Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-176

176. országos illés 1893. márczius 9-éu, csütörtökön. 11 volt más választás, mint vagy megkötni a bé­két, vagy visszavonulni vereségről vereségre Sedánig. T. ház ! Midőn beszédemet befejezem, (He­lyeslés jobb felöl. Halljuk! Halljuk! bal felől.) azzal kívánom ezt tenni, hogy fölhívjam a t. ház figyel­mét még egy eonsideratiora. (Halljuk! Halljuk!) Magyarországon, hála a t. ministerelnök úr pénzügyi geniejének, a külső prosperitásnak meglepő látszata mutatkozik; de lehetetlen, hogy ne csak az élesebb államférfiúi szem, de az egészséges szem egyáltalában ne lássa a külső prosperitásnak látszata mögött a belső bomlás megdöbbentő jelenségeit. Ezen külső prosperitást is minő eszközökkel sikerült elérni ? Nem szemre­hányáskép mondom, mert tudom, hogy szüksé­ges volt és elkerülni nem leheteti; mert vannak veszedelmes kórállapotok, a minők voltak pénz­ügyi és közgazdasági állapotaink, a melyeket gyógyítani csak drasticus, csak mérges szerek­kel lehet, de a melynek kiküszöböléséről azután gondoskodni kell, mert különben ép úgy pusz­títanak, mint maga a kóranyag. Nézzük hát, hogy ezen külső prosperitás látszata minő esz­közökkel lett elérve? Két csoportra lehet ezen eszközöket osztani. Áz egyik az adócsavarnak meghúzása egészen a szakadásig, a közterheknek rárakása egészen a roskadásig, (Igás! Úgy van! bal felől.) a földbirtokra egyfelől, másfelől a va­gyontalan osztályokra, azon osztályokra, melyek kezükkel, vagy fejükkel keresik meg kenyerüket, az egyenes és közvetett adók minden alakjában. Az eszközük másik csoportja, t. ház, abban áll, hogy nem egészen ötven évvel azután, hogy Magyarországnak történelmi nemessége letette minden kiváltságát a haza oltárára, megterem­tettünk egy ujabb kiváltságos osztályt. Messze­menő adómentességi kiváltságokat adtunk az állam hitelezőinek, vállalkozóknak és spekulán­soknak, a mozgó tőkének egész a gründolásig. így keletkezett, t. ház, az országban egy újabb feudalitás, mely azonban két tekintetben különbözik a régi kiváltságos osztályoktól. (Hall­juk! Halljuk!) Az egyik különbség abból áll, t. ház, hogy Magyarország történelmi nemessé­gének minden kiváltságaival szemben állott, és azt ellensúlyozta egy kötelesség. Áz újabb osz­tályok kiváltságait nem ellensúlyozza semmi kötelesség. (Igaz! Úgy van ! bal felöl.) A másik különbség az, hogy a régi törté­nelmi kiváltságos osztályok gyökerük minden szálával a haza szent földjében gyökereznek. Az újabb kiváltságos osztályokban ez sokszoro­san hiányzik. Jönnek szegényen és mennek gazdagon. És, t. ház, az ilyen deplorabilis eszközök­k el elért külső prosperitás csak látszat. Melyek már most, t. ház, a belső bomlásnak megdöb­bentő jelenségei ? (Halljuk! Halljuk !) A t. függetlenségi és 48 as párt minden egyes tagjának kebele dagadozhat a diadalérzet­től, ha látja, milyen hatalommá emelkedett ezen párt itt a házban és talán még nagyobb hatal­mat képez az országban; {Igás! a szélsőbalon.) de azok, t. ház. a kik ezen ország consolidálását és békés fejlődését a 67-iki alaptól várják, azok ebben nem a consolidálásnak és megszilárdulás­nak jelenségét észlelhetik. T. ház! Itt van a bomlásnak egy másik jelensége, (Halljuk! Halljuk!) az, hogy soha nem tapasztalt vehementiával és gyűlölettel tört ki az ország minden részében a nemzetiségi mozgalom. Ez, t. h äZ. (AJ bomlásnak egy másik jelensége a felekezeti harcz, mely gr. Csáky azon barokk eszméjével, hogy szolgabírói kar­hatalommal kell a születendő gyermekeket a felekezetek közt kontingentálni, mint a spiritus adót, (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) született meg. De van, t. ház, a benső bomlásnak egy másik jelensége, az, a mely a legkevesebb figye­lemben részesül, de a melyet én a legfigyelemre méltóbbnak tartok, (Halljuk! Halljuk!) mert en­nek van a legnagyobb hordereje, a többi lehet ephemer, de ez, ha nem ügyelünk rá, félek, hogy tartós lesz. Az országnak alföldi gazdag részei­ben a múlt esztendőben felütötte fejét az agrár­socialismus. He, t. ház, nemcsak ott ütötte fel, hanem, a ki az országot ismeri, látja, hogy az agrár-socialismus nyomai megtalálhatók mindé nütt. A t. kormánynak ezen mozgalom ellen két eszköze volt. Az egyik, hogy kirendeli a fegy­veres erőt és lelöveti a népet, a másik, hogy rendkívüli hatalommal ruházta fel a főispánt és felfüggesztette az alkormány jogokat. Teljesen elismerem, t. ház, vannak acut kitörések, melyek­kel szemben kénytelen a kormány hozzányúlni az ultiina ratiohoz, de a mit kereken tagadok, a mit tagadnom kell, t. ház, hogy eszmék ellen harczolni lehessen fegyverekkel. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Eszmék ellen fegyverrel harezolni nem lehet, legkevésbbé ma t. ház, mikor a fegy­veres erő, a fegyverbe állított nép maga, és a mikor az eszmék oly nagy elterjedésre juthat­nak, hogy a fegyverek velők szemben megta­gadják a szolgálatot. (Igaz! Úgy van! a bal­oldalon.) T. ház! Azon eszmék ellen, hogy az élet a létért való küzdelem, a melyben az erősebb megeszi a gyengét, és hogy a szegények, a kik oly sokan vannak, még nem ették meg a gaz­dagokat, a kik kevesen vannak, csak onnan van, mert ők nincsenek kellőleg felvilágosítva ; ezen eszmék ellen, t. ház, csak a szeretet és a testvériség eszméjével lehet küzdeni, azon esz-

Next

/
Thumbnails
Contents