Képviselőházi napló, 1892. XI. kötet • 1893. április 5–április 25.
Ülésnapok - 1892-193
i lg 193. orsjságos ülés 18í>8. áprilh Id én, hétfőn. közt azt is mondani, hogy négyszem közt valószínűleg másként nyilatkoznánk az általam is érintett kérdésben, mint itt a nyilvánosság előtt, és hogy azok, a miket én a katonai oktatásról felhoztam, nem Annyira komoly meggyőződésből, mint inkább agitatorius szándékból erednek. (Bnl'juk! Bálijuk!) Azt hiszem, t, képviselőház, teljes jogom van ezt személyes megtáinadtatásnak venni, (Élénk helyeslés bal felől) és ezen a czímen arra reflektálni. A rai a részletes czáfolatot illeti, azzal nem fogok adós maradni; mert míg ezen háznak tagja leszek, a meddig a közéletben szerepelni szerencsém lesz, gondoskodni fogok arról, hogy azok az eszmék, melyeket néhány nap előtt képviseltem, el ne némuljanak, (Zajos helyeslés bal felől.) hanem mindenkor erélyesen képviseltessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Egyet azonban engedjen meg a t. ház, egyet, a mi nem személyi momentum, hanem tárgyi momentum, mégis felhozok, (Halljuk/) meit ezt szó nélkül öt perczig sem hagyhatom. (Halljuk!) A t. honvédelmi minister árnak érvelése a magyar katonai oktatás ellen a dolog lényegében azon az állításon alapúi, hogy a magyar katonai oktatásnak létesítése kaput nyitna hasonló követelésnek a monarchiában létező minden egyéb nemzetiség részéről is. T. képviselőház ! Az argumentationak minden egyéb nemét lehet nyugodtan meghallgatni, lehet azt súlyára nézve elbírálni, abban osztozni, vagy nem osztozni; de az argumentationak épen idézett nemét, ennek a honvédelmi minister úr részéről történt használatát, vabimint azon, szerencsére, nagyon gyér helyesléseket, a melyekkel az a túloldalról találkozott, de a gyér helyesléseket is, csak megütközéssel és szomorúsággal lehet fogadni. (Igaz! Úgy van ! Élénk helyeslés halról.) Mert, t, képviselőház, mindenkor megszomorító tény az, ha a magyar törvényhozásban bármily alakban, bármily mitigált horderővel az a tétel nem csak elismertetik,, hanem érvül is használtatik, hog} a magyar államnak önálló államiságból folyó joga, a magyar nyelvnek, mint a magyar állam nyelvének ezen helyzetéből folyó joga egy vonalra helyeztetik mkf, akár Magyarországon, akár a monarchia másik államában létező nyelvnek jogával. (Zajos helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Tudom, hogy a t. minister úr ezen érvének súlyát, vagyis inkább ezen érvének a magyar közjoggal szemben sérelmes voltát az által iparkodott enyhíteni, hogy hozzátette ; Hasonló követelést nem tagadhatnánk meg a monarchiában lakó egyéb nemzetiségeknek, ha csak a nemzetiségekkel szemben merev álláspontra helyezkedni nem akarunk. No, t. képviselőiláz, a magyar állami önállóság praerogativáinak a magyar nyelv, mint állami nyelv praerogativáinak minden más, ezt illetéktelenül utánozni akaró követelődzéssel szemben való fentartása nem merev álláspont, hanem ellenkezője egyszerűen a t. minister úr által Fokszor említett 1867. évi kiegyezésnek, (Úgy von! bál felől.) de még ezt megelőzőleg a pragmatica sanctionak, Úgy van! bal felől.) de még- ezt is megelőzőleg őseink vérén szerzett önállóságunknak és nemzeti létünknek megtagadása. (Hosszantartó zajos tetszés, helyeslés és éljenzés a bal- és szélsőbalon,) Ne féljen t. minister úr attól, hogy akár az ezen haza területén, akár a monarchia másik államának területén létező nemzetiségekkel szemben bármi merev álláspontra akarnánk helyezkedni. (Helyeslés a baloldalon.) Eötvös Károly: Ez nem személyes kérdés Hosszantartó nagy zaj, nyugtalanság és ellemnondások bal- és szélső baloldalon Felkiáltások: De szükség van rá! Ecy pártvesér becsülete igenis személyes kérdés! Halljuk ! Halljuk ! Apponyit!) Gr. Apponyi Albert: Megengedem, t. képviselőház, hogy a szigorú értelemben vett személyes kérdésnek kereteit rövid időre elhagy, tam; de előre bocsátottam, hogy ezt néhány szükséges, és az én meggyőződésem szerint sürgősen megteendő megjegyzés czéljából teszem. (Hosszantartó élénk helyeslés és tetszés a szélső báloldalon. Félkiáltások: Nagyon helyes!) Hivatkoztam a t. ház szíves engedeluiére, amelyet afc. híz olyan egyéniségeknek, a kik elvbarátaik bizalmából bizonyos politikai irányokat képviselnek, mindig megszokott adni; (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) s ez ellen sem a t. elnök úrnak, sem az egész háznak Eötvös Károly t. barátom kivételével nem volt kifogása. (Élénk tetszés a bal- és széslő báloldalon.) Ez a tény mindenesetre bizonyos politikai érdekességgel bír; de oly csekély minoritásban maradt t. képviselőtársam, hogy meg fogja engedni, hogy közbeszólása által magamat meg ne akadályoztassam azok elmondásában, miket elmondani szükségesnek tartok. (Helyeslés a balés szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Különben ő is ki lesz elégítve, mert ebben a pillanatban áttérek a szoros értelemben vett személyes kérdésre. (Halljuk! Halljuk!) Csupán azt akarom mondani, hogy ne féljen a t. minister úr, se más senki, akár a haza területén, akár a monarchia másik államának területén lakó nemzetiségekkel szemben merev álláspontot elfoglaljon bárki. Ellenkezőleg, épen azt tapasztalom szomorúan, hogy azon politikusok és azou tényezők részéről, a kik részint hivataluknál, részint meggyőződésüknél fogva, részint illetékesen, részint illetéktelenül a hadsereg érdekeinek védelmezőikép viselik magú-