Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-215

StS, OTSságss Wés I8Í>8. május Bán. kettőn. Ml dekét s a pénzügyi érdekeket tartom szem előtt, minthogy feleslegesen és indokolatlanul százakat adjunk ki. (Helyeslés.) Jövőben is, a hol az indokoltnak mutatkozik,, a napidíjasokat meg fogom tartani, de a hol az indokolatlan lesz, feleslegesen nem fogom javadalmazni. Méltóztatnak e szakaszt elfogadni? (Helyeslés.) E szerint az elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 85—94. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Fáy Gyula előadó: T. ház! A következő módosításokat vagyok bátor indítványozni: (Halljuk! Halljuk!) A 94. §. után a köveikező új szakaszok illesztesssenek be: »95. §. Jelen szabályzat a képviselőház által bármikor módosítható.« (Helyeslés a szélsőbalon.) »96 §. Azokra a kérdésekre nézve, melyek a képviselőházi hivatalnokokat és szolgákat a jelen szabályzat alapján megillető illetményekre való igényekből erednek, valamint az ebbő! az igényből folyóiag támasztott követelésekre nézve, a határozat hozatalára, minden más eljárás kizárásával, a képviselőház gazdasági bizottsága illetékes*. E szakasznak beillestése folytán a 95. §. 97 számmal láttassék el. Elnök: Méltóztatnak a módosítást elfogadni? (Elfogadjuk!) E szerint méltóztatnak a módosítást, mint két új szakaszt elfogadni. Kö\étkezik a régi 95. most 97. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa az új 97. §-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) ülnök: Ezzel a szabályzat úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatván, az életbeléptetés iránt az utolsó szakasz rendelkezéséhez képest a kellő intézkedéseket meg fogom tenni. -Következik a pénzügyi bizottság 248. számú jelentése, »a horvát-szlavonországi gyógyíürdőhelyeken emelt új épületek ideiglenes házadómentességről* szóló törvényjavaslatról. Gondolom, méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni, (Helyeslés,) s így az általános vitát megnyitom. A bizottság előadóját illeti a szó. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1876 : XIV. tcz. meghatározza, hogy mik értendők nyilvános gyógyfürdők alatt, és úgy az ásvány, mint az édesvizű fürdők tekintetében megszabja e qualificatio feltételeit; ugyanazon törvény 103. §-a pedig az ilyen fürdőkben 20 évi adómentességet biztosít az újonnan épült házaknak. Horvátországban a fürdőknek a mi törvényünkben megállapított ezen minősítését szintén elfogadták és életbe léptették. Méltányos tehát, hogy ennek megfelelőleg Horvátországban is megadassák új fürdőknél ez az adómentessék az új házaknak. Ezt tartalmazza ezen törvényjavaslat; s mivel ez méltányossági szempontból is indokolt és KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XII. KÖTET. törvényeinknek megfelelő szellemhez is van kötve, a törvényjavaslatot a pénz !gyi bizottság nevében elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztttnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben is el lévén fogadva, harmadszori olvasása a holnapi ülésre tűzetik ki. Az ülést Öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést ezennel megnyitom. Következik, t. ház, a napirend szerint: Az igazságügyi bizottság 146. sz. jelentése »a sommás eljárásról« szóló 24. sz. törvényjavaslatra vonatkozólag. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kinyomatott és szétosztott jelentés általánosságban felolvasottnak tekintessék. (Helyeslés.) E szerint az felolvasottnak tekintetvén, az előadó úr fog szólani. (Halljuk! Halljuk!) Jellinek Arthur, az igazságügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Hall-juk! Halljuk!) A birói szervezetre, vagy a peres eljárásra vonatkozó törvények politikai megítélésénél nem kizárólag az egyes intézkedéseknek czélszeríí vagy kevésbbé ezélszertí volta mérvadó, hanem az: vájjon magában a javaslatban mily igazságügy politikai eszmék foglaltatnak. Alkatelemeit képezik-e ezek egységes igazságügyi politikának, összhangban állanak-e az ezen politika alapján létesített intézményekkel, s a mennyiben a javaslat nem képezi zárkövét egy nagy politikai actionak, magának ennek a politikának érvényesülését előmozdítani hivatva van-e, vagy sem? A sommás eljárásról szóló javaslat főbb intézményeitől és az eljárás egész construetiojától eltekintve, — a mely az általános vita keretében kétségtelenül bírálat tárgyát fogja képezni, — első sorban azon általam imént jelzett irányban kell hogy vizsgáltassák, mert ha nem helyes az az igazságügyi politika, a mely ezt a javaslatot eredményezte, úgy maga a javaslat, bár annak egyes intézményei az elmélet legszigorúbb követelményeinek megfeleljenek is, üdvös actiot nem képez. Ellenben, ha kitűnik, hogy az az igazságügyi politika, a ' melynek egyik lánczszemét ez a javaslat képezi, helyes és Magyarország igazságügyi viszonyainak szor81