Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-193

í |8 Ili »m*e*s lífés 1MB. kyriiU !»•«», Mtflln. együtt ezt a monarchiát is, a melynek fennállása és megvédése igen m érdekünkben van, meg fogjuk menteni rövidlátó, makacs barátai és védelmezői fonák eljárásuk rossz következményeitől. (Hosszantartó, meg-megújúló zajos helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Wekerle Sándor ministerelnök és pénzÜgyminister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én az előttem szólt t. képv'selő úr felszólalásának azon részére, a mely személyes momentumokat érint, egyáltalában nem akarok kiterjeszkedni; nem akarok ez alkalommal még azokra az argumentumokra sem kiterjeszkedni, a melyeket felszólalásában ezen személyes kérdéssel kapcsolatba hozott. Egyet azonban kénytelen vagyok a saját és ministertársaim, és hogy úgy fejezzem ki magamat, ezen párt és az egész ház nevében constatálni, jelesül azt, hogy a 1. képviselő' úr felszólalásának azon része, melyben azt kívánta constatálni, hogy a magyar állam nyelve nem parificálható a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban s országokban levő egyes nemzetiségek nyelvével, nem új tétel, (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) ez elfogadott és mindig következetesen fent ártott álláspontja volt nemcsak ennek a kormánynak, nemcsak ennek a pártnak, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) hanem Magyarország törvényhozásának, a magyar országgyűlésnek mindenkor. (Élénk helyeslés és tetszés.) Ez az az álláspont, t. képviselőház, melyet változatlanul és esorbíttatlanúl mindi-nkoron fenn is kívánunk tartani. (Élénk helyeslés és tetszés. Felkiáltások a széls"> baloldalon: A honvédelmi minister mást mondott!) Minthogy pedig a t. honvédelmi minister urat váddal illetik ebben a tekintetben, annak a bizonyítékát is kívánom szolgáltatni ez alkalommal, hogy a honvédelmi minister úr, a ki ezt a felfo/räst és álláspontot a maga részérő! is mindig honorálta és követte, ezzel a kardinális állásponttal ellentétbe sem jöhetett. (Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Mert ha másra, nem utalok is, épen tegnap, nem ugyan nyilvános alkalommal, de a saját pártkörünkben lefolyt conferentiában ezt a körülményt az ő hozzájárulásával és helyeslésével is a leghatározottabban constatáltuk. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) Mi, t. ház,igenis parificatiot, egy színvonalba állítást elfogadunk a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államnyelvével. Mini hogy azonban azoknak megállapított államnyelve nincsen, nagyon természetesen a tartományi nyelvekkel nem fogadunk el egy szín vonalbaállítást. (Általános élénk helyeslés.) De ez nem csak a mi felfogásunk; ez felfogása a közös kormánynak is, felfogása magának a hadügyi kormánynak is. (Élénk helyeslés jobb felől.) Hiszen abban a válaszban, a melyet a közös hadügy minister úr a delegationak két év előtt hozott határozataira a múlt esztendőben adott, és maga ottani felszólalásai lián constatálta azt, hogy ő a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban államnyelvet nem ismer, hogy az ottani egyes tartományok részéről felmerült kívánalmakat honorálni nem köteles, azonban igenis, Magyarországon ismer államnyelvet, és ezen államnyelvnek különleges helyzetét, s az annak alapján támasztott különleges kívánalmakat igenis azon mértékig, a mint azok a hadseregnek szolgálati nyelvével összhangba hozhatók, honorálni köteles. (Élénk helyeslés és tetszés jobb felől.) Hasonló értelemben fogja megadni válaszát a delegatiok határozata alapján a folyó évben a maga előterjesztésében. Ezt constatálni kívántam azért, nehogy megint (Helyeslés jobb felől) újabb sérelemre, újabb ingadozásra kívánjanak a t. képviselő urak itt rámutatni. Ez volt a mi elfogadott tételünk mindig,Jezt kívánjuk fentartani a jövőre is változatlanul. (Helyeslés.) A t. honvédelmi minister úr felszólalása, üézetein szerint, épen azért, mert épen ő is ezt az álláspontot foglalja el, (Mozgás a szélső baloldalon.) és érvényesítettel, félreértésekre okot nem szolgáltat. (Ellenmondás a baloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassanak elolvasni beszédét, annak tonórja nem az, hogy ezzel az állásponttal ellentétbe jött, (Úgy van! Úgy van! jobb felől) vem, az, hogy az ellenkező álláspontot jogosnak tartja, hanem ő azt, mondta, hogy ellenkező kívánalmak is fognak felmerülni. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Csak constatálni kívántam ezt, correet álláspontunk documentálására. (Általános élénk helyeslés és tetszés.) B Fejérváry Géza honvédelmi minister*. T. képviselőház! (Znj. Halljuk! Halljuk!) Nagyon természetes és másként nem is lehet, hogy a mit a t. ministerelnök úr kijelentett, az szórói-szóra áll, úgy a mint mondta és én másképen nem is beszélhettem. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a báloldalon.) Lehet hogy egyik-másik helyen nem egészen helyesen fejeztem ki magamat, ezt megengedem, (Derültség bal felől) de hogy én a tartományi nyelvek érvényesítésének jogosultságát a magyar államnyelvvel szemben elismertem volna, az nem áll, ezt én egy árva szóval sem mondtam. (Helyeslés. Úgy van! a jobboldalon. Zaj és ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Beszédemnek egész tenorja csak az volt, hogy merev álláspont elfoglalásával mi nem fogjuk megakadályozni azt, hogy azok, bár nem jogosultan, hanem hogy tényleg követeléseket támaszszanak. Ezt mondtam; mi nem helyeseljük, nem ismerjük el jogosultságát, de megakadályozni nem tudjuk. (Helyeslés a johboläahn.