Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-229

:229. országos ülés I8t>3. október 2-án, hétfőn. 53 Egyidejűleg javasolnám a t. háznak, méltóztassék már most hozzájárulni ahhoz, hogy szerdán, ő Felségének legmagasabb névünnep ésén ülés ne tartassék. Méltóztatnak elfogadni? (Igen,!) Az értesítés tudomásul vétetik s egyidejűleg kimondom, hogy a ház elhatározza, hogy szerdán, ő Felségének legmagasabb névünnepén ülést nem tart. Bemutatom továbbá Hajdú vármegye közönségének feliratát, a főrendiház szervezetéről «zóló 1885. évi VII. tcz. módosítása tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a ház kérvényi bizottságának. T. ház! Az elnökségnek több jelenteni valója nincs. Azonban kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy Neumann Ármin képviselő úr, hivatkozással a házszabályok í 52. szakaszának 4. bekezdésére, sürgős interpellatiot jelentett be. Magam is a sürgősség iránti nézethez járulván, kérdem a t. házat, mélíóztatik-e az interpellatio megtételéhez hozzájárulni? (Igen!) £ szerint az interpellatio az ülés végén fog előterjesztetni. Méltóztassék most az interpellatios könybe foglalt bejegyzést is meghallgatni. Perczel Béni jegyző: Dr. Neumann Ármin október 2-án a ministerelnök úrhoz mint pénzügyministerhez interpellatiot jegyzett be az ObZtrák-magyar bank kamatlábának felemelése tárgyában. Elnök: A képviselő úr, mint már kimondtam, az ülés végén fogja megtenni interpellatioját. Következik a napirend szerint a vízügyi és pénzügyi bizottság 268. sz. jelentése »a Tisza folyó szabályozásának« folytatólagos munkálatairól, valamint a Ferencz-csatorna tiszai torkolatának áthelyezésérők szóló 21. számú törvényjavaslat tárgyában. Mielőtt azonban a tárgyalást megkezdenők, jelentenem kell, hogy Darányi képviselő úr az általa bejelentett különvéleményt visszavonván, ez szorosan véve napirenden nincs. Méltóztatnak hozzájárni ni, t. ház, hogy a törvényjavaslat általáno-ságban olvasottnak tekintessék? (Igen!) A törvényjavaslat olvasottnak tekintetvén, az előadót illeti a szó. Rohonczy Gedeon a vízügyi bizottság előadója: T. ház! A Tisza folyó szabályozásának folytatólagos munkálatairól, valamint a Ferencz csatorna tiszai torkolatának áthelyezéséről szóló törvényjavaslat a képviselőház vízügyi bizottsága által még az 1892. év június havában több napokon át tartott ülésében, úgy általánosságban, mint részleteiben behatóan letárgy altatván, engem bízott meg mint bizottsági előadót e törvényjavaslatnak a t. ház előtti előteijesztésével 8 így engem ért azon tehetségemhez mérten talán egy kissé nehéz feladat, de egyúttal szerencse és kitüntetés, hogy az 1890. évben alakított vízügyi bizottság működésének itt a t. házban első kifejezője, első előadója lehessek. Hogy ezen felette megtisztelő, de a tárgy fontosságához mért nehéz és komoly feladatot szükségszerű megvilágosítással adhassam elő és kötelességszerű pontossággal indokolhassam, kénytelen leszek, a mennyire csak lehetséges, egy rövidre szabott bevezetéssel élni, mely a Tisza-szabályozás fejlődésének történetét kezdetétől, az első lángeszme megvillanásától, illetőleg az első megtörtént kapavágástól kezdve, a mai tényleges állapotig felöleli. így a múlt s jelenlegi helyzetet, a maga tiszta valóságában a t. házzal megismertetve, bátor leszek a törvényjavaslatban lerakott, közgazdasági szempontból nagyfontosságú műszaki elveket és irányokat előterjeszteni s egyúttal a bizottságok által azon tett módosításokat előadni és indokolni. Hazánk vagy 5 millió holdat kitevő nagy lapálya, melyet alföldnek nevezünk s melyen a Tisza folyó, mint egy kanyargó kigyó húzódik keresztül, a múlt század végén, sőt még e század elején is, mondhatni Szolnoktól lefelé fokozott mévben annyira néptelen, lakatlan volt, hogy az akkori kormányoknak nagymérvű telepítéshez kellett fogniok, az alföld rónájának benépesíthetése végett. Az alföldnek akkori lakatlan volta, részben azon viszontagságoknak tulajdonítható, melyek az ország e részét a törökökkel való folytonos küzdelem s betörések folytán érték, de főleg annak, mert a lapályos területeken, a Tisza és mellékfolyóinak időközönkénti szerteszéjjel dúló hullámai az ottani biztos létet veszélyeztették. S daczára e földek dús termőképességének letelepedésre vonzó erővel még se bírtak, mert az akkori időben még vasutak és gőzhajók nem lévén, közlekedési eszközeink hiányos volta miatt, a felvidék gyengébb termőképességű, de árvizektől ment területei is megtermettek a szükségletet s inkább oda telepedtek. Nem csoda tehát, hogy az alföld akkori csekély számú lakói, ezen árvizes területeket legelőknek használták és inkább állattenyésztés és halászatból, mintsem földmíveléséből éltek. Az alsó tiszavölgy ártéri területein a földmívelés culturalis fejlődése, az úgynevezett volt bánság, jelenleg Torontálmegyéből indáit ki, és pedig azon okból, mert a tiszavölgy e része volt a leg mocsarasabb természetű s igy a leglakatlanabb; hogy tehát az betelepíthető és lakható legyen, úgy az ottan letelepült nagyobb birtokosok, mint a telepített kincstári községek köteleztettek a Tisza kiöntéseinek meggátlása