Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-159

42 159. orsüágos fllés 1893. február 17-én, péntelícn. sága, sem a munka terhe nem kizárólagos kivált­sága a fővárosi bíróságoknak; (Élénk helyeslés jobb felöl.) elismerem, t. ház, hogy a budapesti bíróságok helyesen működnek, de ismerek vidéki törvényszékeket, a melyek még jobban vannak munkával terhelve és teljes sikerrel működnek. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) Tehát semminemű szempont nem jogosírja ezen felszólaló pesti bírákat arra, hogy magukat különbeknek, fog­lalkozásukat terhesebbnek tartsák. (Élénk helyes­lés jobb felöl.) És a ki nem játszik az igazság­szolgáltatás érdekével __ mint a képviselő ár, (Mozgás a szélsőbalon. Elénk helyeslés jobb felől.) az nem fog tetszelegni az ilyen aspiratiokkal. (Hdyeslés jobb felöl ) Én tehát az igazságszolgáltatás érdekében egy hajszálnyit sem tágíthatok ettől a szem­ponttól, és kérem a t. házat, hogy ilyen tetszel­gésekkel és korteskedésekkel szemben tartsa fenn ezt az elvet. (Élénk helyeslés jobb felől.) A többit, t. ház, a t. képviselő úrnak bátran el is engedhetném. (Derültség a jobb oldalon.) Az olyan megint luminosus törvény­magyarázatot is, mely így okoskodik: a 71-iki törvényben meg van határozva 2000 frt fizetés a fővárosi, az 1500 frt fizetés meg a vidéki bíráknak, már most a javaslat nem mondja vilá gos szavakkal, hogy az 1871: XXXIT-ik tcz. 8. §-a módosíttatik, ebből azt következteti, hogy ha ezen javaslat törvénynyé válik, ama 8. §. is életben marad, csak azért, mert kifejezetten nincs eltörülve, ez a csodálatos okoskodás arra vall, hogy hiszen a t. képviselő úr e törvény­javaslatnak a czíroével sincs tisztában. (Derült­ség jobb felöl. Igaz! Igaz!) Hiszen ez a fizetések új szabá'yozása; minden eddigi szabályozási a fizetéseknek, ha ezzel ellenkezik, eo ipso módosul; hiszen ezt minden első éves jogász tudja, a ki törvényt magyaráz, hogy nemcsak kifejezetten, de hallgatólag is lehet törvényt módosítani. Valóban nem hittem volna, hogy velem szemben ilyesmi feihozatik. (Mozgás a szélső balon. Helyeslés jobb Jelöl.) Bátor vag ok tehát a t. háznak azt mon­dani, részemről úgy vélem, nem szükséges visszamenni újra meg újra ezekre az elvekre. (Zaj a szélsőbalon.) Ha a képviselő úr beszédét azzal fűszerezi meg, hogy én öntelt vagyok, hogy ebben csűrés-csavarás, hogy ebben Szilá­gyismus van, akkor nekem jogomban áll azt ilyen hangon \ is-zatorolni. (Mozgás a szélső­balon. Élénk helyeslés jobb felöl.) Mert ne méltóz­tassék hinni, hogy a korteskedési törekvés elég­alap arra, hogy ilyen kifejezéseket, midőn semmi oldalról nem volt provocalva, a képviselő űr itt olyan bő kézzel osztogasson. (Helyeslés a jobb­oldalon. Zaj a szélső balon.) Remélem, sikerűit a t. házat megnyugtat­nom az iránt, (Derültség a szélső baloldalon.) hogy semminemű olyan szempont itt nincs, a mely sérelmet involválna. Sérelme van itt csak oly várakozásoknak, oly törekvéseknek, melyek a magyar igazságszolgáltatás érdekében nem sza­bad, hogy respectáltassamtk, mert az a vára­kozás ellenkezik a bírói hivatal természetével és az igazságszolgáltatás érdekében fentartandó elvvel, a mely elvet már a királyi táblákra, a törvényhozás törvényileg is szentesített. (Egy hang a szélső baloldalon: És a melyet a tanárokkal itt is szentesítünk!) Én a bírákról beszélek, és a bíráknál való keresztülviteléről jót áílok, s tudtommal a képviselő úr ezt nem is ellenezte. S épen ebből az okból, t. ház, méltóztas­sék meg ne zavartatni magukat ebben a meg­győződésükben ..... (Közbekiáltások a szélső bal­oldalon.) Kérem, talán tartozunk itt egymásnak annyival, hogy ha meggyőződésről beszélünk ennyi fejtegetés után, arra nemcsak önöknek van egyedül kiváltságuk, hanem az okok vizs­gálatát is megengedjük- egymásnak. (Helyeslés ]obb felől. Zaj a szélső balon.) Hát ebben ne mél­tóztassék megzavartatni magukat. Igazságtalan, helytelen törvényhozás akkor állna elő, ha azon elvek elfogadtatnának, a melyeket Polónyi kép­viselő úr úgy feldicsért, és azoknak ezen törvény­javasbitban foganat szereztetnék. Ezért kérem, hogy a t. ház méltóztassék ebben a részben a javaslatot úgy fentartani, a mint van. (Élénk helyes­lés és zajos tetszésnyilatkozatok jobbról) Polónyi Géza: Személyes lkérdésben kérek szót. Úgy látszik, t. képviselőház, hogy az én törekvésem sikerűit, (Halljuk!) mert a t. minister úr nagyon haragszik. (Derültség a szélső baloldalon.) Haragjában még az én hatá­rozati javaslatomról is beszélt, a melyet be sem nyújtottam. (Élénk derültség a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügymiuister: Arról az elvről szóltam, a mely a határozati javaslatban volt! (Felkiáltások bálfelől: Hiszen nincsen határozati javaslat!) Polónyi Géza : A t. minister űr határo­zati javaslatról beszélt s beszédével legföljebb azt bizonyította be, hogy jobban tud gorombás­kodni, mint én. (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás jobb felől.) Ez egy oly terrénum, a mely­ről én most leszorítva érzem magamat; mivel azonban ezen vereségért mégis valami elégtételt kell szereznem magamnak, engedje meg a t. ház, hogy a minister úr azon vádját, hogy én az igazságszolgáltatás érdekeivel játszom, egy­szerűen visszautasítsam. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) A mi pedig azt illeti, a mit a t. minister úr arról mondott, hogy az első éves jogász mit tud, hát ez attól függ, hogy kitől tanúk Mert ha olyat tanúi, a milyet a t. minister úr

Next

/
Thumbnails
Contents