Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-217

190 Ili orsságoi Siés Wá beszéljek, mert csak egy kép bemutatása elég ennek is megvilágítására. A míg az összes városokban 1889-ben 194,000 volta kihágásokért elítéltek száma, az ország többi részében, az összes községekben kevesebb volt, mint a városokban, 11,181 gyei, vagyis ott összesen csak 183,000 eset volt, a melyben kihágásért egyeseket fenyíték alá vontak. Azt állítom, hogy ezek önmagukban véve csekély jelentőségű*körülményt képeznek, de együttvéve, egészében bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az a jogkereső közönség, mely távol van a bíróság székhelyétől, inkább eltűri a rajta ejtett sérelmet, melynek orvoslása végett 51 község határán keresztül kell elmennie a bírói székheljre, hogy ott jogát érvényesítse; és nemcsak eltűri, mert ha csak ez volna szomorú következménye a dolognak, még tűrhető volna, hanem folyamodik az önvédelem és az önmegtorlás eszközéhez, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) s ép azért látjuk, hogy míg a könnyű testi sértések miatti keresetek leszállottak, addig a súlyos testi sértések bűncselekményének esetei emtlkednek, mert a megtorlásban a műveletlen ember nem tartja meg azt a mértéket, a melyet megtartani kellene; azért látjuk azt a szándékos kártételt, rongálást, sok helyen még gyujtogatást is, a melyek mind bosszú művei, s mind azért állanak elő, mert az állam bíróságai nem nyújtanak igazságot, s nem szolgáltatnak elégtételt azért a sértett jogért, a mely a magánoson ejtetik. Hogy ez másutt nem így van, azt mindannyian, az államtitkár úr és a t. kormány is, tudjuk ; még is csak rámutatok a dolog kirívósága miatt a más országokban fennálló helyzetre. Veszem az ország terűletét és annak arányaihoz képest azt, hogy hány bíróság áll a jogkereső közönség rendelkezésére. Belgiumban 29,457 négyszög kilométer területen 209 egyes bíróság van minden kantonáb;,n, úgy, hogy minden 145 négyszög kilométeren egy bíróság vau szervezve. Olaszországban 286,588 négyszög kilométernyi területen 1753 kör van, melyek mindegyikén egy-egy bíróság van szervezve, és igy 163 négyszög kilométerre esik egy bíróság; Francziaországban 528,400 négyszög kilométerre 2881 kantonális bíróság esik, tehát 183 négyszög kilo méterre esik egy bíróság, a német birodalomban 540,597 négyszög kilométernyi területen 1915 egyes bíróság áll fenn, és így minden 282 négyszög kilométerre esik egy bíróság; Ausztriában 300,024 négyszög kilométernyi területen 921 Bezirksgericht van, és így 325 négyszög kilométerre esik egy bíróság. Nálunk, t. ház, 279,750 négyszög kilométerre esik 384 járásbíróság, és így minden 728 négyszög kilométerre esik csak egy bíróság, úgy, hogy Belgiumban egy és ugyanazon területen ötször annyi bíróság van ... májüi 10-én, iserdáii. Wlasies Gyula: De ott sürtíbb a népesség! Holló Lajos: • . • Olaszországban szintén ötször annyi, Franeziaországban négyszer annyi, Németországban háromszor annyi, s Ausztriában is két és félszer annyi bíróság van ugyanazon területen, mint Magyarországon. Azt mondja Wlasies Gyula t. képviselőtársam, igen, de a népesség sűrű, annak czéljairá tehát nagyobb jogszolgáltató szerveket kell felállítani. Igaz, hogy a népesség sűrűbb, mint nálunk, de nem minden országban, mert Ausztriában és Olaszországban ez a sűrűség nem teszi indokolttá, különösen Olaszországban, hogy hétszer annyi bíróság legyen szervezve: ugyanegy területen, mint Magyarországon. De nemcsak ezt az oldalát kell kiemelni a dolognak, hanem azt az oldalát is, hogy azon műveltebb országokban a közlekedés sokkal könnyebb, és ez által sokkal közelebb fekszenek a jogkereső közönséghez a bíróságok, és annak a közönségnek műveltsége is sokkal nagyobb, anyagi helyzete is sokkal előnyösebb, s így mindez alkalmasabbá tenné arra is, hogy távolabbi székhelyen is felkeresse a bíróságot és ez még sem szükséges, mégis például hétszer annyi bíróság van egy területen, miut nálunk, :t ho: csak minden 728 négyszög kilométerre esik egy-egy járásbíróság. A népesség száma, t. ház, nem teszi azt nálunk sem helyessé és indokolttá, hogy a midőn ily ritkán lettek szervezve a járásbíróságok, ezt a szervezetet, — a mint a javaslat kívánja. — ne csak fentartsuk, de meg is erősítsük. És a szőnyegen levő javaslat ellen, az eddigiektől eltekintve, az egyik leglényegesebb kifogásom, hogy ebben az organisatióban, a melyben most van a járásbírói szervezet, nemcsak hogy tovább halad, hanem azokat megerősíti, úgy, hogy egy kis társas bírósággá alkotja magát a sommás és egyes bírói szervezetet is. Hiszen a t. kormány is elismeri azt, liogy az új hatáskör mellett majd a járásbíróságokat erősíteni kell. Ha tehát azt veszszük, hogy van a vidéken, — a fővárostól eltekintve, — 377 járásbíróságunk és azoknál 1059 bíránk, akkor már is látjuk, hogy átlag három bírói személy esik egy járásbíróságra. Ha már most ezt erősíteni fogjuk, különböző számítások szükségesek arra, hogy megítélhessük, milyen erősítés kell: lehet, hogy egy, lehet, hogy két bírói taggal kell erősítenünk minden egyes bíróságot. Ez esetben előáll az, hogy egy egy járásbíróság átlag 4—5 bírói személylyel és azonkívül megfelelő jegyzői, joggyakornoki és kezelő személyzettel lesz konstruálva. Ez, t. ház, szerintem egy szükségtelen lépésnek tovább folytatása. (Igás! Úgy van! bal felől.) A mint helytelenség volt, hogy a járásbíróságok annyira eoncentrálódtak az országban, ágy most már itt van az ideje, ho^y azok deeentralisáltessanak, kisebb területre