Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-218

m 218. oraAros tílés 18»S. májni lá-én, péntek**. harmadik módosítványt egyszerűen ajánlom elfogadásra. Úgy szintén ajánlom a negyediket, mely az i) pontra nézve azt mondja, hogy sommás eljárás alá tartozik a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti kereset, ha nemcsak bizonyos kikötések nem teljesítése, hanem bizonyos kikötések megsértése is, mint megszüntetési ok van kikötve a szerződésben. Minthogy az ő módosítványa ezt szabatos sah ban fejezi ki, ezt is ajánlom elfogadásra. Hanem már az 5. pontra nézve nem értek vele teljesen egyet. A k) pont t. i. így szól: »a haszonbérlemény fentartása, valamint a szer ződő feleket a törvény szerint terhelő, avagy a szerződésben elvállalt kötelezettségek teljesítése iránt, a haszonbérlet tartama alatt indított keresetek*. T. képviselőtársam arra hivatkozik, hogy lehetnek oly teljesítmények és kötelezettségek, melyeket a haszonbérlő nem szerződésben vállal el. Különböztessünk! Bármily alakban vállalta el, akár levélben, akár szóval, akár a haszonbérleti szerződéstől különböző más megállapodásban, az mindig szerződés. Mert én egy kötelezettséget magamra nem vállalhatok saját akaratomnál fogva, — más, ha törvény rója rám, — mint beleegyezésemmel; ez pedig szerződés. Ez a kifejezés tehát: »szerződésben elvállalta« nem jelenti, hogy bizonyos határozott alakú szerződésben, hanem egyáltalában bármily szerződést, tehát szóbeli szerződést is jelent. Különben is t. képviselőtársam részéről ajánlott kihagyásával épen ott volnánk, a hol most, mert hisz akkor is a megegyezésnek kell bizonyittatnia, a megegyezés pedig akár szóbeli, akár írásbeli szerződés. Kérem tehát, ne helyezzen súlyt erre a módositványra. Mérey Lajos: Ha az »a« szócska kihagyatik, visszavonom. Szilágyi Dezső igazságúgyminister: Én pedig az »a« betűt szívesen íeláldozom. De legyen szíves azt írásban is benyújtani. Kulman t. képviselőtársam indítványai már mélyebbre hatók. Először a legfontosabbá! foglalkozom, t. i. a községi bíráskodás egyszerű és teljes megszüntetésével. Előzetesen megjegyzem, hogy a ministeri javaslat és a bizottság álláspontja között nem annyira elvi, mint pusztán opportunitási különbség van. (Halljuk! Halljuk !) Úgy a bizottság, mint a kormány átlátta azt, hogy a községi bíráskodás, érteni mindig a szorosabb értelemben vett, s 20 frtig terjedőt abban az alakban, mint ma, hosszan nem hagyható. (Igaz! Úgy van!) Ebben egyetértünk. De méltóztassék csak figyelembe venni Holló Lajos t. képviselőtársam tegnapelőtti fejtegetéseit; méltóztassék azt a fejtegetést venni figyelembe, melyet Kulman János képviselő ár ma tartott, s homlokegyenesen ellenkező nagyon különböző felfogásokat látunk. Nem olyan könnyű dolog a községi bíráskodás megszüntetése. Hogy az lényegében úgy tartassák fenn, a mint van, az nem lehet, az czéltévesztett dolog volna, de ez csak negatív oldala a dolognak. Nem is áll elszigetelve Holló Lajos képviselőtársam azzal az eszmével, hogy ő a községi reorganisatioval akarja azt összekötni, még pedig egy sokkal nagyobb hatáskörrel nem 20 írtig, hanem nem kis megijedésére egy-egy t. képviselőtársamnak, egészen 200 frtig. Holló Lajos: 100 frtig! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Tehát 100 frtig; Kulman János t. képviselőtársam pedig egy egyszerű tollvonással eltörölni kívánja. Azt hiszem, mfndkét irányban hibát követnénk el. Ezen apró ügyek egyszerű olcsó elintézéséről gondoskodni, a nagy néposztálynak gazdasági szüksége és érdeke kívánja. (Igaz! Úgy van!) Bizonyos pontig nem alaptalan az a szemrehányás, hogy nem vették az ország összes viszonyait figyelembe. Nem a fővárost tartották szem előtt, hanem abban a bizonyos törvényben, melynek alkotásában én is befolytam, mint egyik ' tagja a háznak, azokat a vidékeket, hol a köz ségi elöljárókra rótt teljesítéseket nem képes az organismus elviselni, nem igen vették tekintetbe. Már most a községi bíráskodás tulajdonképen nem is igazságügyi bíráskodás, hanem egy közigazgatási előzetes eljárás, a melyet, ha alkalmas közegek vannak, lehet a közigazgatási functioval is összekötni. Bevallom őszintén, hogy midőn a javaslat benyujtatott, azt hittem, hogy ezt a problémát könnyebb lesz megoldani, de a belügyminister úrral folytatott tárgyalások meggyőztek az ellenkezőről. Nem akartam elhamarkodni a dolgot. Ezért a megoldást el kellett halasztanom. Az intési eljárás egyébiránt annyiban fog javítani a helyzeten, ho,iy ezekben az apró perekben, ha az intési eljárás alkalmaztatott, nem kell a községi bíróság elé menni. T. képviselőtársam azt mondja, hogy ezek a perek nem juthatnak a járásbírósághoz. Hát kérem, odajuthatnak. De igen is, igen számos ügyet végkép elintéz a községi bíróság. (Egy hang bal felől: A peresek!) Gyakran oly ügyet is, a mely nem tartozik oda, még örökösödési ügyeket is elintéz. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Válópereket is!) Arról nem hallottéin. (Derültség.) A községi bíráskodást úgy kell szervezni, hogy garantiákat nyújtson. És mig én a közI igazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztását