Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-222

•m 2S2. erszágos Hét 18«. »#M fíiín, ssr#r«á*. mennyiben ez szintén oly eredményeket mutatna fel a tanács imént felolvasott jelentésétől eltérő­leg, melyeknek alapján lehetséges volna az egy­let tovább működését megengedni, én attól sem leszek idegen, hanem mielőtt a feloszlató rende­letet és az egylet 98.000 és egynéhány száz forintra menő vagyonának hatósági felügyelet alatt való kezelésére vonatkozó rendeletemet visszavonnám, a pótvizsgálatot mindenesetre bevárni szándékozom. (Általános helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Visontai képviselő urat illeti a szó, azonban nincs jelen. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a választ tudomásul vettnek jelentsem ki? (Igen!) A ház a választ tudomásul veszi. A földmívelési minister úr fog válaszolni Ugron Gábor képviselő úrnak a Kőrös-szabályo­zás tárgyában tett interpellatiojára. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: Ugron Gábor t. képviselőtársam a Fekete-Kőrös belvízlevezető csatorna ügyében interpellatiot intézett hozzám. Az interpellatio első része azt kérdi, van-e tudomásom arról, hogy ezen tervezett csatorna veszélylyel fenyegeti a társulat alsó érdekeltsé­gét. A mint a műszaki közegektől beható infor­matiot szereztem magamnak, de különben a mint a dolog természetéből is következik, ez azon vidékre veszélyt nem rejt magában, a mennyi­ben itt arról van szó, hogy a bihari hegyekről lerohanó patakok egy északról délre menő fel­fogó csatorna által a dombok alján felfogassa­nak, és ez egyenesen a Fekete-Kőrösbe vezesse le a vizeket, még pedig a töltések közt. E tölté­sek biztosítják a vidéket az ellen, hogy az itt elöntve nem lesz, sőt mondhatom, hogy ez a biztosságot nem veszélyezteti, hanem épen Sza­lonta községre vonatkozólag, honnan az aggo­dalmak kiindulnak, inkább a biztosságot fo­kozza, mert azon vizek, melyek eddig az alsó vidéket elöntötték, most fel lévén fogva, egye­nesen bevezettetnek a Kőrösbe. Interpellatiojában diffikultálja t. képviselő­társam azon eljárást, melyet a közgyűlés köve­tett, és azt mondja, hogy nem teljes jóhiszemű­séggel jártak el, a mennyiben a gyűlésre szóló meghívókban nem volt praeeise kitűntetve, hogy miről lesz ott szó. Itt arról lehet a kérdés, hogy vájjon azon czím, hogy »az előkészítő bizottság jelentésének tárgy alása«, nyújthatott-e felvilágosítást arra nézve, hogy itt a belvizlevezetés kérdésének megoldásáról van szó. Az bizonyos, hogyha jelenben a t. ház, bármely tagja kap egy meg­hívót, melyben az van, hogy »az előkészítő bizottság jelentésének tárgyalása*, nem fogja tudni, hogy mit készített elő az a bizottság. Hanem ha ott a társulatnak egyik leg­főbb életkérdését ezélzó ügy elkészítésére lett egy előző ülésben egy bizottság kiküldve, és an­nak jelentéséről volt szó, mindenesetre ott köz­tudomású dolognak lehet tekinteni azt, hogy itt feladatának körébe eső dologról fogja jelentését megtenni, és ebben lesz aztán hívatva a köz­gyűlés határozni. De még ha helyt adnék is azon suppositionak, ez még mindig csak elméleti recriminatio lehet, mert ha a felfolyamodó által képviselt szavazatokat mind negatíve vennők is számításba, mégis 16 szavazattöbbség maradna a mellett, a mit tényleg elhatároztak. Ez azonban a kérdésnek csak formai része. A mi a meritumot illeti, — és azt hiszem, t. interpelláló képviselőtársam is így fogja azt fel, — az abban áll, hogy a teherviselés a terület, vagy a haszon arányában rovatik-e ki? E tekin­tetben megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy tisztán a haszon arányában fog az ki rovatni, s midőn az osztályozási munkálatok el­készültek, akkor esetleg minden érdekelt fél, a ki magát károsítva érzi, még a felebbezés útját nyitva fogja találni. (Helyeslés.) Ezeket vagyok bátor az interpellatiora vá­laszolni, méltóztassék azt tudomásul venni. (He­lyeslés jobb felől.) Elnök: Ugron Gábor képviselő urat illeti a szó, Ugron Gábor: T. ház! Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a minister úr válaszát tudomásul veszem. Azonban mégis egy meg­jegyzést kell tennem. Fentartom azon állításo­mat, hogy a fekete-körösi ármentesítő társulat érdekeltségével szemben nem jártak el őszintén, a köteles nyíltsággal, különösen midőn sok kis­birtokos közt nagy uradalmak birtokosai az ér­dekelt felek. Én, a ki nem a kisbirtokosok közé tartozom, megkívánom a nagybirtokosoktól, hogy a leghatározottabb nyíltsággal és a legnagyobb egyenességgel járjanak el, mert abból, ha a nyíltság hiányzik, mindig a különböző társa­dalmi osztályok közt félreértés, vis/.ály támad, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) a melyet pedig egyenesség és nyíltság mindig el szokott oszlatni. (Igás! bal felől.) A fekete-körösi ármentesítő társulatot Tisza István bizottsági elnök úr meghagyásából a következő egy pontból álló meghívóval hívták össze: »A nagyméltóságú ra. k. földmívelésügyi ministerium ieirata az alapszabályok pótlása iránt, s ezzel kapcsolatban bizottsági jelentés a belvízrendezés ügyéről. A választmány t. tagjait felkérem stb.« Mit tesz ez? Azt, hogy a belvíz rendezé­sének ügye csak az alapszabályokkal kapcsolat­ban fog tárgyaltatni; de senki sem követkéz-

Next

/
Thumbnails
Contents