Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-242

S4S. orsíágoi fllés 1898. november 8-An, hétfőn. 337 lehet, az a következő: (Halljuk! Halljuk!) A városbírói állás, mint új állás szerveztetik. Az eddigi bagatelltörvénynek, az 1877. XXII. tcz. 3. §-a intézkedik az xígynevezett békebírói qualificatióról, az 5. §. d) pontja pedig arról, hogy a főváros területén a közi égi bíráskodást az elöljáróság bármely tagja gyakorolhassa. Most az elöljáróság oly szervezetben, mint a minővel eddig bírt, megszűnik. Már most ha egy városbírót alkalmazunk, az életben kérdés merülhet fel az iránt, hogy annak kell-e .^qualifieatióval bírnia vagy sem? Ha igen, milyen qualifieatióval kell bírnia ? Akár azt méltóztassék megállapítani, hogy qualificatió nélkül is lehet valaki városbíró, akár azt, hogy qualifieatióval, de azt törvényben meg kell mondani, mert az eddigi funkeziók megszűntek. Nekem e tekintetben elfoglalt álláspontom az, hogy itt a fővárosban, hol annyi nyugalmazott kúriai, táblai és törvényszéki bíró sviszszavonúló ügyvéd vau, egész nyugodtan lehet a városbírói állást ügyvédi oklevélhez is kötni. A második dolog, a melyet föl kell említenem, az, hogy ezen szakaszszal kapcsolatosan e javaslat 22. § a intézkedik az iránt, hogy szolgálati tekintetben a városbíró az elöljárónak lesz alárendelve : de az ő bírói funkeziója tekintetében teljesen független és önálló. Ez, t. ház, egy új állás, melyet eddig a törvényhozás egyáltalában nem ismert, és másrészt tiszteletbeli állás is. A tiszteletbeli állás fogalmánál pedig a jogászok előtt, eoutrovers kérdés az, vájjon fegyelmileg felelősségre vonható-e vagy sem? Én a magam részéről óhajtom, hogy miután ez a városbíró bírói funkeziókat teljesítő közeg, fegyelmileg a bírói fegyelmi hatóságnak rendeltessék alá. Ismerem a nehézségeket, a melyek ez irányban támasztatnak ; tudom, hogy a közigazgatásnak egy egész rendszere van; hogy hivatkoznak arra, hogy a szolgabírákra nézve más qualificatió áll fenn, s azokra nézve is a fegyelmi fórum közigazgatási hatóság. Én ezeket a dolgokat nem akarom bővebben ventillálni; akár akarnak qualificatiót ezen városba ónak, akár nem; akár akarnak neki fegyelmi kötelezettséget megállapítani, akár nem. Csak arra kérem a t. házat, hogy valamely intézkedést a törvénybe felvenni méltóztassék; akár azt, hogy nem kell qualificatió, akár azt, hogy nincs fegyelmi hatóságnak alárendelve, akár azt, a mit én óhajtok, hogy állapíttassák meg a qualificatió és mondassék ki, hogy fegyelmi hatóság alá tartozik és ezen hatóságot is meg kell állapítani. De ha ez iránt a t. minister úrnak legkisebb aggodalma van is, akkor méltóztassék az én módosításomat akként elfogadni, hogy ezen kérdéseket adja meg a főváros szabál)rendeletileg s méltóztassék KÉPYH. NAPLÓ. 1892 — 97. XIII. KÖTET. a főváros jogkörébe utalni úgy a minősítés, mint a fegyelmi hatóság kezdésének megállapítását. Ez a legkevesebb, a mit el leket fogadni. Az én elvi álláspontom más. Én csak módot akarok nyújtani a t. minister úrnak akár arra, hogy törvényhozásilag mondassa ki saját álláspontját, hogy nem akar qualificatiót és fegyelmi hatóságot, vagy ha akar, milyet akar ; de a legrosszabb esetben arra kérem a t. házat, méltóz-* tassék akként disponálni, hogy a szakasz szövegébe, mely így hangzik : »A választás módját, a megbízatás időtartamát a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg,« az »időtartamát« után vétessék tel »minősítését és fegyelmi hatóságát*. Akkor nem kell a részletekkel foglalkozni; de legalább történik valami gondoskodás, és úgy a minősítéí, mint a fegyelmi felelősség kérdése el lesz döntve. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző : Darányi Ignácz ! Darányi Ignácz: T. ház! Megvallom, azt tartom, hogy a 10. §. rendelkezése egészen világom Az, hogyha meg van mondva, hogy valamely állással fizetés összekötve nincs, és hogy azon állással csupán tiszteletdíj jár, világosan azt mutatja, hogy az állás tiszteleti és bizalmi állást képez. A kérdés csak az, helyes-e, hogy a városbíró azou hatáskörben, mely ezen törvényjavaslat által reáruháztatik, qualificatiohoz ne legyen kötve ? És én azt tartom, hogy a t. belügy minister úr akkor, a midőn a kerületi elöljárói állást szervezte, a kerületi előljáró régi teendőit kétfelé osztotta. A szakképzettséget feltételező teendőket, névszerint az administrativ teendőket az 1883. évi I.|.tcz.-ben megállapított qualificatiohoz kötötte; azon teendőket pedig, a melyek szakképzettséget, különösen pedig jogi szakképzettséget nem feltételeznek, a városbíró hatáskörébe utalta. A mennyire helyesnek tartom, t. ház, hogy a szakképzettséget feltételező teendők szakképzettséghez köttessenek, másfelől nem tartom helyesnek, ha minden hatáskört jogászok és jogvégzettek részére foglalunk le, és azt a jogot nem végzett polgári elemet, a melynek közreműködését, ha lehet, fel kell használni, mindenből kizárjuk. Minthogy pedig én e szerint tisztán látom, hogy a tizedik szakasz bizalmi állást kontemplál, nem látom szükségét annak sem, hogy ezen ügy a törvényhatósághoz utasíttassék azzal, hogy a minősítés tekintetében szabályrendeletet alkosson. Minősítési kérdések nem szabályrendelet útján állapítandók meg, és kii lönösen helytelen volna akkor, a midőn már az egyes egyének mintegy ki vannak szemelve, ily kérdések üszkét a vitába beledobni. (Ellenmondás hal felöl.) Azt hiszem, ezt elintézni a törvényhozás feladata. S minthogy a tizedik szakasz 48