Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-219
219. országos ülés 1893. május 18-án, szombaton. 353 a melynél magasztosabbat és szebbet ritkán van a nemzetnek alkalma megülni. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Egy szobor lepleztetik le ős Buda várában azok emlékére, a kik vérrel védték a szabadság nemes fáját, a melynek gyümölcseit mi és az egész ország most békében élvezzük. (Úgy van! a szélső baloldalon. Egy hang a jobboldalon : Hát maradjanak békében! Halljuk!) Gazdag és szegény vitte el filléreit a szobor megteremtéséhez, és a nemzet hálája köti azon koszorút, melyet azok szobrára tesznek, a kik életüket és vérüket áldozták e nemzet szabadságáért. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Ezen szobornál ott fognak állani a küldöttségek, ott fognak állani a megyei hatóságok küldöttségei. E szobornál kell, hogy Magyarország képviselőháza, mint az egész nemzet képviselője álljon, hogy képviselje magát a nemzetet, és képviselje pedig nem úgy, mint egy küldöttség, hanem testületileg, hivatalosan. (Igaz! Úgy van ! a szélsőbalon.) Képviselje pedig azért, mert ezen ünnepély csak akkor szentesíttetik a magyar állam erejével, ha ott a parlament hivatalosan elnökének vezetése alatt jelenik meg. (Úgy van! a szélsőbalon.) És, t. ház, kell, hogy a szobor talapzatánál ott álljon Magyarország ;>lkotmányos kormánya is hivatalosan, (Úgy van! a szélsőbalon.) és kifejezője legyen a nemzeti érzés és nemzeti akaratnak. Es a mit én nem hiszek, mert nem tudom elhinni, mert ha Magyarország kormánya a szobornál nem jelennék meg, úgy nem a nemzet érzelmeit és akaratát, de egyedül azok érdekeit képviselhetné csak, a kik még ma sem akarják elismerni a 48—49-es honvédek érdemeit, a kiknek érdemei előtt meghajolt az egész világ, elismerte és feledhetetlenné tette a nemzet előtt, s elismerte maga ő Felsége a koronás király is. (Úgy van! a szélsőbalon.) S e szobor talapzatánál a hivatalos kormánynyal ott kell állani, t. ház, a magyar honvédelmi ministernek is, (Úgy van! a szélsőbalon.) és pedig ott kell állnia a honvédséget képviselő küldöttség élén, hogy letegye koszorúját erre a szoborra, melynek a honvédség nevét, történetét, létét és fennállását köszöni. Egy szóval, t. ház, ez ünnepély fénye csak úgy lehet világító fáklyája a szabadságnak a jövő nemzedék kezében, ha ott a nép millióinak szívével együtt dobog a hivatalos Magyarország szíve, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) s akkor, t. ház, legyenek meggyőződve, el fognak némulni azok a hangok, melyek a mi ünneplésünkben mindig csak forradalmi tendentiákat keresnek, mert mindig eltelejtik, hogy vannak a szívnek is virágai: a háladatosság és tisztelet a hősök iránt. T. ház! Ezen, nem hosszú indokolás után, — mert azt hiszem, ebben a parlamentben nincs is e kérdésnél arra szükség, — azt hiszem, EÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XII. KÖTET. hogy nincs, és nem is lehet e háznak pártja, mely egyhangúlag el ne fogadhatná indítványomat, mely így szól: (olvassa) Határozati javaslat : »1. Mondja ki a képviselőház, hogy a 48—49diki honvédek iránti háláját és tiszteletét lerovandó, a május hó 21 én leleplezendő budavári honvéd-szobornál a ház elnökének vezetése alatt testületileg hivatalosan jelenik meg, megbízván elnökét, hogy a képviselőház nevében a szoborra koszorút helyezzen. 2. Mondja ki, hogy elvárja a magyar kir. kormánytól, hogy ez ünnepélyen hivatalosan jelenik meg. 3. Felszólítja a honvédelmi ministert, hogy a jeleidegi honvédség nevében, mint a mely honvédség létét és fennállását a 48—49-iki hondeknek köszöni, koszorút tegyen a szoborra, egyszersmind intézkedjék, hogy a jelenlegi honvédség a szobor leleplezésénél képviselve legyen. Beadja: Meszlény Lajos, dr. Meskó László, Jessenszky Ferencz, Mérey Lajos, Szluha István, Boda Vilmos, Polónyi Géza, Chernél Gyula, Kováls József, Vörös János, Tóth János, Szederkényi Nándor, Kemény Pál, Endrey Gyula, Kun Miklós, Szacsvay Sándor.« Kérném indítványomat elfogadni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnöki Kíván még valaki szólani? Senki sem kíván szólani? (Felkiáltások a szélsőbalon: Halljuk a kormányt!) Ha senki sem kíván szólani, akkor a vita ezen kérdés felett be van fejezve. (Helyeslés jobb felől.) A kérdés most csak az, t. ház, méltóztatik-e az általam tett javaslatot elfogadni szemben a Meszlény képviselő xír által beadott javaslattal: igen vagy nem? (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem szemben! Kiegészítés! Azt is, ezt is!) A kérdés ugyan forma szerint a napirenden nincs, de itt kötelességem jelezni, hogy Meszlény képviselő úr ezen javaslatát aláírásokkal adván be, őt még zárszó is illeti. (Élénk derültség jobb felöl.) Ugron Gábor: (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A kérdés feltevéséhez kívánok szólani, s kérném a t. elnök urat, hogy miután az elnök úr indítványa és a Meszlény Lajos képviselő úr indítványa nem ellenkező, hanem az utóbbi részben tovább megy, mint az elnök xxr indítványa, méltóztassék a kérdést szavazásra pontonkint feltenni. (Helyeslés.) Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az kétségtelen, hogy annak az indítványnak, melyet Meszlény Lajos t. képviselőtársam most tett, egy némely pontjai conformisak azon javaslattal, melyet a ház t. elnöke tett, de csak a pontok egynémelyike s azoknak szerintem jelentékeny kisebb része; minthogy azonban ez indítvány a maga egészében mégis lényegesen eltér attól a javaslattól, melyet a ház 45
