Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.
Ülésnapok - 1892-226
226. országos ülés 18»8. szeptember 28 á,n, csütörtökön. 31 trativ intézkedés van a törvényjavaslatban biztosítva, hogy tudniillik az illető üzeméri: első sorban felelős rninisternek tudomásával és hozzájárulásával történjék az iparfelügyelő által a vizsgálat. Egyébként a részleteknél, a mennyiben erre nézve indítvány tétetnék, meg fogom még tenni a további észrevételeket. Most csakis annyit tartottam kötelességemnek megjegyezni, hogy — ismétlem — nem az a czél, hogy ezen üzem ágakat kivegyük a törvény hatálya alól, hanem csak egy ezélszerííségi intézkedés foglaltatik a javaslatban,, hogy az egyik minister közege a másik rninisternek tudta nélkül azon gyárakban ne disponáljon. A mi bányamunkásokat, és különösen a társládák ügyét illeti, bátor vagyok arra figyel meztetni, hogy a bányászat szorosabb értelemben nem tartozik az ipari és kereskedelmi kormányzat feladatai közé; maga a bányászat, a mennyiben nincs valamely gyáriparral v&gy iparteleppel összekötve, a fennálló törvények értelmében, a bányatörvény alá, és ennél fogva a jelenlegi beosztás szerint a pénziigyminister kezelése alá tartozik. Ezen definitíóra azért vagyok kénytelen súlyt fektetni, mert azok a bányamunkások, kiket tágabb értelemben ez alatt értünk, s a kik nem kizárólag bányákban, hanem a bányákkal kapcsolatos üzemekben, pl. vasolvasztókban, vasgyárakban dolgoznak, minthogy az ily telepek strict gyáraknak, ipartelepeknek tekintetnek, s mint ilyenek szintén az ipari törvények hatálya alá esnek, a betegsegélyezés tekintetében is ugyanazon törvény hatálya alatt állanak, mely általában az ipari munkásokra vonatkozik. A betegsegélyező pénztárak felállításáról szóló 1891 :XI1I. tez. 72. §-a ez irányban világos intézkedéseket tartalmaz, s a mennyiben e tekintetben bizonyos baj fennáll, az kizárólag a szoros értelemben vett bányászatnál alkalmazottakra szorítkozik. Nem kutatom, hogy e baj élénkebben érezhető-e, vagy talán bizonyos túlzott színezettel bír; csak azt kívánom konstatálni, hogy úgy a bányatörvény reformja, mint általában a bányatársládák ügyének rendezése a kormány kebelében beható tárgyalás alatt van, és azt hiszem, hogy különösen a báuyatársládák ügye, nemsokára véglegesen rendezhető lesz. Ezek előrebocsátása után ismétlem azon kérésemet, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. A mennyiben a részleteknél felvilágosítások fognak kéretni, azokat készséggel meg fogom adni. (Élénk helyeslés.) Elnök: A vita be lévén zárva, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az ipari felügyelőkről szóló 65. sz. törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Kimondom, hogy az elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a czímef, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §t). Hentaller Lajos jegyző: Herman Ottó! Herman Ottó: T. ház! (Halljuk! Bálijuk .9 Talán semmire sem lehet annyira jogos, beható, sőt mondhatom éles kritikát mondani, mint a mi modern építkezéseinkre, a, melyek különösen a tér és a világítás szempontjából esnek kritika alá. Én lemondok arról, t. ház, hogy részletesen rámutassak a mi építkezéseinknél a világításra, a mint az be van rendezve. Sajnálom, hogy a földímvelésügyi minister nincs jelen, ő maga saját ministeriumában tudhatja legjobban, (Derültség a szélső baloldalon.) hogy mit tesz a világossággal való ökonómia, midőn a tisztviselők a legfényesebb napon kénytelenek gázvilágításnál dolgozni. Mondom, én lemondok erről a kritikáról, de az igen t. minister úr mindenesetre maga is be fogja látni, hogy az ipari foglalkozásnál a szem egyike a legfontosabb orgánumoknak, és hogy annak megvédése okvetlenül elsőrendű szükség. Ez a szakasz provideál mindarról, a mi felfogásom szerint a gyári iparnál tekintetbe veendő, de a g) pontban csupán a szellőztetésről van szó. Felkérek mindenkit, a kinek egy kis érzéke van ipari vállalataink berendezése iránt, — nem a fényesek, az újak iránt, hanem a mint azok most működnek, — hogy mondja meg, mit tesz az: a helyiség világítása. Sok nyomdánál és más ipari vállalatnál a világítási viszonyok olyanok, hogy a munkások ennek épen legnenemesebb orgánumuk rovására vallják kárát. En tehát ezzel a rövid indokolással kérem a t. házat, méltóztassék a g) pontban ezen szók után : »a gyári helyiségek kellő szellőztetésér — még hozzátenni: »és világításáról is.« (Altalános helyeslés.) Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Hentaller Lajos jegyző (olvassa a nódosítványt). Lukács Béla kereskedelemügyi minister: Az indítványhoz j a magam részéről is hozzájárulok. (Általános helyeslés.) Elnök .* E szerint kijelentem, hogy a g) pont a módosítvány értelmében fogadtatik el. Molnár Antal jegyző (olvassa a 2—5. szakaszokat, a megyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 6. szakaszt). Hentaller Lajos jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 6. szakasza intézkedik azon felfolyamodáso':ról, melyek egy-