Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-180

180. oriságo* ülés lHHb mirecini l4-|n« keiden* Í65 nem állok azon a tételen, melyet tegnap egy ellenzéki szónok állított fel, hogy t. i. a katholikus egyház létesítette Magyarországot. Nem. Magyarországot a magyarság létesítette, (ügy van!) Az a magyarság, a mely ükkor tömören egy valláson volt, a magyarság, mely elég erős, elég életrevaló és belátó volt, s hogy szilárd aláírókra helyezze az ország jövőjét; a keresztyén vallást felvette. De az idők folyamán ez a Magyarország és ez a magyar nép nem maradt meg egy valláson, az egységes vallás helyett, — szerencsére vagy szerencsétlenségére-e, nem vitatom, mert mindenesetre erősebb volna egy ország, melynek egyi emzetisége, egy vallása van, de a tényekkel kell számolnunk, — most több felelekezet van az országban, ezek a kathoükusokból származtak ki, több felekezet van, mondom, és ezek mindnyájának az a kötelessége, hogy egy czélra működjenek Össze Magyarország fentartására, megszilárdítására. (Úgy van!) A protestáns egyház ép úgy teljesíti ezen kötelességét, mint a katholikus egyház; de a régi időben a katholikus egyház, mint államegyház itt az országban túlsúlylyal hírt a dolog természeténél fogva; az a túlsúly annyira ment, hogy az államot az egyházzal azonosították, úgy, hogy a mi törvényhozás útján eszközöltetett ki, az mindig a katholicismus érdekében történt, még a reformatio után is egész az újabb időkig, és csak óiiási küzdelem segélyével jutott a protestantismus bizonyos jogokhoz, és csak mikor i-.z 1848: XX. tcz. megalkottatott, állott be a teljes vallásszabadság. Nagy rázkódtatás volt, mely e törvényt létrehozta, de azt hiszem, Magyarország egész új alkotmánya abból a rázkódtatásból állott elő. Ez a törvényhozó testűlet és kormány ugyanazon rázkódtatás szülöttei, mely az 1848 : XX. tezikket hozta létre. A mennyi joggal bir tehát az új alap, annyi joggal bir az 1848 : XX. tcz. (ügy van! ügy van!) A katholikus egyház elsőszülött fia volt ez országnak, Qzt nem vitatjuk, ezt nem vonjuk kétségbe. Azonban ma már az állam és a katholikus egyház nem egy és ugyanaz; ma már az állam feladatai sokfélék, többoldalúak, mint egykor voltak; ma már az állam egyénisége kidomborodott t, hivatása és feladatai sokoldalúak, és ma már nem lehet az, hogy maga mellett oly hatalmat ismerjen itt benn, a mely paralisálja az ő működését . . . Madarász József: Természetes! Világos! Búsbach Péter: . . . Szóval, a mely Magyarországnak, mint államnak politikai szabad cselekvését korlátozhatja vagy megsemmisítheti. Madarász József: Olyan nincs! Búsbach Péter: Ez ma már nem lehetséges! Történjék ez a kísérlet bármely oldalról, történjék ez itt benn az országban egy nagyhatalmat képező testület részéről, történjék bármely oldalról, legyen az kisebbségi, vagy majoritási törekvés, e tétel erre egyformán áll. A vallásosság terjesztése csak egyik ágát képezi az állami tevékenység feladatainak. Az államnak feladata nemcsak polgárainak vagyoni jólétéről gondoskodni, kötelessége egyúttal arról is gondoskodni, hogy szellemileg miként fejlődik, hogy erkölcsei miként nemesednek? Mindezekről gondoskodni felelősség alatti kötelessége a közoktatásügyi ministernek. Az összkormánynak kötelessége az állam összérdekét képviselni és fejleszteni; és e részben akadályokat nem szabad tűrnie, melyek ez országban egyik vagy másik oldalról elébe vetethetnének; kötelessége ez akadályokat elhárítani az útból. Pedig ezen emlékirat oly tételeket állít fel, melyek majdnem lehetetlenné teszik e feladat megoldását, majdnem lehetetlenné teszik Magyarország kormányzását. Mert egy hatalmat a kormány mellett egyenjogúnak elismerni, ngyanazonos volna az ország érdekében szükséges reformok megakasztásával, az ország fejlesztésének megszün'élésével. Bármily tiszteletreméltó testület legyen az, mely azt megkísértené: ezt egy törvényhozás el nem ismerheti, ennek megengedését, lehetetlen, hogy sanctionálja. (Ügy van!) Én azt hiszem, vonuljon vissza az egyház azon térre, mely őt ma is megilleti, vonuljon vissza a vallásosság emelésére, az erkölcsök nemesítésére, vonuljon vissza a szív és lélek képzésére, nemesítésére. Nagy birodalom az, uraim, és egy egyház, bárminő hatalmas legyen is, elég tért talál abban foglalkozásának. Vonuljon vissza oda. a hova tulaj donképen való, és teljesítse ott feladatát, de ne álljon útjában egy egész ország összes lakossága szükségletének. Az egyházi működés kizárólag a katholikus egyház részéről teljesíttetett régebben, teljesíttetett pedig egész odaadással; műveltek nagy munkát, végeztek nagy feladatokat, és a katho likus egyháznak köszönhetjük azt, hogy a középkor sötét századaiból a felvilágosodás tovább terjedt, és hogy a haladás megmentetett az ország és e nemzet számára, A ka holikus egyháznak köszönjük nagy részben azt, hogy Magyarország ma a művelt nemzetek sorában van. Tetemes része van benne a protestantismusnak is, de a főténykedést mégis csak a többség erejének, hatalmának, a katholikus egyháznak köszönjük. Elismerjük ezt kész örömmel, de ne engedjük azt, hogy a mi részünket e műben bárki elconfiscálja! Mi is közreműködtünk, és közre akarunk működni; mi is existálni akarunk mint önálló egyéniség; mint önálló vallásfelekezet mi is munkálkodni akarunk az ország