Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.

Ülésnapok - 1892-193

1*. orssir** »ä*s 1W8. AprlUi 1(Mn, M*f»». } ]5 mellőzni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl Zaj a szélsőbalon.) Következik, i

. ház, az ötödik és utolsó határozati javaslat, (Halljuk ! Halljuk !) Ugron Gábor és elvtársai részéről (olvassa): »Á képviselőház utasítja a kormányt, hogy egy év leforgása alatt terjeszszen be törvényjavaslatot a honvédségnek tüzérséggel és műszaki csapatokkal leendő kiegészítése érdek ében.« (Élénk helyeslés és éljen zés a szélsőbalon, felkiáltások: Elfogadjuk! Ott is elfogadják!) Azért ült oda Ugron űgy-e ? (Derültség.) Hát, t. ház, erről, a mint igen bölcsen méltóztatnak tudni, nem először van itt szó. Bánó József: Nem is utoljára! B. Fejérváry Géza honvédelmi niinlster: Megengedem: Neui először van róla szó. A t. ellenzék részéről a tüzérség felállítását, mint valami rendkívüli nemzeti aspiratio és törekvés teljesítését állították fel, a miről pedig bizony szó sincs. Mert, méltóztassék tekintetbe venni a quintessenciáját ezen óhajnak, — és ez nem mai napi, már a hetvenes években merült fel, — mi volt az indoka ennek akkoriban? Az indoka akkoriban az volt, hogy a tüzérséghez többnyire csehek és osztrákok osztattak be, és így itt Magy arországon az itt állomásozó tüzérezredek nem állottak magyar elemből, hanem cseh és osztrák elemből. Ez volt az indok, t. ház. Madarász Jószef: Ez is, de nem egyedül! B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Igen, de hát hosy áll ez a dolog ma ? Ma a hány hadtest van beszállásolva itt Magyarország területén, annyi tüzér ezred van. (Egy hang a szélsőbalon: Csak kettő van!) Engedelmet kérek, van az V. hadtest Pozsonyban, a IV. hadtest Budapesten, a VI. hadtest Kassán, a VII. hadtest Temesvárott, a XVII. hadtest Szebenben. Bartha Miklós: Egy szót se tudnak magyarul a tüzérségi legények Kolozsvárott! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi nister: Erre a térre ne lépjünk. Megmondom, miért lehet úgy. Mert valószínűleg sok szász van oda beosztva. (Egy hang a szélső baloldalon: Csehül beszélnek!) Azt nem tudom. Akkoriban, mondom, a tűzérezredek kizárólag csehekbői és osztrákokból állottak, ez most alaposan megváltozott. Megengedem, hogy vannak ott egyesek, a kik nem magyarok, hanem elenyésző csekély számban, a mennyiben épen Erdélyben, a Királyhágón túl, fájdalom, az újonczozási eredmények évek óta nagyon silányak, ágy, hogy kénytelenek vagyunk a szükséges újonczokat máshonnan pótolni. Ez lesz a felhozott körülménynek az oka, de hogy ez, Magyarországon állomásozó más tüzérezredekben is. így volna, azt nem hiszem, legalább nincs róla tudomásom. Miután tehát a t. urak mindig bizonyos bizalmatlanságot láttak a bécsi körök részéről a nemzet iránt, a mi azonban mindig rémkép volt s a minek absolute semmi alapja nincs, azt hiszem, hogy miután tényleg vannak magyar tűzérezredek teljesen megfelelő számban s a honvédség azokból szintén magyar ajkú tüzérekkel elláttatik, (Zaj a szélső baloldalon.) a honvédség számára külön tüzérségre szükség nincsen. (Derültség a szélső baloldalon.) De sokkal nagyobb horderejű és káros következménynyel járna még az, hogy ha mi véíirendszerünkön, melynek kiépítésén 25 éve dolgozunk következetesen, minduntalan, midőn itt egy javaslat felmerül, változtatnánk. Az állandóság a hadseregek szervezetében kiváló és fontos szerepet játszik. Méltóztassék csak tekin tétbe venni, hogy mi ez újítás keresztülvitele czéjjából kénytelenek lennénk úgy a védtörvényt, mint a honvédségről szóló törvényt megváltoztatni. (Egy hanq a szélső baloldalon: Megváltoztatjuk!) Méltóztatnak bölcsen tudni, hogy a honvédségnél két évi a szolgálat, a mi a tüzérségnél lehetetlenség s ezt már Németországban is belátják, a hol most a két évi szolgálatról van szó, de csakis a gyalogságnál. A honvédség keretében tehát ismét három évi szolgálatot kellene behoznunk, mi által egyenetlenséget teremtenénk a honvédség soraiban. (Derültség a szélső baloldalon.) Ezek oly hátrányok, melyeket az önök által felkapott s megengedem, hazafias kívánság s óhaj meg nem szűntet s azért kérem a t. házat, hogy az Ugron Gábor és elvtársai határozati javadatát mellőzni méltóztassék. (Zajos felkiáltások: Elfogadni ! Elfogadni!) T. ház! Azt hiszem, hogy meglehetősen kimerító'leg válaszoltam mindazokra, a mik felhozattak s azt hiszem, hogy belátják, hogy az a többször felhozott vád, hogy a honvédelmi minister csak akkor akar beszélni, mikor a vita már be van zárva, nem áll, (Helyeslés jobbról.) mert utánam tudtommal egy igen erős szónok fog felszólalni. Kérem a t. házat, méltóztassék a honvédelmi tárcza költségvetését úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Hentaller Lajos jegyző: Gróf Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! I Haljuk!) Nem áll jogomban czáfoló beszédet mondani a t. honvédelmi minister úr imént elhangzott szavaival szemben, csupán személyes kérdésben kérhetek, — és e czímen kérek is, — szót, mert a t. minister úr szíves volt többek ló*