Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-222

•m 2S2. erszágos Hét 18«. »#M fíiín, ssr#r«á*. mennyiben ez szintén oly eredményeket mutatna fel a tanács imént felolvasott jelentésétől eltérőleg, melyeknek alapján lehetséges volna az egylet tovább működését megengedni, én attól sem leszek idegen, hanem mielőtt a feloszlató rendeletet és az egylet 98.000 és egynéhány száz forintra menő vagyonának hatósági felügyelet alatt való kezelésére vonatkozó rendeletemet visszavonnám, a pótvizsgálatot mindenesetre bevárni szándékozom. (Általános helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Visontai képviselő urat illeti a szó, azonban nincs jelen. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a választ tudomásul vettnek jelentsem ki? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. A földmívelési minister úr fog válaszolni Ugron Gábor képviselő úrnak a Kőrös-szabályozás tárgyában tett interpellatiojára. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: Ugron Gábor t. képviselőtársam a Fekete-Kőrös belvízlevezető csatorna ügyében interpellatiot intézett hozzám. Az interpellatio első része azt kérdi, van-e tudomásom arról, hogy ezen tervezett csatorna veszélylyel fenyegeti a társulat alsó érdekeltségét. A mint a műszaki közegektől beható informatiot szereztem magamnak, de különben a mint a dolog természetéből is következik, ez azon vidékre veszélyt nem rejt magában, a mennyiben itt arról van szó, hogy a bihari hegyekről lerohanó patakok egy északról délre menő felfogó csatorna által a dombok alján felfogassanak, és ez egyenesen a Fekete-Kőrösbe vezesse le a vizeket, még pedig a töltések közt. E töltések biztosítják a vidéket az ellen, hogy az itt elöntve nem lesz, sőt mondhatom, hogy ez a biztosságot nem veszélyezteti, hanem épen Szalonta községre vonatkozólag, honnan az aggodalmak kiindulnak, inkább a biztosságot fokozza, mert azon vizek, melyek eddig az alsó vidéket elöntötték, most fel lévén fogva, egyenesen bevezettetnek a Kőrösbe. Interpellatiojában diffikultálja t. képviselőtársam azon eljárást, melyet a közgyűlés követett, és azt mondja, hogy nem teljes jóhiszeműséggel jártak el, a mennyiben a gyűlésre szóló meghívókban nem volt praeeise kitűntetve, hogy miről lesz ott szó. Itt arról lehet a kérdés, hogy vájjon azon czím, hogy »az előkészítő bizottság jelentésének tárgy alása«, nyújthatott-e felvilágosítást arra nézve, hogy itt a belvizlevezetés kérdésének megoldásáról van szó. Az bizonyos, hogyha jelenben a t. ház, bármely tagja kap egy meghívót, melyben az van, hogy »az előkészítő bizottság jelentésének tárgyalása*, nem fogja tudni, hogy mit készített elő az a bizottság. Hanem ha ott a társulatnak egyik legfőbb életkérdését ezélzó ügy elkészítésére lett egy előző ülésben egy bizottság kiküldve, és annak jelentéséről volt szó, mindenesetre ott köztudomású dolognak lehet tekinteni azt, hogy itt feladatának körébe eső dologról fogja jelentését megtenni, és ebben lesz aztán hívatva a közgyűlés határozni. De még ha helyt adnék is azon suppositionak, ez még mindig csak elméleti recriminatio lehet, mert ha a felfolyamodó által képviselt szavazatokat mind negatíve vennők is számításba, mégis 16 szavazattöbbség maradna a mellett, a mit tényleg elhatároztak. Ez azonban a kérdésnek csak formai része. A mi a meritumot illeti, — és azt hiszem, t. interpelláló képviselőtársam is így fogja azt fel, — az abban áll, hogy a teherviselés a terület, vagy a haszon arányában rovatik-e ki? E tekintetben megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy tisztán a haszon arányában fog az ki rovatni, s midőn az osztályozási munkálatok elkészültek, akkor esetleg minden érdekelt fél, a ki magát károsítva érzi, még a felebbezés útját nyitva fogja találni. (Helyeslés.) Ezeket vagyok bátor az interpellatiora válaszolni, méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó, Ugron Gábor: T. ház! Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a minister úr válaszát tudomásul veszem. Azonban mégis egy megjegyzést kell tennem. Fentartom azon állításomat, hogy a fekete-körösi ármentesítő társulat érdekeltségével szemben nem jártak el őszintén, a köteles nyíltsággal, különösen midőn sok kisbirtokos közt nagy uradalmak birtokosai az érdekelt felek. Én, a ki nem a kisbirtokosok közé tartozom, megkívánom a nagybirtokosoktól, hogy a leghatározottabb nyíltsággal és a legnagyobb egyenességgel járjanak el, mert abból, ha a nyíltság hiányzik, mindig a különböző társadalmi osztályok közt félreértés, vis/.ály támad, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a melyet pedig egyenesség és nyíltság mindig el szokott oszlatni. (Igás! bal felől.) A fekete-körösi ármentesítő társulatot Tisza István bizottsági elnök úr meghagyásából a következő egy pontból álló meghívóval hívták össze: »A nagyméltóságú ra. k. földmívelésügyi ministerium ieirata az alapszabályok pótlása iránt, s ezzel kapcsolatban bizottsági jelentés a belvízrendezés ügyéről. A választmány t. tagjait felkérem stb.« Mit tesz ez? Azt, hogy a belvíz rendezésének ügye csak az alapszabályokkal kapcsolatban fog tárgyaltatni; de senki sem követkéz-