Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-222

»ä. •ruágtg Illés 19S3. május 17-én, seerdán. 467 Babé Emil: T. ház! A t. minister úr, ágy látszik tévedésben van, mert ezek a pol gárok nem csoportosulást akartak előidézni, . . Hieronymi Károly belügyminister: De igen! Babó Emil: . . . hanem pusztán a városon végig akartok menni, hogy innen családi tűzhelyeikre hazatérjenek A ki az ottani helyi viszonyokat ismeri, tudhatja, hogy Tápéra a választó kerülethez tartozó egyes helyekről csakis Szeged városán keresztül lehet jutni. A t. minister úrnak az a védekezése sem áll, (Élénk felkiáltások jobb felől: Nem védekezik!) hogy nem indíthatta meg a fegyelmi eljárást mert feljelentés nem történt. Hát én azt hiszem, ha egy képviselő interpellatiót ad be, akkor a ministernek az elől ném kitérni, de vizsgálatot megindítiini áll kötelességében. (Élénk ellenmondás jobb felől.) Elnök: A kérdés az, méltóztatik-e a minister úr által adott választ tudomásul venni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminister úr válasza Kováts József képviselő úrnak interpellatiojára »Hajdú vármegye balmaz-ujvárosi járása főszol gabírájának hivatalos hatalommal való viszHzaélése tárgyában«. Hieronymi Károly belügyminister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Kováts József t. képviselőtársam a múlt évi deczember hó 17-én interpellatiót intézett hozzám, melyben hosszabb bevezetés után azt kérdi tőlem : »Mindezeknél fogva kérdem a t. belügyminister urat: szándékozik-e az ügy állásáról annak halasztást nem tűrő természeténél fogva hovaelőbb tudomást szerezni, s a sértett félnek kárpótlást nyújtani, a törvénytelenül eljárt és zsaroló főszolgabírót pedig a jövőben a törvényes és becsületes eljárásra szorítani ?« Nem az interpellatio figyelembe nem vétele miatt, hanem azért nem válaszoltam egész mostanáig a hozzám intézett kérdésre, inert a mi kor a t. minister úr ezt a kérdést hozzám intézte, akkor a szolgabíró határozata jogerős még nem volt, mert felfolyatnodás adatott be ellene az alispánhoz, az alispán határozata ellen pedig felfolyamodás adatott be a belügyministerhez, és minthogy itt technikai kérdésekről volt szó, mielőtt a másodfokú határozatot harmadfokon el lehetett volna bírálni, az építészeti hivatal által a helyszínén meg kellett vizsgáltatni a dolgot. Ebben telt el az idő úgy, hogy csak most vagyok abban a helyzetben, hogy az immár meghozott jogerős határozat alapján a feleletet megadhassam. Mindezen előzmények után válaszomban nagyon rövid lehetek. En t. i. egy tegnapi napon kelt rendeletemmel, melyet 36.938. szám alatt adtam ki, az alispánnak a szolgabírói határozattal egybehangzó határozatát megsemmisítettem, és utasítottam a vármegyét, hogy új eljárást foganatosítson, és újabb határozatot provokáljon. Kénytelen voltam pedig a határozatot megsemmisíteni azért, mert a másodfokú alispáni határozat, mely akkor hozatott, midőn az építészeti hivatal főnöke a helyszínén már a vizsgálatot teljesítette, és azon malomépítés állapotáról jelentését megtette, ezen jelentést figyelembe nem vette. Most tehát abban áll az egész ügy, hoqry a vármegye tegnapi napon kelt rendeletemmel újabb határozat hozatalára utasíttatott. Kérem, méltóztassék e válaszomat tudomásai venni. (Helyeslés.) Elnöki Kováts József képviselő urat illeti a szó. Kováts József: T. ház! Én a t. belügyminister úrnak válaszát egyszerűen tudomásul vehetnem, de méltóztassék megengedni, ez az ügy a hírlapokban közzé lett téve, szellőztetve, és én egyenesen meg lettem e miatt támadva. Különösen kerületem egyik lapjában, a »Debreczen«-ben közzé lettek téve azok a határozatok, melyek Hajdu-Dorog és H.-Hadház t. képviselőtestületei részéről az általam megtámadott főszolgabírónak bizalmat szavazva oly irányban tüntették elő a dolgot, mintha a balmaz-ujvárosi főszolgabíró a választás után egyetlenegy esetben sem cselekedte volna azt, hogy politikai véleménynyilvánítás, vagy annak szabad gyakorlata miatt bárkit is üldözött volua. Méltóztassék tehát a t. ház megengedni, hogy saját igazolásom és reputatiom érdekében bővebb nyilatkozatot tegyek, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Mielőtt azonban ezt tenném, kénytelen vagyok egy kijelentést előrebocsátani. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalon.) Én ugyanis interpellatiom megtétele alkalmával azt is mondtam, hogy Balmaz-Ujváros főszolgabírája Ferenczy Elek úr Tóth László választómat Hajdu-Hadház községházánál agyba-főbe verte. Tartozom az igazságnak megfelelőleg kijelenteni, hogy én ezen állításomat illetőleg tévedésben voltam, és azért itt ünnepélyesen bocsánatot kérek, (Élénk helyeslés jobb felöl.) mert a nevezett főszolgabíró Tótli László választómat Hajdu-Hadházán nem bántalmazta. (Élénk helyeslés jobb felől.) Azonban épen az előbb felemlített okoknál fogva, kénytelen vagyok felderíteni, hogy bár Tóth választómat nem bántalmazta a nevezett főszolgabíró, de bántalmazta Tóth István válasz4 tómnak László nevű fiát. (Derültség a bal- és