Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-218

342 218. országos ülés 1898, május 12 én, pénteken. kozata után, gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy az eredeti szöveg helyett ezen szövegezés fogadtassák el. (Helyeslés.) A módosítást tehát elfogadottnak jelentem ki. És most, t. ház, az 1. szakasz 5. e) alpontjára vonatkozólag Remete Gréza képviselő úr azon módosítást nyújtotta be, hogy »két« év helyett »három« év tétessék. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) A módosítást a ház elfogadja. Végre — az utolsónál vagyunk, t. ház, — Hedry Lörincz képviselő úr indítványozza, hogy az 1. §. 5. pontja után tétessék egy új pont, a mely fel fog olvastatni. Horváth Ádám jegyző (olvassa Hedry Lörincz indítványát). Elnök: Kérdem a t. házat, tné'tóztatik-e ezen új pontot elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezen hozzátoldást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége mellőzte a módosítványt. E szerint a t. ház méltóztatott az 1. § szövegét megállapítani és intézkedni, hogy az igazságügyi bizottsághoz utasíttassák az a javaslat, a mely esetleg a 2. pont végére volna helyezendő, (Helyeslés.) Folytatjuk a tanácskozást. Következik a 2-ik § Josipovich Géza jegyző (olvassa a 2. §-t). Neumann Ármin. Neumann Ármin: T. ház! A törvényjavaslat 2. §-a első bekezdésének első pontja meghatározza, hogy a kereskedelmi törvényben felsorolt ügyletekből felmerülő keresetek hova tartoznak, másfelől pedig megszabja a korlátokat is, a melyek közt azok a sommás eljárás és a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. Ezen szakasznak intézkedésében bizonyos anomália foglaltatik az előző szakaszszal szemben. Ugyanis a 2. §. első pontjában a járásbíróság hatáskörébe utaltatnak többek közt a kereskedelmi törvény 258. és 259-ik fejezeteinek mindazon pontjai, a melyek a kereskedelmi ügyletekre vonatkoznak. De ez világosan csakis az 1. §. 1.. 4. és 5. a) pontjaiban meghatározott esetekben történik, vagyis akkor, ha azok 500 frt értékhatár közt maradnak, vagy pedig a sommás bíróság világosan ki van kötve a perben. Azonban a 2. §. b) és többi pontjai nem alkalmazzák ily esetekben a kereskedelmi ügyletet. Már pedig sem ratioja, sem alapja nincs annak, hogy a fogadósok vagy a szállásadók és az utazók között az elszállásolási viszonyból eredő azon keresetek, melyek azok kereskedelmi ügyletének folytatásából erednek, ne legyenek a sommás eljárás alá terelve. Azt hiszem, hogy ennek az anomáliának elejét lehet venni, ha a javaslat 2. §-ának első bekezdése a következőleg módosíttatnék: (olvassz) »A sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak az első szakasz 1., 4. és 5. pontjának korlátai közt«, továbbá a »259. §.« szavak után, ezek helyett »1., 3.«, tétessék »!., 2., 3.« A második bekezdésben van még a kereskedelmi törvény 259. §-ának az 1., 3., 6. és 7. pontjai vannak felvéve, a melyek a sommás eljárás alá tartoznak. Azonban a kereskedelmi törvény 259. §-ának második pontja, vagyis az, mely a bank és a pénzváltó üzletekre vonatkozik, nincsen ezen eljárás alá véve. Nem tudom, hogy miért ne lehetne ezeket is a sommás eljárás alá terelni? Bátor vagyok tehát ennélfogva azt a további módosítást ajánlani, hogy a 2. §. 1. pontjában a 259. §. titán ezek helyett: »1., 3.«, ez tétessék »!., 2., 3.« Kérem méltóztassék módosításomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A módosítás fel fog olvastatni. Josipovich Géza jegyző (olvassa a módosítványt). Szilágyi Dezső igazságiigyminister: T. ház! Én e módosítást elfogadom és ajánlom a t. háznak is elfogadásra. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. (Helyeslés.) Gondolom, határozatképen kimondhatom, hogy a 2. §. e módosításokkal fogadtatik el. (Helyeslés.) Josipovich Géza jegyző (olvassa a 3. §4): Mezei Mór! Mezei Mór: T. ház! E szakasz 6. pontjának kiegészítését bátorkodom ajánlani. Az 1. §. a sommás eljárás elé utasítja 500 frt értékhatárral a számadási pereket, és itt meghatározza az értékmegállapítás módját. De a sommás eljárás alá van utasítva a számadási kötelezettség megállapításának kérdése is, melynél a jövőben előterjesztendő számadás még nem ismeretes, tehát az itt megszabott értékmegállapítási mód e perekre, melyek jelenleg a fölhívás), per keretében nyernek megoldást, nem alkalmazható. Semmi aggodalmam nem volna, ha e kötelezettség megállapítási perek minden értékkorlátozás nelkíít volnának a sommás eljárás alá utasítva, mert e kérdések meglehetősen egyszerűek. De minthogy a t. ház már az 1. §-ban erre nézve is kimondta az értékkorlátozást, bátor vagyok az órtékmegállapítás módjára nézve a 6-ik ponthoz e toldást indítványozni: »A számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perekben pedig az az összeg, melyet a felperes keresetében a számadás elő nem terjesztésének esetére felszámít. (16. §.)« A 16.