Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-242

326 242. orsaágos ülés 1898 november 6-áu, hétfőn. Kérem a t. házat méltóztassék e rendeletet tudomásai venni és hasonló czélból a főrendi­házzal közölni. (Helyeslés.) Elnöki Kíván-e még valaki szólni? Ha senki sem Kíván, méltóztatnak a jelentést tudo­másul venni? A t, ház a jelentést tudomásul veszi és hasonló czélból a főrendiházzal közölni határozza. Következik a közgazdasági bizottság 474. számú jelentése »a csomagokban árúit czikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről* szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy ezen törvény­javaslat általánosságban felolvasottnak tekin­tessék. Az előadó úr fog szólani Rosenberg Gyula, a közgazdasági bi­zottság előadója: T. ház! Az árúczikkek egész sorát zárt csomagokban, burkolatokban hozzák forgalomba; e kereskedelmi szokásnak mind­inkább való terjedésével egyúttal szaporodnak az abból folyó visszaélések is, t. i. hogy bizo­nyos mennyiségre valló csomagban kisebb meny­nyiségfí árú hozatik forgalomba, részben a meny­nyigég megjelölésének elhagyásával, részben a mennyiségnek a csomagon látható hamis meg­jelölésével. E visszaélések és csalárd eljárás ezeket meggátló törvényhozási intézkedések megteremtését teszi szükségessé, és ezt czélozza a.tárgyalás alatt levő javaslat. Két fődispositiot tartalmaz e törvényjavas­lat. Az egyik az, hogy a zárt csomagokban for­galomba hozott árúknál, a mennyiben a meny­nyiség a csomagon, vagy magán az árún megjelöltetik, annak a valósághoz híven, törvényes mértékben kell kifejezve lennie. A másik pedig az, hogy a kereskedelmi miníster felhatalmazást nyer bizonyos árúnemekre nézve a csomagokon való kötelező mennyiségmegjelölésnek rendeleti úton való megállapítására. Kötelességem e helyen megemlékezni arról, hogy a t. ház egyik legutóbbi ülésén a köz­gazdasági bizottsághoz utasította két tekintélyes kereskedelmi testűlet kérvényét, a melyek e kérdéssel foglalkoznak és azt kérelmezik, hogy már a törvényben magában állapíttassák meg kötelezőleg, hogy a tartalomnak vagy a csoma­gon, vagy magán az árún meg kell jelölve len­nie. Indokoltatik e kérelem azzal, hogy nehéz • ségekkel fog járni a rendeletben a megjelölési kötelezettség alá tartozó árúk taxatíve felsorolása és ez által tág kapu fog nyittatni a törvény­javaslat üdvös czéljainak kijátszására. Részemről az indokolással szemben is helyesebbnek tartom a törvényjavaslat eredeti dispositióinak fentartását, mert egész sora van az oly árúknak, a melyek mennyisége tartalmának megjelölése egyáltalán nem szokásos, és a melyeknél ez az árúk ter­mészeténél fogva az aránylagos értékmeghatá­rozás és így az ellenőrzés könnyííségénél fogva nem is szükséges. Ezeknél a mennyiség meg­jelölését kötelezőleg megállapítani csak a forgal­mat nehezítené meg, a mi épen nem lehet érdeke a kérvényező kereskedelmi testületnek. A mi a törvényjavaslat részleteit illeti, egy körülményre vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét. A 4. és 5. §. értelmében mindig csak az sújtatik a törvényjavaslatban megszabott bünte­téssel, a ki ily helytelenül megjelölt, vagy a rendelet ellenére egyáltalán meg nem jelölt cso­magokat közvetlenül a fogyasztó közönség ré­szére bocsát árúba vagy tart készletben. A közgazdasági bizottság behatóan foglal­kozott azzal, hogy a statuált kihágások erite­riumát képező azon kitétel, hogy közvetlenül a fogyasztó közönség részére bocsáttatik árúba a törvényellenesen megjelölt vagy egyáltalán meg nem jelölt árúcsomag, nem kellene e mellőzni. Bár azon meggyőződésből indult ki a bizottság, hogy nem kevésbbé megbélyegzendő, sőt talán első sorban ítélendő el az a gyáros vagy nagy­kereskedő, a ki az ily üzelmekhez segédkezet nyuit, mégis megtartandónak vélte a bizottság e törvényjavaslat ereded dispositioit, mert gya­korlatilag bebizonyított tény, hogy a mennyiség­tartalom helytelen megjelölésének a czélja, hogy ezzel a közvetítő kereskedő tévesztessék meg. Ez rendszerint pontosan ismeri a csomag mennyi­ségét és ezen a fogyasztóval közvetlen össze­köttetésben álló úgynevezett detail-kereskedő feladata ellenőrizni, hogy kap-e a fogyasztó annyi árút, mint a mennyit ő neki állítólag elad. Hozzájárul ehhez még az, hogy az ily csomagáruk egy nagy része külföldi proveuientiájú, és ezek a külföldi gyárosok a mi törvényeink büntető sanctioja által utolérhetők úgy sem vol­nának, míg a fokozatos felelősség megállapítása által esetleg csuk gyengíttetnék azon felelősség, a mely ezen üzelmeknek rendszerint véget vetni hivatva van. A törvényjavaslat a kis forgalom­nak nagy részére igen kedvező befolyású lesz, annak tisztaságát és megbízhatóságát feltétlenül fokozni fogja, és azért van szerencsém azt a közgazdasági bizottság nevében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra aján­lani. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! Kíván-e valaki szólni? Ha nincsen senki, a ki szólni kivánna, a vitát bezárom. Gondolom, méltóztatik a t. ház hozzá­járulni ahhoz, hogy a törvényjavaslat általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogad­tassák és így következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, mély észrevétet nélkül elfogadtatott; olvassa azután az 1. §-t).

Next

/
Thumbnails
Contents