Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-173

r?3 orsüáfos ttlés W&: márcÉins «-4n. hétfon. 425 és áll ma is. ítt van a központi hatalom, melynek Összes tevékenységét, felfogásait és törekvéseit fedezi és szavatolja, a t. párt A központi hatalom kirendeli a maga főispánjait, azok gondoskodnak megbízható szolgabírákról, a Szolga bírák gondoskodnak megbízható községi jegyzőkről, és miután a gépezetbe egy idegen elem is jöhet be, a mely bajt csinálhat a törvényhatósági bizottságban : a községi jegyzőket beküldik, ők ellenőrzik az egész törvényhatóságot a törvényhatóság pedig disponal felettök. Igenis, arról van szó, t. ház, hogy ebben az egész organismusban oly egézségtelen jelenségek mutatkoznak, melyeket gyógyítani kell, melyeknek gyógyítása érdekében a közigazgatást reformálni kell. És itt ismét azt látjuk, hogy késedelemmel állunk szemben. Hiszen megengedem én, hogy egy közigazgatási reformot egyik hónapról a másikra csinálni nem lehet, De hisz a t. túloldal ezt a reformot évek óta magáénak vindikálja; hiszen a t. kormánynak, mely ezt politikájául kitűzte, tagjai voltak a jelen kormány tagjai is. De, t. ház, nem is egészen így áll a dolog, mert tartok tőle, hogy ma sem vagyunk tisztában azzal, hogy vájjon a közigazgatási reformmal mi lesz. Valamint a múltban a volt ininisterelnök úr, Tisza Kálmán, ezt a reformot magáénak nem vallotta, valamint a kormánynak azon tagjai a kik abba a kabinetbe az & elnöklete alatt bementek, ezt nyílt programmúl felállítani nem akarták, mert hisz emlékeztetem a t. ministerelnök urat részint nagybányai beszédére, részint az igazságiigyminister urat pozsonyi beszédére : egy napon mondták, hogy igen fáj a szíve a kormányelnök urnak, de ezen programm megvalósítása ez idő szerint még nem lehetséges ; úgy viszont akkor, midőn sem az erőkben, sem a tényezőkben változás nem történt, nagyon tartok tőle, hogy ennek az administratio reformjának megvalósítása ismét vagy hosszú időre fog kitolatni, vagy ha e házba kerül, abba oly rendelkezések fognak belejutni, melyek azt talán rosszabbá teszik a mai helyzetnél. És ismétlem ma is: Én a közigazgatási reformra nagy súlyt helyezek, de ha az nem úgy fogna megvalósíttatni, miként azt a ma ram szemei előtt látom, nagyobb bajt hoz ránk, az országra, mint a minő ma van. (Helyes lés bal felől.) Most áttérek a szellemre. Á t. belügy minister tudni fog róla, hogy közelebb Hunyad megyéből panasz érkezett hozzá, melynek tartalma a következő ; nagyon érdekes, méltóztassék meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) A központi választmány választásáról volt szó, és a főispán az ottani egyik nemzeti párti polgárt magához hivatván, azt mondta, hogyha EÉPVH. NAPLÓ 1892 -97. IX. KÖTET. megelégszenek az urak nyolez helylyel úgy, hogy az az illető egyén, a ki a múlt választás alkalmával a nemzeti párt jelöltje volt, e közé a nyolez közé nem jút be, akkor megkapják a nyolczat; ha nem elégszenek meg, akkor nem kapnak csak hetec. Az illetők nem nyugodtak bele. Be h'.ttek tehát rendelve a községi jegyzők a törvényhatósági bizottságba, talán már harmadszor deczemberben, a közgyűlésre, és természetesen megválasztották a központi választmányt úgy, a mint azt a főispán akarta. Felebbezés jött a t. belügyminister úrhoz, és ő azt mondta, hogy ebben a választásban semmi olyan jelenségek nem merültek fel, melyek a törvény rendelkezéseivel ellentétben állanának, ő pedig csak ebből indulhat ki, tehát nem semmisítheti meg. Igen, a törvénynek keretei itt vannak, de hol van a tartalma"? Meg lehet, hogy én sem semmisítettem volna meg. De hát azt a főispánt netn vonhatjuk felelősségre? (Helyeslés bal felől.) Vagy járja ez ? Rendben van ez így, ha így történt ? Fedezhető ez ? (Helyeslés bal felől.) Igazságos, egyenletes elbánás ez ? A polgári és politikai jogok tiszteletben tartása ez? (Élénk helyelés bal felöl.) Ha a t. minister út a törvényeknek nemcsak kereteit, hanem azok tartalmát is megbecsüli, akkor ilyet megengedni még sem lehet. Vagy ha megenged ilyet, akkor ott vagyunk, a hol voltunk: benne vagyunk abban a politikai szellemben, a mely a múltban volt és élt, melynek jelenségeivel ma is találkozunk. (Úgy van! Úgy van! bal felől.) Ezt és az efféléket érte'tem én politikai rendszer és széliéin alatt. És mert én politikámnak egyik sarkalatos tételéül, egyik oszloposán megvalósítandó feladatául tekintem azt, hogy necsak az alkotásokban, hanem a kormányzati rendszerben és szellemben is érvényesüljön az igazság, a törvény és a pártatlanság, (Helyeslés bal felöl.) annálfogva mindaddig, míg a háznak egyik szerény tagja leszek, talán tizenharmadszor, tizennegyedszer is imételni fogom ebbeli panaszaimat, (Élénk helyeslés bal felől.) és oda fogok működni, hogy az ország életéből ezek az egészségtelen állapotok kiirtassanak. (Élénk helyeslés bal felől.) És most befejezem azokat, a miket mondani akartam, azzal, hogy én hittem és reméltem, hogy Magyarország közéletében meg fog változni az az irány, a mely eddig követtetett, de, fájdalom, nem történt ; hittem és hiszem ma is, hogy ezen irány megváltozása a helyzet gyökeres átalakulása nélkül nem lehetséges. Látom azt is, hogy nem lesz e házban addig sem békés, sem nyugalmas tárgyalás, nem lesz e házban oly reformpolitika behozható, a melynek megvalósítására mindnyájan törekszünk, mindaddig, míg ez az egészségtelen állapot meg 54