Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-177
81 111. országos ölés 1888, márczius 10 éu, pénteken. akadályt hoztak fel. Úgy látszik, a minister úr is utólag elhitte, hogy csakugyan van ilyen dogmaticus akadály, és erre elhagyta álláspontját, és a vegyes házasságokból született gyér mekekre nézve a partialis anyakönyveket akarta behozni. De ott is forgott fenn akadály, azt is abbahagyta. Még később kiadta utolsó kártyáját, a skizt, és proclamálta a polgári házasságot és az állami anyakönyvvezetést. Ezzel aztán a minister úr magát egészen tisztázta. Bebizonyította előttem, a mit eddig is tudtam, hogy az úgynevezett kulturharczot nem ő idézte elő, hanem bebizonyította azt is, hogy lépésről-lépésre lett szorítva állása elhagyására, és más állás elfoglalására. De bebizonyította azután azt is, hogy a kormány egy meglevő, jóhatású törvényt, mely a felekezetek közti egyetértést másfél évtizedig fenn bírta tartani, megvédelmezni nem tudott! Már most, hogy tételezzem fel a kormányról, mely nem bírta azt megvédelmezni béke idejében, hogy olyankor, midőn fel van izgatva az e.^ész ország, keresztül fog vinni ily nagy valláspolitikai programmot? (Élénk helyeslés bal felöl.) Látva, ezt, önkénytelenül az jut eszébe az embernek: ugyan volt-e komoly szándéka a kormányuak e programmot keresztül is vinni? Nem akarom azt állítani, hogy nem. De azért okvetetlenül arra a gondolatra jövök, vájjon nemcsak czégérnek használta-e, nemcsak a sznbadelvüség elrozsdásodottságát, elposványodottságát kívánta-e ezzel feltüntetni? Nem akarom azt mondani, hogy így van, de ha nincs így, vigyék keresztül minél előbb. Mikor kívánják ezen valláspolitikai programmot megvalósítani ? Csak nem akarják azt a közigazgatás államosítása után keresztülvinni, mert addig csak nem lehet ebben az izgatottságban hagyni az egész országot? (Helyeslés bal felől.) Látjuk azt, hogy már izgatnak alulról, izgatnak felülről. A nép között izgat a clerus meg hagyása fulytán az alsóbb papság; az intellígentia között a megyegyüléseken a kormány meghagyása folytán a főispán. De izgatnak mindenütt, izgat maga ez a tárgyalás is, (Igaz! Úyy van! halról.) mert eddig semmiféle eredményt eléírni nem tudtunk. (Élénk helyeslés bal felöl.) És mégis, ki vezette be a vitát? Maga a t. vallás- és közoktatásügyi minister úr. Tudjuk, minden párt azt határozta, hogy a vallás- és köz oktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalásánál valláspolitikai kérdésekkel ne foglalkozzunk ; de minthogy a í. minister úr vezette be a vitát, (Felkiáltások a jobboldalon: Sághy!) és szükségesnek, sőt elkerülhetetlennek tartotta, kellett vele foglalkozni. Én kérem a t. minister urat, hogy lm keresztül akarja vinni valláspolitikáját, vigj e keresztül mentől hamarább, (Helyeslés balról) és erre nézve legczélszerübbnek tartom, ha elfogaadom azon határozati javaslat elejét, melyet tegnap Ásbóth János képviselő úr beadott, azt mondván, hogy még a nyári szünetek ellőtt adja be a kormány a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot, Határozati javaslatának másik részéhez, melyben azt mondja, ha pedig nem tudja keresztülvinni, vegye le a napirendről, hozzá nem járulhatok, mert azt tartom, hogy ezt a napirendről levenni nem lehet, hanem e helyeit ajáidom gr. Károlyi Sándor képviselő úr azon indítványát, hogy, ha pedig a minister úr nem tudja keresztülvinni, akkor hagyja ott a helyét, (Helyeslés bal felöl.) adja át azt a helyet oly egyénnek, ki nemcsak a felekezetek közti békét helyre fogja állítani, hanem ki azt a politikát, a melyet proclamál, keresztül is fogja vinni. (Helyeslés a baloldalon.) Addig pedig, míg vagy az egyikre vagy a másikra el nem határozza magát, engedjék meg, hogy a t. kormánynak azt ajánljam, tartsa figyelemmel Toldi Miklós azon mondatát: »Ti pedig a szent jelvénynek ha erőtök nem felel meg, békét hagyjatok. Í (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon.) Perczel Béni jegyző: Tisza Kálmán! (Nagy mozgás.) Tisza r Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én részemről azokhoz tartozom, akik óhajtották, hogy ezen vita most, midőn gyakorlati eredményre nem vezethet, ne vétessék fel, s hagyjuk akkorra, midőn a megoldás lehetővé lesz. De máskép történt, a dolog, és abban a t. előttem szólóval nem lehetek egv nézeten, mintha ezt az igen t. vallás- és közoktatási minister úr okozta volna; mert hiszen a vitába való belemenetel megtörtént már indirecte az indemnitynél, most pedig, ezeu vita alkalmával Sághy Gyula képviselő úr volt az első, ki ezt a, themát a vitába belevitte. (Halljuk! Halljuk!) Hogy azután a t, minister úr nem akart kitérni előle, nem akarta kitenni magát annak, hogy azt mondhassák, hogy meghátrált a vita elől, ezt, úgy hiszem, mindenkinek, a ki igazságos akar lenni, természetesnek kell találnia. (Ugy van! Úgy van!) Ezeket elorebocsátva hozzászólok a kérdésekhez, annak daczára, hogy mikor a vita megkezdődött, tartózko 1 ni kívántam attól, hogy abba belemenjek. Meg is tartottam volna ezt, ha egy képviselőtársunk tegnapi beszéde rá nem kényszerít, hogy szót emeljek. (Halljuk!Halljuk!) Azt hiszem, t. ház, elég bizonyítékát adtam annak, hogy minden ellenem intézett támadásra, insinuatiora személyes védekezést, vagy személyes felszólalást szükségesnek nem találok. (Igaz! Igaz!) De vannak bizonyos dolgok, a melyek
