Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-228
50 228, országos illés 1893.szeptember 30 án,szombaton beterjesztése már az ülésszak elején lehetségessé fog tétetni, — ez pedig csodálatos módon nem következett be és furcsa hírek keringenek ennek sorsa iránt — tájékozna bennünket arról, menynyire hajlandó támogatni pártunk abbeli törekvését, hogy ezen egyházpolitikai j ivaslatok addig is, míg a pénzügyi bizottság a költségvetést tárgyalni fogja, rendes bizottsági tárgyalások alá vétessenek és mennyire hajlandó Ígéretet tenni az iránt, hogy a kötelező polgári házasságról szóló javaslat is mentől előbb a képviselőház napirendjére kerub Ezen indoktól vezérelve, tisztelettel kérném a kormányelnök urat, hogy a képviselőházat ez iránt tájékoztatni szíveskedjék. Magam részéről csak azt ismétlem, hogy mi ezeknek a kérdéseknek nagy horderejét ismerve, a legnagyobb mértékben sürgősnek találjuk azt, hogy a javaslatok a ház asztalára kerüljenek és napirendre tűzessenek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A ministerelnök ár kíván szólani, Wekerle Sándor ministerelnök és 1>'nzügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a t. képviselő úr nem méltatta kellő figyelemre azokat, a miket én a t. házban akkor voltam bátor mondani, a mikor a ház közelebbi munkarendje iránt bátorkodtam javaslatomat megtenni. (Halljuk!Halljuk!) mert én akkor ép azzal indokoltam azt, hogy a ház bizonyos ügyek elvégzése után nyilvános üléseket ne tartson, hogy a bizottságokban a készen levő anyag egész nyugalommal és alapossággal feldolgoztassák. Arra is utaltam, hogy nemcsak a pénzügyi bizottság, hanem a háznak más bizottságai is ilyen fontos javaslatokkal el vannak foglalva. A mi különösen az egyházpolitikai javaslatokat illeti, (Halljuk! Halljuk!) három ilyen javaslatunk van előterjesztve és ez bőséges anyagot fog a bizottságoknak közelebbi működésükre nyújt ni. A kormány megállapodása e tekintetben az, hogy mihelyt az az időpont beáll, hogy nyilvános ülések egy időre nem tartatnak, és érdemleges tárgyalások nem lesznek, — mondjuk a jövő hét végével, — a készen levő egyházpolitikai javaslatok, az illető bizottságokban azonnal tárgyaltassanak. A mi a házassági javaslatot illeti, e tekintetben is legyen megnyugodva a t. ház, hogy a kormány ismeri kötelességét. Ismeri ezen nagy elvi kérdésben elfoglalt álláspontjának egész komolyságát és arra törekszik, hogy ezt a házassági javaslatot már legközelebb betérjeszsze. (Élénk helyeslés jobb felől.) De egy fegyvert nem fogunk kiadni a kezünkből, (Égy hang a szélsőbalon: Csak rozsdás ne legyen! Egy hang jobb felől: Nem tudja még, legalább várja meg ! Polónyi iskolája!) és ez a fegyver az, t. ház, hogy megint fel ne hozhassák ellenünk azt, hogy mi kényszerhelyzetbe hoztak a koronát, hogy valamibe beleegyezzék, (Mozgás a szélsőbalon. Helyeslés jobb felöl.) Mi egész loyalitással terjesztettük az ügyet a korona elé, figyelmessé téve őt a kérdés komolyságára és fontosságára, önmaguak kérve azt, hogy beleegyezését a kérdésnek egész alapos, megfelelő tanulmányozása, minden irányban való tájékozásszerzése után adja meg és remélem, egészen alapos, biztos reményem van arra, hogy ez legközelebb meg fog történni, ha pedig nem történik meg, akkor csak ismétlem, ismerni fogom kötelességemet. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: Méltóztassanak hozzájárulni, hogy a hétfői ülés napirendje az általam javasolt módon állapíttassák meg. (Helyeslés.) E szerint megállapíttatik, hogy hétfőn délelőtt 10 órakor ülést tartunk 8 napirendjén a Tisza-szabályozásra vonatkozó törvényjavaslat lesz. Napirend szerint következük a vallás- és közoktatásügyi minister úr válasza Okolicsányi László képviselő úrnak hozzáintézett interpellati ójára. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház ! (Halljuk! Halljuk !) Okolicsányi László t. képviselő úr múlt szerdán interpellatiot intézett hozzám oly ügyben, mely a tanítók nagy részét közelről érdekli; ennek folytán kötelességemnek tartottam adandó válaszomat, a lehető legrövidebb idő alatt megállapítani s azért sietek e válaszomat el is mondani. (Halljuk! Halljuk!) Az ínterpellat : o maga két kérdésbői áll. Az eíryik kérdésben azt kérdezi a t. képviselő ár, mi indította a ministert arra, hogy a tanítói javadalmak kiderítésénél nem a törvényben előírt tíz évi földjövedelmi átlagnak, hanem a kataszteri tiszta jövedelemnek kipuhatolását és fölvételét rendelje el; másodszor, szándékozik-e a minister a tanítói nyugdíjak megállapításánál az 1891. évi XLIII. tcz.§ a e) pontjának megfelelőleg a tanítói javadalmazásnak a földilletményből származó részét a földjövedelem 10 évi átlaga szerint számításba venni. Minthogy én a második kérdést sokkal fontosabbnak tartom s erre adandó válaszom eldönti az egész ügyet, ezért első sorban erre válaszolok. Válaszom pedig e második kérdésre egész határozottan az, hogy csak a fennálló törvény értelmében kívánok eljárni, azaz csak a tényleges, átlagos jövedelmet kívánom alapúi venni a nyugdíj megállapításánál, (Helyeslés.) Sőt valamivel tovább is mehetek, t. ház Ha a törvény valahol bizonyos szabad tért, 1 atitud- ot enged a ministernek, akkor kétségkívül azt fel fogom használni inkább a tanítók sorsának javítására, (Élénk helyeslés.) mintsem azok károsítására. (Élénk helyeslés.)
