Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-218

818. ftmáííos ftlés 1898. május ÍS-én, pénteken. m kereseteket, akkor, ha ezekre nézve az a) pontban említett minőségi okirat által a sommás eljárás kikötve nincs.« Azt biszem, felesleges ho-szasan bizonyítanom ezen módosítás jelentőségét, és utalok egyszerűen a tapasztalásból merített azon kétségbe nem vonható tényre, hogy a haszonbérleti viszonyból eredő ama perek, melyek nem vonhatók a d)~k) pontok alá, egyrészt vajmi ritkák, és másrészt nem is komplikáltabbak, mint a többi perek, és így a bírótól nem kívántatik nagyobb képesség és óvatosság ezek elbírálásánál. Ha pedig módosításom elfogadtatnék, akkor nagyon egyszerűsíttetnék a dolog, és csökkentetnének a bíró illetékessége elleni kifogások. Á beszédemben említett és általain indítványozott módosítások a következők : 1. Az 1. §. első bekezdésében ezen szavak »a mennyiben az 1877: XXII. tcz.-ben szabályozott községi bírósági eljárásra utalva nincsenek* hagyassanak ki. 2. Az 1. §. 2. pontjában ezen szavak : valamint az 1868: LIV. tez. 44. § ában a telekkönyvi hatósághoz utasított perek« hagyassanak ki, s ezek helyébe a következő szavak : »illetőleg zálogjogkitörlési pereknél 500 frtot« iktattassanak be. 3. Az 1. §. 3. pontjában ezen szavak : bevonása nélkül 200 frt« »300 frt« tétessék. 4. Az 1. §. 5. pontjának a) alpontjában ezen szavak : »ha az okirat a követelés létrejöttét és mennyiségét teljesen biztosítja* hagyassanak ki. • 5. Végre az 5. pont ä—h alpontjait módosítandóknak vélem akként, hogy ezen alpontok hagyassanak ki, és ezek helyébe a következő alpont vétessék fel: »a bérleti és haszonbérleti viszonyból felmerülő mindennemíí keresetek, kivéve az 500 frtot felülhaladó kereseteket akkor, ha ezekre nézve az a) pontban említett minőségű okirattal a sommás eljárás kikötve nincsen*. T. ház! Megengedem, hogy e módosítások elfogadása esetében a járásbíróságok — mondjuk — fele részének személyzete szaporítandó lesz, de viszont akkor a törvényszékek munkaköre csökkenni fog, s mivel a törvényszékek a felebbezési eljárás által úgyis túlságosan igénybe lesznek véve, azt hiszem, h ÍI sza~ porítandó a bíróságok személyzete, akkor minden esetre úgy a kincstár, mint a jogkereső felek érdekében sokkal előnyösebb, ha a járásbíróságok személyzete szaporíttatik, mint ha a törvényszékeké. (Helyeslés lal felöl.) Mindezeket szükségesnek tartottam a t. ház és az igen t. igazságügy mi ni ster úrnak figyelmébe ajánlani, és. kérem, hogy módositványaimat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés bal Jelöl.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XII. KÖTET. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. ház! Nagyon jól tudom, hogy az 1. §-hoz, mely hatáskörét szabja meg az első fokú bírónak, még számos és jelentékeny módosítyányi indítványok fognak benyújtatni; s ezért természetesnek fogja találni a t. ház, ha a már eddig benyújtottakra alkalmat veszek magamnak a kormány álláspontját elmondani, hogy a többiekre azután külön tehessem meg észrevételeimet, ne pedig összehalmozzam azokat, mert akkor a ház tagjai sem fogják tudni egymástól megkülönböztetni az egyes módosítványokat. (Helyeslés.) Legyen szabad legelőször (Felkiáltások a szélső baloldalon : Mérey !) Mérey Lajos képviselőtársamnak módosítványát, miután Remete képviselő úr indítványaira már nyilatkoztam, véleményemet elmondani. (Halljuk! Halljuk!) A módosítások közt az első egészen helyes, mert egy idézés kiigazítását jelenti. A második módosítvány az már sokkal nagyobb horderejű, mert a számadási viszonyból folyó pereket, — ha jól fogtam fel, — egyáltalán ki akarja hagyni az egye'* bírák hatásköréből, és pedig azzal a motiválással, a melynek súlyát nem vonom kétségbe, hogy az eldöntendő kérdések igen bonyolultak lehetnek a számadási perekben; minden egyes tételnél talán komplikált bizonyítást feltételeznek, és így helyesebb volna, ha a számadási perek a rendes eljárásra volnának utalhatók. Ha én mégis arra kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatnak e részét úgy tartsa fenn, a mint van, ezt két okból teszem. Az első ok az, hogy magában véve egészen helyes, ha számadási viszonyból származó 500 forintnyi követelés sommás úton intézhető el, s hogy erre az út és mód biztosítva legyen. De ha elismerem is, hogy a számadási pereknél bizonyos eomplicatiók támadhatnak, másrészt fel kell hívnom a ház figyelmét arra, hogy többnyire nagyon egyszerűek ezek a perek s különben is ha itt-ott bonyolódás volna, azt szóbeli tárgyalás útján lehet tisztába hozni ; különben is a törvényjavaslat szerint a sommás bírónak joga van, hogyha több számadási tétel forog fenn, azokat, a melyek komplikáltak, külön választhatja, külön tárgyalhatja, és azokat külön intézi el, a melyek egyszerűek és világosak. En nem mondhatnám tehát, t. ház, hogy elegendő ok volna arra, hogy a számadási perek az egyes bíró hatásköréből kivétessenek. Szerencsésebb helyzetben vagyok t. képviselőtársam másik két módosításával. Egyrészt a fórum contraetus kérdését illetőleg világosan az akart a törvény értelme lenni, hogy nem arról van szó, hogy valamikor, valamely elmúlt időpontban, hanem arról, hogy egyáltalában ki van kötve az egyes bíró előtti eljárás. Ezért tehát e 41