Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-242

M%, ®rsság#a ttiés 18< A mi Poíőnyi Géza t, képviselő úr azon indítványát illeti, hogy ne mondjuk ki a törvényben magában, hogy qualifieatio követeltetik, hanem mondjuk itt ki csak azt, hogy a minősítés kérdése fölött a törvényhatóság szabályrendeletileg fog intézkedni; ez tulajdonképen nem tesz egyebet, mint hogy azt a vitát, melyet itt nem tudunk vagy nem akarunk eredményre juttatni, helyezzük át a törvényhatósági bizottság üléstermébe. Ez, azt hiszem, nem helyes. En nagyon sok okot tudok a mellett felhozni, hogy Budapest székes-fővárosban, a hol erre való qualifikált közegek mindenesetre találhatók lesznek, az 1877: XXII. törvényczikk intentiója ellenére qualifieatio követeltessék a városbírótól és Morzsányi Károly t. barátom ezeket az indokokat fel is sorolta; de az 1877-ik évi XXíI. törvényczikk szelleméből azt következtetni nem tudom, mert az 1877-ik évi XXII. törvényczikk világosan oly közegekre bizza a községi bíráskodást, a kiktől qualifieatiot nem követek Én tehát a nélkül, hogy valami különös súlyt fektetnék rá, megmaradok eredeti álláspontom mellett, hogy a városbírótól qualifieatiot ne követeljünk. Már most következik a fegyelmi kérdés. Felfogásom szerint a fegyelmi kérdés az 1877. évi XXII. törvényczikk 87-ik §-a által tökéletesen el van intézve. E szakasz igy szól: »A kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben bíráskodással felruházott közegek, az ezen törvény által hatáskörükhöz utalt ügyekben való hivatalos eljárásánál akár cselekvés, akár mulasztás által szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozott és a jelen törvényben megengedett jogorvoslat által el nem hárítható károkért teljes vagyoni felelősséggel tartoznak.* Tehát a városbíró is telj"es vagyoni felelősséggel fog tartozni, ha ez általam benyújtott törvényjavaslatba ebben a tekintetben semmi további intézkedést fel nem veszünk is. Következik a 87. §. második kikezdése, a mely a fegyelmi kérdésről szól, s a mely ezeket mondja : »A fegyelmi eljárásra nézve a szolgabírák és békebírák bírói minőségükben a bírói felelősségi és fegyelmi, a kis- és nagyközségek elöljárói, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok kirendelt közigazgatási tisztviselői pedig az illető községi és köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvények fegyelmi szabványainak vannak alávetve*. Polónyi Géza: Ebben a városbíró nincs benne. Hieronymi Károly belügyminister: Miután a főváros kétségtelenül törvényhatósági ;. november 6-án, hétffin. 33Q joggal felruházott város, az általa kirendelt és községi bíráskodással megbízott közegek kétségtelenül a politikai hatóságok fegyelmi szabá lyainak vannak alárendelve. Minthogy azonban a főváros expressis verbis nincs megemlítve e szakaszban, hanem csak törvényhatósági joggal felruházott városokról van szó, és valaki esetleg azt az ellenvetést tehetné, hogy külön törvény rendelkezik a fővárosról s ennélfogva a fővárost nem lehet a törvényhatósági városok sorába helyezni, — mely felfogásban ugyan nem osztozom, — Polónyi Géza képviselő úr módosításának azon része ellen, hogy a javaslatba felvegyük azt, hogy a főváros a fegyelmi hatóság tekintetében szabályrendeletileg határozzon, semmi kifogásom sincs, (Helyeslés jobb felöl.) Perczel Béni jegyző: Busbach Péter! Búsbach Péter: T. képviselőház! Én miután a t. belügyminister úr elfogadta Polónyi t. képviselőtársam indítványának a fegyelmi hatóságra vonatkozó részét, ahhoz nem kívánok szólani; de miután másrészt azt a javaslatot teszi, hogy hozzuk tisztába azt, hogy qualificatióhoz köttessék-e ez a városbírói intézmény, vagy sem, ezen kérdés tisztázásához óhajtanék egy pár szóval én is hozzájárulni. (Halljuk! Halljuk!) Azt tartom, ha már javítani akarunk a főváros intézményein, ha minden irányban qualifieatiot tűzünk ki a czélból, hogy jövőben helyesebb irányban, jobban kezeltessék a közigazgatás, talán épen a városbíróságnáí, ha most újonnan szervezzük, kívánatos leginkább, hogy javitta ssék. Ha valaki részt vett a kerületi elöljáróságnál egy tárgyaláson, vagy tanuja volt, a mikor ez a kerületi előljáró, a kiben megvan a legjobb akarat, hogy az előtte felmerülő kérdést tisztázza, a feleket kibékítse, vagy igazságosan ítélkezzék, nem ura a hely™ zetnek, hanem annak a jegyzőnek vezetésére van utalva, (Igaz! Úgy van! bal felől.) az előtt, t. képviselőház, nem is lehet tovább kérdés tárgya, hogy qualificatiohoz köttessék-e ez a kérdés, vagy nem. Részemről tökéletesen osztozom azon álláspontban, a melyet Morzsányi t. képviselőtársamelfoglalt, (Élénkhelyeslés a baloldalon.} osztozom tehát abban, hogy ez az állás is qualincatiohoz köttessék; azt pedig én sokkal czélszerübbnek találom, ha a t. képviselőház maga mondja ki, hogy qualificatiohoz köttessék ez az állás, (Helyeslés a baloldalon.) mint azt, ha a városi statútumra bíznók a dolgot. Azért én részemről ahhoz járulok, hogy mondjuk ki itt, hogy qualificatiohoz köttessék ez az állás és ebben az irányban módosítványt fogok beadni Polónyi Géza képviselő úrnak az indítványához. (Helyeslés). 4S»