Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.

Ülésnapok - 1892-213

218, országos fiíés 1898. május 5-éts, pénteken.. | Qg azután az esetek egy második kategóriája, a hol a helyi viszonyok olyanok, hogy a minister legjobb meggyőződése és az illetékes körök informatioja szerint egyáltalában nem várható, hogy az ott létező felekezeti iskola az állami és nemzeti szempontoknak megfelelhessen. Lehetnek, és — sajnos — vannak is hazánkban a nemzetellenes agitationak olyan fészkei, melyekben előre is ki van zárva annak a reménynek beteljesedése, hogy még az állami befolyásnak e törvényben körülírt mértékének alkalmazása mellett is biztosítva legyen az iskolának államias és nemzeties jellege. Lehetnek továbbá oly központok, melyekben az állami tudat megerősödése és a nemzeti szellem terjesztése szem pontjából föltétlenül szükséges állami iskolák létesítése. Hogy ily esetekben is a törvény a kormányt kötelezze állami segély megadására, hogy tehát az állam és az államhatalmat képviselő kormány tudva kénytelen legyen segélyezni oly iskolát, mely minden valószínűség szerint az állami és nemzeti eszmét nem, hanem ellenségeinek ügyét szolgálni igenis fogja, vagy hogy kénytelen legyen lemondani arról, hogy oly központokon, melyeken állami iskolák létesítését nemzeti szempontok követelik, ilyent állíthasson, hogy ilyet csak felekezeti iskolák segélyezése mellett, tehát kettős pénzügyi áldozatok mellett állíthasson fel: ezt, t. ház, én helytelennek, magasabb állami és nemzeti szempontból el nem fogadható állapotnak és kényszerhelyzetnek tartom. E kettős kényszerhelyzeten akarok segíteni, midőn a következő áj szakaszt ajánlom elfogadásra: (olvassa:) »01y községekben, melyekben több felekezet tart fenn népiskolát, és azoknak mindegyike igénybe veszi az állami segélyezést, úgyszintén ott, hol bár csak egy községi, vagy felekezeti iskola szorul segélyezésre, de fontos állami érdekek megkívánják, a vallás- és közoktatásügyi minister a törvényhatósági közigazgatási bizottság meghallgatása után a 9. §. értelmében a kért államsegély megadása helyett a községi, vagy felekezeti iskola megszűntetésével állami iskolát állíthat.« (Zajos helyeslés.) Ezt ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Általános élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (Félkiáltások : Halljuk a módos íványt!) Bernáth Dezső jegyző (olvassa) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Bár úgy hiszem, hogy ismételten adtam annak bizonyítékát, hogy a hol elvi ellentét nem merül föl, a hol a czélok ugyanazok, az intentio ugyanaz, mindig szívesen és készségesen kapaezitáltatom maga mát: e speciális esetben kettős örömömre szolgál annak kijelenthetése, (Zajos helyeslés és élKÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XII KÖTET. jenzés a bal- és szélsőbalon.) hogy e tekintetben az én felfogásom és a t. képviselő úré között semmiféle eltérés nincs, (Általános helyeslés.) s azért a magam részéről is kérem a t. házat, méltóztassék a módosítványt elfogadni. (Élénk éljenzés a bal- és szélsőbalon.) Zay Adolf: T. ház! Nem sikerült első hallásra kellően megértenem gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam indítványát. Úgy vettem ki annak intentioját, hogy két különböző esetet különböztet meg. Az egyik az, hogyha a községben levő valamennyi felekezeti iskola igénybe veszi az állami segélyt; a másik eset az, ha csak is egy felekezeti iskola veszi igénybe a segélyt. Már most kérdést kívánnék intézni az indítványozó t. képviselőtársamhoz, hogy arra az esetre, ha a községben több felekezeti iskola van, és csak egy veszi igénybe az állami segélyt, abban az esetben, ha a többi az állami segélyt igénybe nem vevő felekezeti iskola tovább birja magát fentartani, és megfelel az ő hivatásának, ebben az esetben valamennyit kívánja-e beszüntetni, vagy csak azon felekezeti iskolát, a mely állami segélyt kért, és a minister lelkiismeretes megbírálása, szerint nem fog megfelelni hivatásának. Ha csak erre az utolsó iskolára nézve a második esetben kívánja a felekezeti jelleg megszüntetését, és az állami iskola behozatalát, és a többi állami segélyt nem kérő, s hivatásának megfelelő felekezeti intézet fentartását ez nem bántaná, ebben az esetben az indítvány ellen nem volna kifogásom. Igen kívánnám, hogy ez a kérdés tisztázta ssék itt a t. házban, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Tisztán áll!) hogy t. i. abban az esetben, ha a községben több felekezeti iskola van, és csak az egyik veszi igénybe az államsegélyt, a többi állami segélyt igénybe nem vevő, hanem megfelelő felekezeti iskola fentartása ezen indítvány által veszélyeztetve van-e vagy sem? Gr. Apponyi Albert: Talán megengedi a t. ház, miután indítványom intentiojára nézve t. képviselőtársam hozzám kérdést intézett, hogy azt röviden megvilágítsam. (Halljuk! Halljuk!) A törvény általános kereteinél fogva, és indítványom szövegénél fogva is, oly iskoláknak megszüntetéséről, a melyek az állami segélyt igénybe nem veszik, egyáltalában nincs szó. (Helyeslés.) Én azt hiszem, ebben megfeleltem t. képviselőtársam kérdésére. Két esetről van szó az én indítványomban. Az egyik az, midőn több felekezeti iskola nyomorog mindannyi egy községben, mindannyi igénybe veszi az állami segítséget, és ebben az esetben is a minister úr megbírálására van bízva, vájjon azt mindegyiknek megadja-e, vagy pedig olyannak látja-e a helyzetet, hogy túlságos pénzügyi áldozat kell, és még sem lehetne a megfelelő paedagogiai 25