Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-186
|48 i«S. orsiágrti Bles tfm. nhrtrim äl-én s s«erdin. részéről való fokozatos és az eddiginél nagyobb mértékben történő istápolását követelik, másfelől azt, a magyar nemzeti kultúra szempontjából megkívántatnak. Nem zárkózhatom el ugyan annak elismerése elől sem, hogy a kormány és törvényhozág áldozatkészsége a múlthoz képest jelentékeny mértékben segítette a protestáns testvér felekezeteket magas rendíí ezéljaik elérésében. Azonban nem lesz felesleges rámutatnom az adatok és számok kérlelhetetlen logikájával arra az aránytalanságra, mely ezen magas rendű czélok és a két protestáns felekezet rendelkezésére álló egyéni és anyagi erők elégtelensége közt fennáll. Azt hiszem, t. ház, hogy a magyar protestáns egyházak, a mint a legközelebbi időben is megmutatták, a magyar állam közművelődési és culturális integritásának leghívebb támaszai voltak és lesznek mindig minden vonalon, még ott is, a hol az állam egységének és jogainak elismerésével szemben százados vagy talán csak évtizedes jogaikról kellett lemondaniok. Hálás elismeréssel kell ugyan, — ismétlem, — fel említeni azt, hogy a protestáns felekezeteknek, különösen a középiskolai oktatás terén, a hol ezek eminenter állami feladatot teljesítenek, az ál'am készséggel és nagyban jő segítségükre. Elég e tekintetben utalnom az erdélyi részekre, azok felekezeti középiskoláira, melyek újabban a kormány bőkezű, áldozatkész támogatásában részesülnek, és remélem, — hogy itt csak rövid kitérést tegyek, — ugyanezen és ugyanily mér téktí segélyezésben fognak részesülni más felekezetű iskolák is, különösen a kaíholikus középiskolák Erdélyben, melyek hasonló missiot teljesítenek. Azt hiszem azonban, hogy az államsegély mértékének az egyes kerületekre nézve elégtelen voltát illetőleg nem lesz fölösleges egy pár adatot felhoznom. (Halljuk!) Az 1890-iki népszámlálás adatai szerint hazánkban van 1,180.000 ágostai és 2,212.000 református vallású egyén. Amazok 40.000, emezek 73.000 frt állami segélyt nyernek. Némi aránytalanságot már itt is kénytelen vagyok constatálni, a mennyiben daczára annak, hogy a reformátusok majdnem kétszeresét teszik az ágostaiaknak, a részükre biztosított államsegély nem teszi a másik felekezetnek adott összeg kétszeresét. A felekezetek népnevelési működését tekintve, mit látunk? Az összes, szám szerint 16.805 népiskola közül a két testvér protestáns egyház összesen 3808-at tart fenn, tehát szemben az állam és más felekezetek által fentartottakkal, az összes népiskolák 23°/o-át.J És itt mellesleg felhívom a t. ház figyelmét arra a tényre, hogy a református felekezet által fentartott 2375 népiskolából a tannyelv 2351-ben, tehát 24 hijján valamennyiben magyar volt, míg az ágostaiaknak, fájdalom, 1433 közül csak 363-ban. Már most, t. ház, a feladatok nagyságával szemben felmutatom az éremnek másik oldalát is, t. i. azon javadalmazás arányát, a melyet a esekély államsegély mellett és daczára, az iskolafentartó felekezetek papjaiknak és tanítóiknak adhatnak. E tekintetben valóban szomorú, sőt megdöbbentő hivatalos adatokkal találkozunk, a melyek tudtommal legalább ebben a házban szellőztetve még- nem voltak. Erdélyben . . . Thaly Kálmán: Nincsen Erdély. Csak volt! Szász Károly: Az erdélyi részekben, az erdélyrészi ref. egyházkerületben körülbelül 500 tanítói állás közül több mint 70°/o nak fizetése 200 írton alul van, sőt legnagyobb része csak 70—80 frtig megy évenkint; ugyancsak az erdélyi részekben a papi állomások közül 341 van 600 frton alól, az összesnek fele 500 frton alól. Egész hazánkban az egyetemes zsinat elé terjesztett adatok szerint 699 papí állomás van 600 frton alól. Ágostai testvéreinknél, a mint szintén az illető hivatalos munkálatokból kivettem, a Királyhágón inneni négy egyházkerületben 111 papi állomás van 600 frton alól, 22 tanítónak fizetése 100 frton, 84-nek 200 frton alóli. Már most, t. ház, kimondatván ebben a házban úgy az állami tanít#kra nézve, valamint e házon kivtíl az illetékes factorok által a felekezeti tanítókra nézve, a 300 frt minimum, a papi állomásra pedig a 600 frt minimum, valóban még csak egy kérdés merülhet fel: quid nune ? Csak egy összehasonlító pillantást kell vetni ezekre az állami költségvetésben előirányzott összegekre, szemben az egyházkerületek által összeállított szükséglettel, és valóban, t. ház, szomorú adatokat tapasztalunk. A zsinat elé terjesztett adatok szerint ugyanis a fennálló szükséglet az államsegélyen kivtíl, a mely már igénybe lett véve, 137 ezer forint évi járadék a református egyházkerületekre és 169 ezer forint évi járadék az ágostai egyházkerületekre nézve. Ezzel az óriási szükséglettel szemben ismét csak az államhoz kell fordúlniok a másnemű anyagi javadalmakkal nem rendelkező felekezeteknek, és az én egyszerű és igénytelen szavam is csak egy hangja akar lenni ennek a kéi-elemnek. Megvagyok győződve, hogy a t. kormány méltányolni fogja a helyzetet és az adott pénzügyi viszonyok között és azok mértéke szerint a legjobb akarattal segíteni fog a bajon. (Helyeslés jobb felöl.) T. képviselőház! E kérdéssel kapcsolatban nem tartom feleslegesnek, sőt határozottan szükségesnek tartom utalni egy más körülményre is.
