Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-188

188. országos ülés 1896. márcslng 24-én, pénteken. 391 igazságügyi kormányzat működésévé] a magam csekély személyét illetőleg, meg lehetnék elé­gedve. Ha »z igazságügyi kormány eodifieationalis munkálatain végigtekintünk, azt látjuk, hogy ott az az elv jut kifejezésre, hogy a mi könnyebb és egyszerűbb, azt elvégzik, de a mi nehezebb, abba félve fognak bele. Nevezetesen, ha átte­kintjük az igazságíigyminister ár által az igaz­ságügyi kormányzatnak 1888— í891-ig terjedő működéséről beadott jelentését, hát találunk ott nem kevesebb, mint 150—200 rendeletet. Szól nak ezek különböző tárgyakról: ügyvitelről, csőd és kereskedelmi jogról, a végrehajtási törvényre vonatkozó dolgokról, büntető eljárásról . Szilágyi Dezső igazságtigyminister: Ügyvitelről! Várady Károly: . . . vagy ügyvitelről és hagyatéki eljárásról stb. Szóval, van ot 1 egy halmaz rendelet, de ha megtekintjük, hogy az igazságügyi kormány micsoda alapvető törvényt létesített, vagy hozott a megoldás stádiumához közelebb, akkor nagyon kevés az, a mire büsz­keséggel tekinthetünk; sőt, t. ház, a t. minister úr ebben a jelentésében azt is s előhozza, hogy ez meg amaz készen lesz 1892. végéig, pl. fel­említi, hogy a teljes polgári eljárás még 1892-ben elkészül. Ez van a 80-ik lapon. Azt mondja to­vábbá: a bűnvádi eljárás szintén 1892. végén benyújtható lesz. Ez van a 93-ik lapon, és még több ilyen kijelentést is tesz. Ha azután meg­nézzük a kalendáriumot, arra a meggyőződésre jutunk, hogy ezek bizony nem készültek el. Szükségtelen az, hogy valaki bővebben fejtegesse azt, hogy mennyire fontos az országra nézve, az anyagi és alaki jognak törvényben való megalkotása. Ebből folyólag én azt tartom, hogy az igazságügyi kormány helyesebben járna el, ha nem ezen könnyebb munkákra vállal­koznék, hanem belevetné magát teljes erővel a eodifieationalis munkálatokba, és azok között fejtene ki ilyen, csakugyan elismerésre méltó munkásságot, mint ezen kisebb feladatok terén. Arról megemlékeztek az előttem szólók, hogy az örökösödési és a családjog némely részei codíficatio alatt vannak, Szilágyi Dezső igazságügyminister: Az egész tervezet készen van! Várady Károly: A jelentés határo­zottan azt mondja, hogy ezek a részek vannak készen. Én azonban kíváncsi volnék a t. minis­ter úrtól megtudni, hogy miként állunk például a kötelmi és a dologi joggal, mert erre nézve a jelentésben semminemű felvilágosítást nem találunk. A mi felszólalásom főtárgyát illeti, ez nkább a bíróságokra vonatkozik. Én ugyanis azt tapasztaltam, hogy az igazságtigyminister úr kormányra lépte óta a bíróságoknál sok anomália mutatkozik. Személyes tapasztalatom van arról, hogy a bíróságok beleviszik intéz­kedéseikbe a személyes ellenszenvet; hogy íté­leteik indokolásában a tárgyilagosság, azon komoly mértékét, mely törvényes kötelességük, sokszor túlhaladva, egyenesen megtámadják az egyes felek, ügyvédek, tanúk magánbecsűletét. Ennek oka. szerintem nem a bírói kar erkölcsi érzéketlensége, hanem egyene-en a kinevezések rendkívüli lassúsága. Az az eset fordul elő igen sok alkalommal, hogyha különféle állások meg­üresednek, az igazságügyi kormányzat rend­kívül lassú ezek betöltésében. A bíróságok több nyire túl vannak halmozva a, munkával s ükkor előáll a joggyakornok és az aljegyző, azok csinálják meg az ítéleteket, a bírák nem érnek rá az átnézésre s az ítéletekbe olyan csoda­bogarak kerülnek bele, minőket az ember fel nem tenne egy bíróságról. Ez azután nemcsak arra vezet, hogy egyes ügyek helytelenül és <saknem a középmértéken is alul intéztetnek el. hanem visszahat az ügyek egész sorozatára. így például vannak hibák, melyek a végre­hajtási intézkedések egész sorozatán át folytatód­nak. Az initiativát, az első intézkedést a bíró­ság rendelkezése folytán a joggyakornok végzi; a bírák nem nézik át, és így a végrehajtási rendeletek egész sora azon helytelen, igazság­talan mederbe halad, melybe azt a joggyakor­nok belezökkentette. Erre nézve kérném az igen t. minister urat, méltóztassék a kinevezéseknél gyorsabb tempóban eljárni, hogy elejét vegye azon sok helytelenségek, a mi ezen a téren történik. Van a bíróságokra nézve még más meg­jegyzésem is t. ház. így például az egész ország­ban megbotránkozást keltett az ügyvédek sorai­ban a bíróságoknak a gondnokságok tekinteté­ben való eljárása. Ha t. minister úr szíves volt 100—150 rendeletet kibocsátani, igen helyes, méltányos és igazságos volna, hogy a csőd, a hagyaték s egyéb a gondnokságok tekintetében is rendeletileg intézkedni, hogy a bíróságok ne a csúszó mászó embereknek, ne mindig ugyan­azoknak, ne protectíos egyéneknek, hanem, a mint az igazság elve megköveteli, alfabetikus sorrendben oszszák ki a gondnokságot azoknak, a kik arra igénynyel bírnak, mert a bíróságok nem akarom mondani, hogy visszaélnek, de nem kellően élnek azon diseretionalis joggal, mit e tekintetben a törvény nekik ad. E mellett fölémlítendőnek tartom, hogy a bíróságoknál az ügyfelek és ügyvédek értesítése dolgában nincs meg az egyöntetűség. Például a budapesti bíróságoknál is teljesen eltérőleg

Next

/
Thumbnails
Contents