Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-179

179. országos ülés 1-863. márcíáns 13-án, hétfAn. 157 helyeselte, és ha a t. minister úr, és ha a t. kép- I viselő úr ezt ^állítja, akkor eszembe jnt egy I adoma, mely a dunántúlról való. Mikor egyszer J egy grófhoz elment a zsidó árendálni, a gróf azt mondta neki: odaadom birtokaimat áren­dába, de csak azon feltétel alatt, ha hinni fogsz Krisztus urunk csodatetteiben. A zsidó azt felelte: Méltóságos uram, alkudjunk meg 50°/o-al; én is engedek 50 perczentet az én hitemből, a méltóságos úr is engedjen 50 perczentet a maga hitéből. Azt, hogy Krisztus meg tudott vendé­gelni két kenyérrel és öt hallal ötezer embert, azt elhiszem én, de hogy azok jól is laktak-e, azt higyje el a méltóságos úr. (Élénk derültség.) Végezetül a t. minister úr tegnapelőtti beszédében azt mondta, hogy az autonómiának képviseleti alapon való szervezését szükségesnek tartja. — természetesen annak miként való szer­vezéséről, igen helyesen, nem nyilatkozott, mert ez az illető autonomicus testületnek hatáskörébe tartozik, — de ugyanekkor kijelentette a t. minister úr, hogy ő Fenyvessy Ferencz barátom határozati javaslatát fogadja el. Már pedig t. minister úr, ha azon az alapon áll, a mint nem is kételkedem, akkor nem fogadhatja el e határozati javaslatot, mert először is egy szóval eincs abban megemlítve, hogy képviseleti alapon szerveztessék az autonómia, másodszor van benne valami, a mi mellett a képviseleti rend­szer szerint szervezendő autonómiáról szó sem lehet, az, t. i., hogy vagy szervező gyűlés hívandó össze, vagy egy bizottság. Ez az állás­pont, t. ház, a t. vallás- és közoktatásügyi minister úr kedves főrendi kollegájának, a nagy­váradi püspök úrnak álláspontja, legalább nem azok többségének álláspontja, mert a ki bizott­ságot akar, az nem akarhat képviseleti alapot, mert a bizottságot csak képviseleti alapon meg­választott gytiiés küldheti ki. Vagy ő Felsége nevezné ki nekünk a bizottságot, a mely aztán autonomicus testület lenne, s nem tudom kivel és hogyan dirigálná? Ha a minister úr őszintén akar szólni, nem fogadhatja el ezen határozati javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon) Az egyedüli correct álláspont az, hogy unnak a 9 millió katholikusnak erkölcsi és szám­beli súlya joggal megkövetelheti, hogy annak a •eongressusnak, mely 1872-ben összehívatott, a válasz adassék meg, ott kell felvenni a fonalat, a hol az elejtetett, mert az sem a kormánynak, sem a katholikusoknak méltóságával nem egyez­tethető meg, hogy velük játékot űzzenek, s hogy éveken át válaszolatlanúl hagyják határozatukat. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Ezen okból a függetlenségi párthoz tar­tozó katholikus képviselők hozzájárulásával, meg­említésével annak, hogy a függetlenségi párt a maga részéről hatáiozatilag kimondta, hogy a katholikus autonómiának képviseleti alapon való szervezését helyesli és támogatja, a következő határozati javaslatot van szerencsém benyújtani (olvassa): »Á képviselőház elodázhatlanúí szük­ségesnek tartja a latin és görög szertartása római katholikus egyházak kormányzatának kép­viseleti alapon való szervezését. Ez okból utasítja a kormányt, hogy a törvény szerint hatáskörébe tartozó azon intézkedéseket, melyek ezen ön­kormányzat szervezésére, életbeléptetésére alkal­masak, sürgősen tegye meg, így különösen tegyen előterjesztést ő Felségénél az iránt, hogy a szervező gyűlés még a folyó évben hivassék össae.« (Élénk helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Hogy félreértésre ne legyen e tekintetben, s hogy a t. minister úrnak minden aggály nélkül lehetővé tegye a hozzájárulást, megjegyzem, hogy az egy évre vonakozó határidő e javaslat­ban nem azt jelenti, hogy mi a Felséget akarjuk határidőhöz kötni, hanem határidőhöz akarjuk kötni a kormányt, ezzel is jelezni akarván azt, hogy mi hiszszük, hogy a vallási békének és türelmességének nagyobb szo^álatot semmivel sem tehetünk, mint hogy a katholikus autonómiát magát mentől előbb életbeléptetjük. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Minthogy a függetlenségi pártnak egyetlen egy tagja sem volt, ki a tanácskozások során a kormány iránt való legnagyobb bizalmatlan­ságának kifejezést ne adott légyen, a mi elveink­hez való hűséges ragaszkodás és kitartás mellett én a magam részéről ezen bizalmatlansághoz csatlakozom, s ennek kifejezése gyanánt nem fogadom el a t. minister úr költségvetését. (Hosszantartó élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Csáky Albin vallás- és közokatás Ügyi minister: T. ház! (Hallj k! Halljuk!) Csak egyetlen Tövid rectiheatiot akarok ez al­kalommal tenni. A t. képviselő úr szememre vetette, hogy én tegnapelőtti beszédemben a függetlenségi és 48-as pártra vonatkozólag azt mondtam, hogy az a párt a maga elveitől eltért és azokat cserben hagyta... Polónyi Géza: Compromittálta! Gr. Csáky Albin vallás- ós közokta­tásügyi minister: ... és compromittálta. Le­gyen szabad felolvasnom a tegnap tartott beszé­demnek ide vonatkozó részét. Ez a következő­kép hangzik: »A mi előttem azonban a legkü­lönösebb látvány, az az, hogy azok a képviselő urak, a kik évek hosszú sora óta felvették programmjukba az egyházpolitikai kérdések szabadelvű megoldását; hogy azok a képviselő urak, a kik év-év után egyhangú lelkesedéssel fogadták el Irányi Dániel boldogult barátom javaslatait, azok a képviselő urak most, mikor az elvek érvényesítéséről van szó, azokat az

Next

/
Thumbnails
Contents