Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-208

B ÉÖ8. #r8ísáff«s f lés 1991, április SS-án, péntekem nyiben újabb interpellatiok jelentetnének be, ezen interpellatiok megtétele. Végül tekintettel azon körülményre, a mely­ről értesülést nyertem egyes képviselő uraktól, hogy hétfőn az ország 14 törvényhatóságában rendes közgyűlések fognak tartatni, ha méltóz­tatnak hozzájárulni, javaslatba hozom, hogy hét­főn ülés ne tartassék. (Helyeslés.) Kemény Pál: T. ház! A ház igen t. el­nöke jelezte azt, hogy az ország több törvény­hatósága hétfőn közgyűlést tart, s így a ház tagjai nem lesznek azon helyzeiben, hogy itt megjelenhessenek. Ez tény; de az is tény, hogy azon képviselő urak legnagyobb része, a kik hétfőn a megyei közgyűléseken lesznek elfog­hdva, kedden is azon helyzetben vannak, hogy itt az ülésben meg nem jelenhetnek, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Ellenmondás jobb felől.) mert egy igen nagy fontosságú javaslat tárgya lása alkalmával esetleg szavazás lehetvén a közgyűlésen szükséges, a megye székhelyéről el nem távozhatnak. Én tehát azon tiszteletteljes kérést intézem a t. házhoz, kegyeskedjék elha­tározni, hogy ülés kedden sem tartatván, a leg­közelebbi ülés szerdán legyen. (Helyeslés szélső bal felől. Ellenmondások jobb felől.) Méltóztatnak tudni, t. ház, hogy a megyei gyűlések többnyire két napon át tartanak: kedden tehát nem lehe­tünk abban a helyzetben, hogy itt megjelen­jünk. Wekerle Sándor ministerelnök és pónz­Ügyminister: T. ház! A mai nap folyamán több oldalról fölhívatván arra, bog)'" mivel hét­főn a képviselő urak igen jelentékeny része távol van, ülést ne tartsunk, én készséggel járul­tam hozzá ezen javaslathoz, és egy értekezleten, melyet a pártok megbizottaival tartottunk, meg is állapodtunk abban, hogy azt fogjuk a t. ház­nak javasolni, hogy hétfőn ülés ne tartassék, de a t. képvii-elő úr most kifejezett kívánalmát kivéve, ott még csak óhajjal sem találkoztunk arra nézve, hogy kedden se tartassék ülés. (Fel­kiáltások a szélsőbalon: De igenis, mi kívánjuk!) Én tehát igen kérném a t. képviselőházat, hogy mivel az ilyen napirendet előleges meg­beszélés útján szokás a kölcsönös egyetértés kedvéért megállapítani, s miután a megállapodás abban történt, hogy hétfőn ülés ne tartassék; másrészt pedig tekintettel arra, hogy igen fon­tos és sok tárgy igényel még elintézést, úgy, hogyha csak imminens szüksége nem forog fenn annak, hogy üléseket ne tartsunk, valóban he­lyénvaló lesz a rendelkezésünkre álló időt kime­ríteni : méltóztassék Kemény t. képviselő úr javaslatának mellőzésével elhatározni, hogy ked­den ülés tartassék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik hozzájárulni? (Élénk felkiáltások: Igen!) A t. ház tehát elfogadja a javasolt napirendet, és egyúttal elhatározza, hogy hétfőn ülést nem tartunk. (Zaj a szélsőbal­oldalon. Felkiáltások: Akkor hétfőn is legyen ülés !) T. ház! Következuek az interpellatiókra adandó válaszok. A pénzügy mi nister úrhoz és nemkülönben vele együtt a földmívelési, keres­kedelmi és belügyi minis.er urakhoz is levén intézve Onody Gréza képviselő úr interpellatiója a Rakamaz községben előfordult tűzeset tárgyá­ban, a kereskedelmi minister úr fog válaszolni. (Halljuk !) Lukács Béla kereskedelemügyi mi­nister: T. ház! ónody Géza t. képviselő úr interpellatiót intézett a belügyi, a kereskedelmi, a földmívelési és pénzügyministerhez a Raka­maz községben 1892. évi ápril havában történt tűzeset alkalmából. Engedje meg a t. ház, hogy erre az interpellatióra ne cs:ik a magam nevé­ben, hanem a többi ministertársaim is válaszol­hassak, különösen azért, mert az eset, mely az interpellatióban tárgyalva van, tulajdonképen és főleg az én tárczämmal áll összeköttetésben, és azon kérdések, a melyeket a képviselő úr fel­vetett, legnagyobb részt az én tárczám szem­pontjából bírálandók meg. Mindenekelőtt legyen szabad előrebocsá­tanom azt, hogy az interpellatióra a válasz azért késett, mert a t. képviselő úr négy ministerhez intézte a kérdéseket, és ennélfogva négy minis­terium között kellett a tárgyalásokat folytatni, ezek a tárgyalások pedig a dolog természeténél fogva hosszabb időt vettek igénybe. A t. képviselő úr kérdéseket intéz a bel­ügyminister úrhoz is, és ezekre vonatkozólag szintén előrebocsátom azt, ho^y a fennálló jog­szabályok értelmében azok a kérdések, melyeket ő a belügyministerhez intézett, tulajdonkép nem illetik a belügyministert, hanem ezen ügyek a kereskedelmi minister hatáskörébe tartoznak, és ennélfogva ezen ügyre nézve a felelősség az én tárczám körébe tartozván, a választ, valamint a felelősséget ezen kérdésekre nézve is a magam részéről elvállalom. Ezek előrebocsátása után, t. ház, legyen szabad mindenekelőtt a tényállásról szólanom, mely az interpellatió tárgyát képezi. A tényállás az, hogy 1892. évi április 8-án délután közvetlenül egy vonat elhaladása alkal­mával Rakamaz községben tűz ütött ki, mely­nekkövetkeztében, minthogy a tűz az akkor ural­kodott szélvihar által előruoziíitatott, körülbelül 60 ház és melléképűlet leégett. A község lakos­sága a vonatot vádolta e tűz keletkezésével, a tűz keletkezését a mozdonyból kiszökelt szik­rának tulajdonítván. Ennek következtében a vizs­gálat e tárgyban azonnal megindíttatott, és már másnap egy teljes tárgyilagos hatósági vizsgá­lat tartatott. E vizsgálat alkalmával megállapít-

Next

/
Thumbnails
Contents