Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-226

so 2ifí, országos Uiés l»!f3. szeptember 28 á.i, cülörtüktin. taim nevében kijelenthetem, hogy a törvényjavas- j latot teljes készséggel és örömmel elfogadjuk. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A minister úr kíván szóiani. Lukács Béla kereskedelemügyi minister: T. ház! Ámbár a törvényjavaslatot magát a ház, mint látszik, pártkülönbség nélkül a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztatik, mégis méltóztassanak megengedni, hogy a magam rés/érői a törvényjavaslat rendelkezéseire vonatkozólag egynémelyeket a t. ház figyelmébe ajánlhassak. (Halljuk!) A t. előadó úr már utalt arra, hogy a törvényjavaslat ezélja az, hogy ipari és gyári viszonyaink tekintetében bizonyos törvényes alap teremtessék, mely törvényes alapon azután egyfelől a munkaadók, másfelől pedig a munkásoknak érdekei a lehetőségig biztosíttassanak, j A magam részérő] is teljesen egyetértek gr. Apponyi Albert t. képviselő úrral abban, hogy az a körülmény, hogy ipari és gyári viszonyaink nem állanak még a fejlettség oly magas fokán, mint a nyugati külföldi államokban, nem ment fel minket azon kötelesség alól, hogy azt, a mi az ipari és általában munkás viszonyoknak rendezése, a munkások helyzetének javítása érdekében szükséges, már ma megtegyük és a lehetőségig igyekezzünk megelőzni azokat a sociális bajokat, melyeket épen más államokban látunk és tapasztalunk. Eészemről is abban a véleményben vagyok, hogy épen azért, mert ipari viszonyaink a magasabb fejlettség fokán nem állanak, ma sokkal könnyebben az irányban bizonyos intézkedéseket tenni, mivel sokkal kevesebb érdekeket sértünk meg ma, mint ha ezt egy már létező nagy gyári iparral rendelkező államban kellene tennünk. Azt, hogy e tekintetben bizonyos feladatok várnak a kormányra, s hogy a kormány ezeket a feladatokat teljesíteni is igyekszik, mutatja épen a jelen törvényjavaslat, mely már hosszabb idő óta a ház előtt fekszik. A magam részéről azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat, a mely most tárgyalás alatt van, mindenesetre jótékony hatással lesz ipari és munkásviszonyiinknak továbbfejlesztésére. A vasárnapi munkaszünetnek megalkotása, a munkások betegsegélyezésének rendezése úgyszólván az első intézkedések voltak, a melyek e téren az ipari és munkásviszonyoknak javítására közrehatottak. E törvényjavaslatban most a balesetek elleni ovintézkerlesek törvényes alapon szabályoztatnak, rendeztetik a gyárfelügyelet és a vizsgálat, nevezetesen az iparfelügyelői intézménynek megalkotása által egy oly intézmény rendszeresítetik és helyeztetik törvényes alapokra, a mely, meg vagyok győződve, úgy a már létező gyári és ipari viszonyoknak rendbentartása, mint általában iparunknak fejlesztése érdekében igen üdvös és hasznos szolgálatokat fog: tenni. Magam sem tagadom azt, hogy ha a külföld előrehaladott viszonyait tekintjük, és ha egyáltalán elméleti álláspontra helyezkedünk, akkor bizonyos tekintetben szélesebb kört felölelő intézkedéseket kellene tenni; de ezekben a kérdésekben is, mint általában az ipari és gyári viszonyok tekintetében, azt hiszem, a hazai viszonyok veendők első sorban figyelembe, saját létező állapotainkhoz kell idomítani azokat az intézményeket, a melyek másutt czélszerííéknek és helyeseknek bizonyultak. Ezt az irányt követi a jelen törvényjavaslat is, a mennyiben nem egy elvont elméleti álláspontra helyezkedik. Nem akarunk az által külföldi intézményeket átültetni,, egyszeiüen azért, mert szépek vagy helyesek. hanem azokat a tapasztalatokat, a melyek ezen a téren másutt szereztettek, hazai viszonyainkhoz alkalmazva, hazai viszonyainknak megfelelően igyekszünk a gyakorlati életben megvalósítani. (Helyeslés jobb felől.) Azt hiszem, ezt az álláspontot a jelen törvényjavaslat is szem előtt tartja, s a mennyiben a gyakorlati tapasztalás, az élet, a továbbfejlesztés szükségességét fogja mutatni, mindig lesz mód és alkalom, hogy a további fejlődéseknek eszközei, módozatai megadassanak, és hogy esetleg az, a mi egy vagy más irányban nem helyesnek bizonyult, megjavíttassák. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezért tehát kérem a t. képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot, a mely teljes meggyőződésem szerint úgy már létező iparunk, mint iparunk továbbfejlesztése érdekében hasznos és kiváló szolgálatokat fog tenni, méltóztassék a tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A mi azokat a kérdéseket illeti, a melyeket gr. Apponyi Albert képviselő úr felhozott, arra nézve, a mi a pénzügyminister xír kezelése alatt álló üzemeket illeti, a. mennyiben konkrét indítvány fog a részleteknél tétetni, lesz alkalmam arra ott visszatérni. Most csak általánosságban kívánom megjegyezni, hogy a pénzügyministerium kezelése alatt álló üzemi ágak, illetőleg a tulajdonképeni monopóliumok — mert hisz ezekről van szó és első sorban a dohánygyárakról —• nincsenek kivéve a törvény hatálya alól, és azok a kötelezettségek, melyeket a munkaadóra és a munkásra ez a törvény ró, a pénzügyministerium kezelése alatt álló üzemekre is általában, kivétel nélkül alkalmaztatnak. Csak arról van szó, hogy az ipari felügyelő a pénzügyminister engedélye nélkül ne mehessen be a gyárba. Nincsenek kivéve ezek a gyárak a törvénynek általános kötelező ereje alól, hanem egy tisztán adminis-