Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-174

16 174. országos ttlés 1883. márczius 7»én, kedden. kész jóhiszemííleg járt el, midőn az evang. ref. vallású férj és római katholikus vallású nejétől született gyermeket megkeresztelte és eltemette. Jelentése végén ezeket irja: (olvassa): »Egyéb­ként nevezett római katholikus lelkésznek meg­hagytam, hogy jövőben hasonló esetek alkal­mával a törvény rendelkezéséhez alkalmaz­kodjék.* 1876-ban 20.502. sz. alatt egy püspöki heiynök .... (Közbeszólások: Ki az?) Linder György: Ugyanaz? Gr. Csáky Albin vallás- ós közoktatás­ügyi minister: .... ezt írja: (olvassa): »A katholikus lelkész (Bálijuk! Bálijuk!) a vegyes házasságból kérdéses gyermeket megkeresztelte ugyan, de tette azt a szülők határozott kíván­sága következtében, és meghagyásom folytán az evangélikus lelkésznek az anyakönyvi kivonatot kiadta, mi által az ország törvényének érvényt szerzett.* Nem tudom, szükségesnek tartja-e t. ház 1 , (Zaj a bal- és szélsőbalon és felkiáltások: A neveket! Bclljuk! Bálijuk! jobb felől.) hogy folytassam. (Halljuk! Bálijuk!) Talán még egy pár felelet, (Halljuk! Halljuk !) 1876 ban 26.419. sz. alatt egy érsek ezt írja: (olvassa): Végűi teljes tisztelettel meg­jegyzem, miszerint a bepanaszolt esetre nézve a lelkész az anyakönyvi adatok kiszolgáltatására egyházmegyei hivatalom által még f. é. augusz­tus hó 2-án utasíttatott.* 1878-ban 6.914. sz. alatt egy püspök írja: »Az illető lelkész ebbeli eljárásának helytele­nítése mellett általam komolyan utasítva lőn, miszerint szigorúan tartsa magát az 1868 : Lili. tcz. 12. §-ánsk világos rend eletéhez.« (Élénk helyeslés jobb f felöl.) »A panaszolt esetre nézve pedig a keresztelésről szóló anyakönyvi kivona­tokat azonnal küldje meg hivatalosan a refor­mátus lelkésznek az illetékes anyakönyvbe leendő beiktatás végett.«. 1878-ban 14.120. sz. alatt ismét egy püs­pök írja: »A nevezett lelkész eljárását hely­telenítvén, őt a törvény rendeleteinek jövőben tiszteletben tartására és az anyakönyvi kivonat­nak a helvét hitvallású lelkészhez való álküldé­sére komolyan köteleztem.* Azt gondolom, nem szükséges, hogy a t. házat tovább untassam ezekkel a feleletekkel; (Bálijuk! Bálijuk!) azt gondolom, hogy ezekből is eléggé kiderül az, hogy a rendeletem kibocsá­tása alkalmával semmiféle oly hitelv nem létezett, a jmely ellen az én rendeletem vétett volna. (Elénk helyeslés jobb felől. Nagy nyugtalanság és zaj bal felöl.) Vajay István: Csak érsekek és püspökök előtt nem létezett! (Mozgás.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatás­ügyi minister: Ne tessék kérem azt mondani, hogy csak ezen érsekek és püspökök előtt nem létezett; hiszen az érsekek és püspökök elren­delték a kivonatok kiadatását, tényleg azonban azokat kiadta az a lelkészkedő papság, a mely az anyakönyveket vezeti. (Élénk tetszés és helyeslés jobb felöl.) Tehát azok is hozzájárultak ehhez a felfogáshoz, valamint hogy általában véve köztudomású, hogy sok helyen, a lelkészek fel­sőbb rendelkezés nélkül is ezt az eljárást követ­ték és ez által biztosították a felekezetek közötti békét. (Élénk tetszés és helyeslés jobb felől.) Vajay István: Ez nem bizonyíték! (Moz­gás jobb felöl.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatás­ügyi minister: No, t. képviselőház, nem volt-e indokolt ezek szerint, a miket épen volt szeren­csém a t. háznak bemutatni, azon feltevés, hogy azon mozgalom, a mely az elkeresztelési rende­let folytán támadt, nem lehet komoly természetű, hogy annak nem lehet komoly alapja? (Igaz! Úgy van! jobb felől.) És követelhető-e, sőt képzelhető-e, hogy a minister meggondoltabb, előrelátóbb, körültekin­tőbb legyen hitelvi dolgokban, mint az érsekek, a püspökök és az alpapság? Vajay István : Ez igaz ! (Bálijuk! Halljuk !) Gr. Csáky Albin vallás- ós közoktatás­ügyi minister: De aztán, t. képviselőház, még analógiák is állottak rendelkezésre. Az 1879 : XL. tez. 60. §-a intézkedik arról, hogyha oly gyerek kereszteltetik meg, a mely állami fel­fogás szerint törvényes, egyházi felfogás szerint pedig nem törvényes leszármazása, akkor az illető egyházi anyakönyvvezetők kötelesek a felekezeti anyakönyvben a »jegyzet« rovatába bevezetni azt, hogy ez a gyermek állami törvény szerint törvényes. Ez tehát ismét ellentétes felfogás az egyház és állam között, a melyben azután az állam rendelkezett, és a mely rendelkezésnek az illető felekezeti anyakönyvvezetők tényleg meg is felelnek. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Van még egy másik analógia is, t. ház. Az 1868 : XLVIIL tcz. szabályozza az eljárást a vegyes házas­ságoknál előforduló válóperekben, rendelvén azt, hogy az alperesre illetékes házassági bíróság előtt indíttatván meg ez a válóper, mihelyt az az illetékes bíróság által letárgyaltatott, a per­iratok e bíróság által átteendők a másik félnek házassági bíróságához. Ha az alperes katholikus, akkor természetesen megindítandó a katholikus szentszék előtt; a katholikus szentszék pedig, mikor letárgyalta a pert, kénytelen a törvény értelmében a másik, t. i. a protestáns félre ille­tékes világi bírósághoz áttenni, 'a periratokat. Már pedig a katholikus egyház soha sem ismerte el a világi bíróságnak [illetékességét házassági ügyekben és természetesen nem is ismerhette

Next

/
Thumbnails
Contents