Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-214

m 214. országos filés 1898. május fi-án, ggomfeatén. szabad rendelkezését korlátozni nem szükséges. De az helyes, a mit a ministerelnök úr mond, hogy nz egyik bizottság ne intézze el így a dolgot, a másik ágy, hogy e tekintetben collisio létre ne jöjjön a munka elvégzése tekintetében. De ez megoldható az által, hogy minden bizott­ság a ház elnöke tudomására hozza a maga kívánságát, a ki rendelkezik e tekintetben, és ha lehetetlenség, hogy rendelkezésre bocsássa a gyorsírókat, akkor azt a háznak bejelenti. Ha a ház nincs együtt, akkor az elnök intézkedik, mert ha két bizottság egy és ugyanazon idő­ben kívánja a gyorsírók alkalmazás.ít, vagy meg kell osztani a gyorsírói személyzetet, vagy máskép kell segíteni a dolgon, de határozottan kitörlendőnek tartom a szakaszból azt, hogy az elnök felülvizsgálhassa » szükségszerűséget, a melyet megállapítottak. Ezt elérhetjük vagy azon javaslat által, vagy pedig a következő­kép. (Halljuk! Halljuk .') Az 56 §. második sorá­ból ki kell hagyni ezen szavakat: »így szük­ségesnek találja*, és akkor szólna a következő­kép : »Ha a háznak valamely szakbizottsága tanácskozásainak gyorsírói feljegyzését szüksé­gesnek tartja, s ezt a ház elnökénél bejelenti, a ház elnöke ez iránt vagy önmaga rendelke­zik* stb. Tehát ezen szavak hagyatnának ki belőle: »ha a ház elnöke is szükségesnek találja*, hanem a ház elnöke ez esetben intéz­kedik a maga hatáskörében, vagy a háznak jelentést tesz. (Helyeslés bal felől) Szalay Károly: T. ház! Azt hiszem, hogy az a kérdés, a mely itt felvettetett, sokkal fontosabb, mint első pillanatra látszik, és azt hiszem, hogy ezen szakasz hibás intézkedését csupán azon módosítvány igazítja ki, melyet Mérey t. képviselőtársam beadott. Bátor vagyok hivatkozni azon esetekre, a melvek már történ­tek. Azt hiszem, hogy eddig a mentelmi bizott­ság vette talán legtöbbször igénybe a gyorsíró­kat; fordultak ugyan elő esetek, a hol bizonyos kijelentéseknek szószerűségét kellett megállapí­tani. Már most abban az esetben, ha contro­versia áll be a mentelmi bizottság és a ház elnöke között a fölött, vájjon a szószerinti meg­állapítás szükségese, mi következett volna be a tárgyalás alatt levő szöveg szerint? Véghetet­len kellemetlenség és zavar. Tehát épen a szükségszerűség megállapítását, — a mint Holló t. képviselőtársam is mondta, — másra bízni, mint a bizottságra, absolute lehetetlen. Kérem tehát, méltóztassék ezen indokolással Mérey Lajos t. barátom módosítványát elfogadni. (Felkiáltások: A Hollóét!) Különbség van a kettő között, mert rendes körülmények között ugyan nincs semmi aggály, ha elfogadjuk a Holló képviselő úr mó­dosítványát, de az az eset mégis előállhat, a mit Thaly képviselőtárs un előadott, hogy mi törté­nik akkor, ha a képviselőház nincs együtt? Ha a képviselőház együtt van, akkor az intézkedés lehetséges. Ezt értem. Itt azonban előáll megint azon controversia, hogy mi törté­nik az esetben, ha bekövetkezik az, a mit Holló képviselő úr említett, és a ház nincsen együtt? Az elnök nem kérdhetvén meg akkor a házat, a kérdés függőben tar tátik mindaddig, míg a ház összeül, ismétlem, hogy ezekre való tekin­tettel pártolom Mérey Lajos képviselőtársam indítványát. Polónyi Géza: T. ház! Én első sorban a mód-osítványnak felolvasását kérném, mert igen sok függ a szövegezéstől. Kérem, méltóztassék a módosítványt felolvastatni. (Helyeslés.) Elnök; A módosítványok fel fognak ol­vastatni. És pedig először Mérey Lajos, és az­után Holló Lajos képviselő urak módosítványa fog felolvastatni. Hentaller Lajos jegyző (olvassa a módo­sítvány okát). Elnök: Kíván még valaki szólani? Polónyi Géza képviselő úr kíván szólani. Polónyi Géza: T. ház! Ez esetben a képviselőház intézkedésére szükség egyáltalában nem lesz, meit hiszen controversia fel nem me­rülhet, ha a ház elnöke és s> bizottságok között ellentét nincsen. Azért nem értem, hogy a ház számára, milyen eshetőség tartatik fenn, mert ha Holló t. barátom módosítványa elfogadtatik, ak­kor ellentét nincs. E szerint teljesen helyes, a mit Mérey Lajos t barátom indítványozott, hogy a szikbizottságok maguk intézkednek e dolog­ban, és az elnök csak végrehajtja ez intézke­dést. Egyébiránt ez a kérdés nemcsak a mani­pulatioszempontjából fontos; megkell ezt hányni­vetni sok oldalról. Igen komolyan megfontolandó theimi, hogy a bizottsági tárgyalások általában véve gyors­írói feljegyzések alapján történjenek-e, vagy sem, a mennyiben a gyorsírói feljegyzések egy­úttal a tárgyalások egész menetének nyilvános­ságát foglalják magukban. Már pedig e nyilvá­nosság folytán meg fog szűnni a bizottsági tár­gyalások mai jelentősége, hogy t. i. ott trans­actiok jönnek létre, és ott a pártállások nem érvényesülnek, hanem jövőre ott is a politikai pártállások szerint fognak a tárgyalások le folyni. Már most elismerem, hogy oly bizottsági tárgyalásoknál, melyeknél organikus törvény, pl. örökösödési, büntetőtörvény megalkotása, forog szóban, szükségesek lehetnek gyorsírói feljegyzések is, hogy így a legis ratio, a meg­állapodások intentioi megőriztessenek. De álta­lában én a gyorsírói feljegyzéseket a legritkább esetekre szorítanám. Ha pedig ily intézkedést a bizottság szükségesnek talál, — a mi úgyis csak

Next

/
Thumbnails
Contents