Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-242

Sát. országos filét 189S. november 6-án, hétfőn. 34^ bad, ha ilyen visszaélés hosszú évek során át csak egy fordulna elő. Méltóztassék elképzelni azt a furcsa helyzetet, a mely abból származ­nék, ha pl. a külföldi ember fogadóban hálva, éjnek idején az elöljáróság egészségügyi revisio ezíme alatt lakásába a veszély indokolásával behatolhatna, hogy ebből milyen furcsa incon­venientiák merülhetnek fel, és mennyire ártana ily eset annak a fogalomnak, hogy Budapest világ város. De nemcsak a külföldiekről szólok. Mél­tóztassanak azt az esetet elképzelni, ha éjnek idején a hatóság a veszély igazolása nél­kül az itteni polgárok magánlakásába behatol­hatna. Én tehát, a mennyire elismerem annak szükségességét, hogy éjnek idején gyakorol­ható legyen a közegészségügyi felügyelet, arra mindenesetre korlátokat akarnék szabni, hogy magánlakások, melyekbe a bíró maga is csak bírói határozat alapján hatolhat be, éjnek idején ne legyenek kitéve annak, hogy az elöljáróság azokat úgynevezett veszélyvizsgálat tárgyává tehesse. Hasonlólag kérném, hogy a vendégfoga­dókban azon helyiségek, melyek lakásul hasz­náltatnak, ezen engedély alól vétessenek ki. Én nem tartom szükségesnek, hogy ezt bővebben indokoljam, csak azt kérem, méltóztassék ezt kissé megfontolni. Én szívesen elfogadom azt a nemes intentiot, a mely abban nyilvánul, hogy a t. minister úr gondoskodni óhajt, hogy pl. az ismeretes lipótvárosi házhoz méltó és hasonló lakásokban közegészségügyi szempontból éjjeli vizsgálatok tartathassanak, és arra nézve, ha a t. minister úr úgy intézkedik, hogy megfelelő hatósági rendelet alapján, a mely felébbezhető, éjjel is elrendelhető legyen a vizsgálat, ezt ér­tem, de hogy a hatóság a veszélynek minden igazolása nélkül magánlakásokba behatolhasson, én félek, hogy ez félreértésekre fog vezetni, és azért ennek megelőzését kérem. A másik dolog, t, ház, a mit fel akarok említeni, 'a 7-ik pontra vonatkozik. Ott az van mondva: ^engedélyezi és ellenőrzi a fertőtle­nítő anyagok gyártását és elárúsítását.« Nekem az »engedélyezi« kifejezés ellen van kifogásom, a mennyiben a fertőtlenítő anyagok előállításá­nak módja, a közegészségügyre veszélyes anya­gok ellenőrzése csak a centralisatio elve mellett eszközölhető helyesen. Mert például, ha egész­ségügyi, vagy közbiztonságból veszélyes fertőt­lenítő anyagoknak a kerület területén való el­árúsítását az egyik elöljáróság engedélyezi, míg a másik nem engedélyezi az darusítást, vagy ha az egyik elöljáróság megengedi, hogy az illető fertőtlenítő anyagot a főváros egész terü­letén szabadon árusíthassák, míg a másik elöl­járóság ezt nem engedi, a mi igen fontos kér­dés, akkor ebből a dologból collisiok keletkez­hetnek. Elő fog fordulni, hogy ha valamely vállal­kozót az egyik kerületben elütnek az engedély­től, az elmegy a második, harmadik, tizedik kerületbe, hogy az engedélyt megkapja. Szóval az engedélyezés szerintem csak a főorvosi hi­vatalban történhetik, s a tanács hatáskörének tartatik fenn. Én tehát javaslom, hogy az 1-ső pontban a »helyeken« szó után tétessék a »la­kások kivételével«, a 7-ik pontban pedig e szó : »engedélyezi« hagyassék ki. (Helyeslés a szélsőbal felöl.) Elnök: A belügyminister úr kíván szó­lani. Hieronymi Károly belügyminister: T. ház! A mi az első kérdést illeti, t. i., hogy ne adassék meg az engedély az elöljáróságok­nak arra, hogy a közegészségügyre veszélyes lakásokat veszély és sürgősség esetén, — e két conditio megvan, — éjszaka ellenőrizhesse, ez esetben a Budapesten oly nagy számú egész­ségtelen lakások ellenőrzése lehetetlenné válnék, megmondom, miért. Az egészségtelen lakások nappal üresek, mert a nép legszegényebb osz­tálya lakja azokat, mely nappal keresetével van elfoglalva, csak az éjjel való vizsgálat derítheti tehát ki az ott űzött fenforgó visszaéléseket. Ha azt mondjuk ki, hogy az ily megvizsgálásokra nézve előzetes határozat hozandó, soha sem lesz lehet­séges a váratlan megvizsgálás. Elismerem, hogy ezzel az elöljáróságoknak igen nagy jogot adunk, melylyel ha nem élnek tapintatosan, a polgároknak nagy kellemetlen­séget és kényelmetlenséget okozhatnak. De mél­tóztassék meghinni, hogy e jog megadása nélkül nem leszünk képesek megszüntetni a főváros egészségügyének egyik legnagyobb veszélyét, az insalubris lakásokat. Hiszen az elöljáróságok a főváros hatósága alatt állanak; közéletünk oly nyilvános, hogy minden visszaélés vagy tapin­tatlanság rögtön napfényre kerül, és megtalálja a maga remediumát. Azt hiszem tehát, hogy a veszélyt, mely e 'dologból a békés polgárokra hárulhat, a t. képviselő úr kissé élénken szí­nezte. Hogy r pláne a vendéglőkben molesztálják az idegeneket, oknélktíli éjjeli visitatiokkal, azt csak nem lehet feltételezni. A mi a 7-ik pontot illeti, hogy t. i. az elöljáróság engedélyezi a fertőtlenítő anyagok gyártását, erre különös súlyt nem fektetek, s nincs kifogásom az ellen, hogy az engedélyezést a tanácsra bizzuk. Osak egyet jegyzek meg: hogy a fertőtlenítő anyagok nem azonosak az egészségre kártékony és mérges anyagokkal, melyek engedélyezését természetesen a központra kell bízni. Én részemről megengedhetőnek tar­tottam, hogy az engedélyezés a kerületi elöl­járóság által történhessék, de ha a t. ház azt találja, hogy ezélszerübb azt központilag ke-

Next

/
Thumbnails
Contents