Képviselőházi napló, 1892. XII. kötet • 1893. április 26–május 30.
Ülésnapok - 1892-212
~m országos illés tön. május 4-éu, estttBrtÖkim. 17S fennállott törvényekkel, sőt azt hiszem, hogy ezzel csak kiegészítem a javaslatnak intentiqját. A 9. §. utolsó bekezdése ugyanis így hangzik: »BehajthatIanság esetében az iskolafentartő hitfelekezettel azonban az Í868 : XXXVIII. törvényczikk 15. §-ának rendelkezései, a három ízbeni megintés mellőzésével nyernek alkalmazást.* Ez az intézkedés, a melyre itt hivatkozás történik, abból áll, hogyha valamely felekezeti iskola a törvény kellékeinek meg nem felel, akkor háromszori sikertelen megintés után a minisier ott községi iskolának felállítását rendelheti el. Már most, t. ház, a törvényhozás azóta itt meg nem állott, hanem az 187(3 : XXVIII. törvényczikk némileg eltérő módon intézkedett, a menynyiben az 1876 : XXVIIÍ. törvényczikk 6. §-a a közigazgatási bizottságot oly esetekben, midőn a felekezeti iskola m«g nem felel a törvény kellékeinek a minister elé Teendő előterjesztéssel bizza meg, illetőleg indítvány előterjesztésével, de ez az indítvány már nem kizárólag és mindenesetre községi, hanem alternative, községi, vagy állami iskola felállításáról teendő. Azt gondolom tehát, hogy itt helyesebb volna nemcsak az 1868 : XXXVIII. törvényczikkre hivatkozni, a melynek álláspontja az 1876-iki törvény által ebben a tekintetben superált álláspont, hanem az 1876 : XXVIIÍ. tör vényczikkre is, a mely azt az alternatívát létesíti, hogy vagy községi, vagy állami iskola. Ezt elérhetőnek vélem azzal, ha a 9. §. utolsó bekezdésének ezen szavai után: »az 1868: XXXVIII. törvényczikk 15. § ának« tétetnék a következő: »illetőleg az 1876: XXVIII. törvényczikk 6. §-a 4. pontjának*, mert ebben foglaltatik alternatív intézkedés. (Helyeslés.) Azt gondolom, hogy ehhez a t. ház és a kormány hozzá fog járul ni. (Élénk helyeslés.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (HaHjuk! Halljuk!) Sima Ferencz képviselő úr azt az óhaját fejezte ki, hogy megrövidíttessék az a határidő, mely alatt s az iskolafentartók kötelesek a maguk ügykörében gondoskodni a tanítók minimumának biztosításáról, illetőleg ha erről gondoskodni nem képesek, kötelesek az államhoz segélyért fordulni. A törvényjavaslat eredeti szövegében sokkal rövidebb határidő volt kitűzve, mint a mennyi az előterjesztett szövegben van; (Felkiáltások a szélsőbalon: Pedig az a helyes!) Ezen hosszabb határidő pedig onnan ered, hogy beható megfontolás és tárgyalás alapján a közoktatási bizottság azon tagjainak előadása után, kik a felekezeti iskolák íentartásának eljárását részletesen ismerik, az a határidő állapíttatott meg, a mely most a szövegben van. Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy tudjam, vájjon szükséges-e ezen 9 hónap, vagy egy év, vagy pedig elégséges-e hat havi határidőt kitüzui, sőt a magam részéről legszívesebben vessem, ha minél rövidebb idő alatt lehet a tanítókat ezen csekély fizetésemeléshez juttatni. (Él A nk helyeslés.) De miután a bizottság azon tagjai, kik az eljárást ismerik, részletesen megmagyarázták, hogy sok minden nehézségbe ütköznék a végrehajtást egy rövidebb határidőbe szorítani, természetesen elfogadtam kívánságukat, és ennek megfelelőleg szüvegeztetett a javaslat is. Én tehát kénytelen vagyok kérni a t. házat, hogy, ha az illetők által fel nem világosiit•>tik a határidő megrövidítésének előnye, méltóztassanak a mostani szöveget elfogadni. A mi gr. Apponyi Albert képviselő úr javaslatát illeti, igen természetesen, készséggel hozzájárulok ahhoz, hogy az általa proponált beszúrás, t. i. a hivatkozás az 1876 : XXVIII. törvényezikkre elfogadtassák. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kíván e még valaki szólni? Hock János: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Minthogy a t. minister úr elvi szempontból egyáltalán nem kifogásolja, hogy a hitfelekezetek, vagy iskolafentartók, iskoláikat .mielőbb a törvény kívánsága szerint rendezzék, és a tanítók fizetését e szerint szabják meg, és csupán azt méltóztatott felemlíteni, hogy egyesek részéről tétettek kifogások, hogy a hitfelekezetek egy évi határidő alatt képesek csak iskolaügyeiket rendezni, én ezzel szemben egy almódosítványt vagyok bátor benyújtani, a mely Sima Ferencz t. képviselőtársam módosítását kiegészíti, t. i. a helyett, hogy három hó, tétessék hat hónap. Egy félév, azt hiszem elegendő arra, hogy a felekezetek a jelen törvény szerint berendezkedhessenek, s a felekezeti tanítóknak sem kell még egy évig várni fizetésük felemelésére. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Sima Ferencz : Teljes készséggel hozzájárú ok az almódosítványhoz! Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Már előbb kijelentettem, hogy, ha rövidebb idő alatt életbe lehet léptetni ezt az eljárást, én a magam részéről szívesebben járulok hozzá, és ha Hock János képviselő úr indítványa ellenzésre nem talál azok részéről, a kik megtudják ítélni,hogy hat havi idő alatt lehetséges-e a hitfelekezeteknek iskoláik ügyét rendbehozni, én ahhoz készséggel és szívesen hozzájárulok. (Élénk helyesléi.) De akkor még mindig nem fogadhatom el Sima Ferencz indítványának egy másik részét, a mely, ha jól értettem abban áll, hogy a 9. §. második bekezdésének egyik mondata kihagyassék. Ez a mondat pedig a következő: »de a felekezetek, iskolafentartók,
