadik olvasást a í. ház hozzájárulásával a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tűzöm ki. (Helyeslés.) Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Következnék, t. ház, a Neumann Ármin képviselő által bejelentett sürgős interpellatio előterjesztése. Ezt megelőzőleg azonban javaslatot óhajtanék tenni a t. háznak a legközelebbi ülés napirendjére nézve. Méltóztattak már előbb elhatározni, hogy a holnap reggel 10 órakor tartandó ülés napirendjén legyen a ma letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása, Azonkívül bátor vagyok javaslatba hozni: méltóztassanak hozzájárulni, hogy napirenden legyen a gazdasági bizottság jelentess a képviselőház költségvetéséről az év hátralevő részére vonatkozólag-, továbbá a zárszámadási bizottság jelentése az 1891. évi pótnegyedévi, valamint az 1892. évi I., II., III. és IV. negyedévi tálkiadásokra vonatkozólag. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Helyeslés) Ennek értelmében mondom ki a határozatot. Az ülés 10 órakor fog kezdődni. Most áttérünk az interpellatiora. Neumann Ármin képviselő urat illeti a szó. Neumann Ármin: T. ház! (Halljuk!) Midőn a ministerelnök úr mint pénzügyminisíer e napokban az 1894dki budget előterjesztése alkalmával, a valutarendezési ügy állására is kiterjeszkedett, és a ház általános helyeslése között nemcsak azon nagy eredményekre utalt, melyek már eddig is az aranybeszerzések köríti és a conversiok által elérettek, hanem egyebek között azt is kiemelte, hogy jelenlegi valutánknak a kamatláb általi mesterséges emelését perhorreskálja, azon helyes nézpont által vezéreltetett, hogy az osztrák-magyar bank ily iránybani diseontopolitikája, a készpénzfizetések előtt, a mint egyfelől a relatio szerinti paritás helyreállítására alkalmas nem volna, úgy másfelől esetleg kereskedelem és ipar legitim igényeit sérthetné; vagyis a ministerelnök úr abból indult ki, hogy ez idő szerint az osztrák-magyar banknak nem kell oly discontopolitikát inaugurálni, mint melynek folytatására csak akkor lehet hívatva, ha egyszersmind az új valuta alapját képező aranykincsnek természetszerű őre lesz. De ezzel simplicite kimondta a ministerelnök úr azt is, hogy a kamatláb felemelését nem perhorreskálja akkor, ha a pénzpiacz, mint olyan, érdeke azt igényelné. Pedig ily helyzettel állunk ma szemben! Az osztrák-magyar bank ugyanis a törvényesen megállapított 50 millió forint helyett 9
