Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-218
324 Ili. ersäsáfBS Illés 1898. május 13-én, pénteken. nézetemet fejezem ki, hogy ez a pontja a sommás eljárás illetőségének olyan, a mely, ha a közönség megnyugvással fogja tapasztalni, hogy az egyes bíró által birtokperek és örökösödési perek igen jól elintézhetők, fejleszthetők és kiterjeszthetők. Ennek kiterjesztése tehát a tapasztalattól lesz függővé teendő. A mi végre t. képviselőtársamnak a bérleti és haszonbérleti viszonyra vonatkozó módosítványát illeti, igen sajnálom, hogy nem vagyok azon helyzetben, hogy hozzájárulhassak. Nagyban és egészben ezek, a mik itt fel vannak sorolva, a mai joggal megegyeznek, és én azt gondolnám, maradjunk ennél. Itt-ott a későbbi pontokban ezek meg vannak bővítve. Azt hiszem, ezen elhatározásnál maradjunk meg. Ez az, t. ház, a mit az eddig beadott módosítváuyokra megjegyezni bátorkodtam. (Helyeslés.) Igen természetes, hogy — miután már előrevetették az árnyékukat — a többi módosítások seregére későbben nyilatkozom. (Helyeslés.) Horváth Ádám jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! Azt hiszem, hogy az a körülmény, hogy az 1. §-nál a módosításoknak egész tömege kerül a ház elé, nem fogja azt előidézni, hogy a későbbi szakaszoknál is a módosításoknak egész tömegével fogunk találkozni; miután épen az 1. §-ban van lerakva az egész javaslat szervezete, gerineze. Ennek következtében, a mint az első szakaszokban meg fogják állapítani a járásbirósági hatáskört, az értéket, a melyben a járásbíróság eljárhat, a későbbi szakaszok csak ennek természetes folyományai. Ennélfogva magam is kissé behatóbban és bővebben fogok foglalkozni ezen szakaszokkal, és pedig nem szűk határok közt azért, mert az igazságügy minister úr kijelentette az általános tárgyalásnál, hogy a részletes vitánál lényeges dolgok tekintetében is szívesen hallgatja meg a módosításokat, szóval nem megy kötött marsrutával a tárgyalásba. A tárgyalás módjára nézve azt vagyok bátor előzetesen megjegyezni, hogy ez így alig lehetséges, hogy a ház különböző oldaláról a módosítások egész légióját benyújtsuk, s azok szavai felett itt precise határozzunk, mert midőn a képviselőtársaink által benyújtott módosításokat nem látjuk írásban, érdemlegesen hozzá sem szólhatunk, de a t. kormány sem szólhat hozzá, azt hiszem tehát, azokat a módosításokat, a melyek az első szakaszokra vonatkoznak, mind az igazságügyi bizottsághoz kellene utasítani, (Helyeslés bal felöl.) a mely ezeket összeegyeztetné a javaslat szervezetével, szellemével, és a mennyiben elfogadhatónak találná, előterjesztéseket tenne. Hiszen ez nem is járna semmi hátránynyal, mert az igazságügyi minister úr már egy módosításra vonatkozólag maga hozta propositióba, hogy az az igazságügyi bizottsághoz utasíttassák, ennélfogva úgy is függőben lesz hagyandó a javaslatnak ide vonatkozó része. A második megjegyzésem a tárgyalás módjára vonatkozik. Az első négy szakasz annyira összefüggésben áll egymással, hogy fejtegetéseimben kénytelen leszek némileg a későbbi szakaszra is kiterjeszkedni és azt kérni, hogy azokat az igazságügyi bizottság együttesen vegye vizsgálat alá. Mielőtt módosításomra áttérnék, bátor vagyok előzetesen is kiterjeszkedni arra, a mit Kulman János t. képviselőtársam és az igazságügyminister úr a községi bíráskodásra nézve elmondtak. Igen örvendek, hogy más képviselőtársain is rámutatott igazságszolgáltatásunk alsó körének ezen égető sebére. Nem áll ellentétben az, a mit t. képviselőtársam mondott, azzal, a mit én mondtam, mert én is azt tartom, hogy a mai szervek gyengesége mellett a községi bíráskodás nemcsak értéktelen, de határozottan kártékony a jogkereső közönségre nézve. T. kép viselőtársam sem mondja, hogy nincsenek oly jogigények és peres viszonyok, nincsenek apró mizériák, a melyek közelebbi elintézést keresnek a községekben, és a melyek számára helyes orgánumot szükséges megteremteni. Ezt ő is kénytelen elismerni, csak azt mondja, hogy a mai községi tanulatlan bírák, a kik nevüket sem tudják leírni, nem képesek feladatukat megoldani, tehát ezt az eljárást, úgy, a mint most van, fentartani nem lehet. Én is ezt mondtam, ebben tökéletesen megegyezünk, hanem a helyett, a mit t. képviselőtársam mond, hogy tudniillik addig, mig az orgánumot nem rendezzük, addig törüljük el az egész eljárást, én más tanácsot ajánlottam, a mire az igazságügyminister úr megjegyzést is tett, azt, tudniillik, hogy az igazságügyminister úr már most terjeszsze ki figyelmét az administratio rendezésénél arra a közleményre, hogy egy jogilag képzett, megbízható, független orgánum állíttassék a község és a községi körök élére, mint hívatalfőnök, és minthogy ennek munkakörét az administratio a maga teljességében úgy sem köti le, ennek következtében az igazságszolgáltatás alsó feladatait szintén bízzuk ezen közeg ellátására. Én sem mondom, hogy ez minden garantia nélkül lehetséges, garantiát okvetlenül kell követelni ezen közeg eljárásánál, garantiát a személyében, a jogi képzettségében és függetlenségében, a mely csaknem egyenlő a bírói személyektől követelt garantiával. A második garantia, a melyet követelni kell, az eljárás megszabásában van, hogy tudniillik ezen bírónak eljárásától a rendes bírósághoz, a társas bírósághoz kénytelenek felmenni, és az ügynek reproductioja mellett újabb