Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-174

174. országos ülés 1898. márerius ?•£n. kedden. 17 el, mert hiszen a katholikus egyház szentségnek tartja a házasságot is, tehát önmagának vindi­calja az ezen házasságok ügyében való döntést is, és daczára ezen ellentétnek, a katholikus egyházi bíróságok, a szentszékek, a törvény ezen rendelkezésének megfeleltek, igaz, hogy egy óvás melléklése mellett, de ténylegesen a periratokat mégis mindig áttették az illetékes másik házassági bírósághoz. (Úgy van! jobb felől.) Már most, t. ház, mikor mindezeknek da­czára a mozgalom nem szűnt meg, bizonyos nyugtalanság mutatkozott, sőt itt-ott lelkiisme­reti conflictus is említtetett; a mit a magam részé­ről is elismerek, hogy egyes esetekben meg­volt, — mert végre is egyik-másik lelkész lelki­ismeretébe én bele nem avatkozhatom, mert tisz­telnem kell vallásos felfogását; mikor, — mon­dom, — mindennek daczára a mozgalom nem szűnt meg, a kormány a maga részéről egyrészt biztosítandó a törvény rendelkezésének végre­hajtását, másrészt pedig respectálni kívánván ezen lelkiismereti eonflictusokat, vallási aggá­lyokat, melyek felmerültek, elhatározta magát, úgy gondolom teljesen megfelelően, a Szivák­féle határozati javaslatnak, — hogy a törvény­hozásnak javaslatot tesz a polgári anyakönyvek behozatala iránt. (Felkiáltások hal felől: A partialis anyakönyvek behozatala iránt! Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) De mivel a polgári anyakönyveknek az egész vonalon való behozatala kétségkívül — megengedem és ccncedalom, nagy — nehéz­séggel járt volna oly czélból, hogy ezen álla­potnak mielőbb vége vettessék, oly czélból, hogy a helyzetnek acut jellege mielőbb véget érjen, egyúttal javaslatba akarta hozni a kormány, hogy a polgári általános anyakönyvek a vegyes házasságból született gyermekek számára külön születési anyakönyvek léptettessenek azonnal életbe. Nem tagadható, hogy az államnak joga van a maga állampolgárairól anyakönyvet ve­zetni; nem tagadható az sem, hogy még a fele­kezeti anyakönyveknek vezetésébe is joga van szabályozóing behatni az államnak, hiszen bizo­nyítja ezt az, hogy számos helytartótanácsi és ministeri rendelet létezik, a mely a felekezeti anyakönyvekről szól, azok vezetését szabályozza. (Felkiáltások a szélsőbalon: Igaz! Úgy van! Moz­gás. Halljuk ! Halljuk! jobb felöl.) Thaly Kálmán: Nem ellene szólunk, csak helyeseljük. Tán ez sem szabad! Gr. Csáky Albin,vallás- és közoktatás­ügyi minister: Nem tagadható az sem, hogy a vegyes házasságból született gyermek számára létesítendett külön anyakönyvek azonnal véget vetettek volna annak a conflictusnak, mely tényle­gesen létezett. Mert hiszen akkor többé elke­KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. X. KÖTET. resztelési eset nem fordult volna elő, azaz nem fordult volna elő az, hogy elkeresztelési eset, vagyis az illető anyakönyvi kivonatoknak át nem küldése miatt lelkész ellen kellett volna eljárni. Nem tagadható az sem, hogy a kor­mánynak azon el tökélése, hogy polgári anya­könyveket létesít, és pedig első sorban vegyes házasságból született gyermekek számára, a kor­mánynak békéltető szándékából eredt. (Úgy van! jobb felöl.) Es mi volt erre a válasz. (Halljuk ! Halljuk!) Egészen határozottan kijelentetett, hogy a katholikus egyház a maga részéről a kormánynak ezen javaslatát nem fogadja el, nem fogadja el azért, mert az beavatkozás az egy­ház ügykörbe, mert az egyház nem engedheti meg, hogy a vegyes házasságból született gyer­mekek anyakönyveikből kiragadtassan ik, mert az egyház nem járulhat hozzá azon rendelkezé­sekhez, melyek szükségessé tették volna ezt, ha ketté osztatott volna az anyakönyv. Egyszóval kijelentetett, hogy az egyház a kormány ezen rendelkezésének teljes erejével ellen fog állani. Horánszky Nándor: Miért tetszett meg­kérdezni? Gr* Csáky Albin, vallás- és közokta­tásügyi minister: Azért kérdeztük meg, hogy a békét helyreállítsuk, a mire a t. képviselő úr is súlyt fektet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azért kérdeztük meg . . . Horánszky Nándor: Ez volt a hiba! Gr. Csáky Albin, vallás- és közokta­tásügyi minister: . . • niert összes törekvéseink fonalán első sorban az állam érdekét tekintettük, de a mellett sohasem hagytuk figyelmen kívül, hogy békéltessük azokat, a kik nincsenek meg­elégedve. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A kormány ekkor, t. ház, épen abból az okból, a melyet a közbeszólásra volt szerencsém felemlíteni, egy lépéssel tovább ment, és elhatározta magát arra, hogy a vegyes házasságból született gyermekek számára intentionált polgári anyakönyvektől el­tekint és az átalános polgári anyakönyveket lépteti életbe, téliesen megóván ezáltal az állam érdekeit és szükségleteit, és teljesen szabaddá téve egyúttal a felekezeti anyakönyvezetett is mi­után ily intézkedés által minden beavatkozás a felekezeti anyakönyvek vezetésébe megszűnik, és így azt gondolom, joggal vélhette a kormány, hogy a törvényhozásnak ily intézkedése ellen a katholikus egyháznak semmiféle kifogása nem lehet. De, t. ház, ez a várakozás nem teljesült, söt sokkal hangosabban, mint azelőtt, sokkal több oldalról kijelentetett az, hogy a törvény­hozásnak bármily intézkedése, a kormánynak bármily eljárása nem képes a békét helyreállí­tani, hacsak az 1868: LILI. tcz. 12. §-a meg 8

Next

/
Thumbnails
Contents