Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-170
170. orszägo'! tlles 1893. niárczlus 2-án, csttMirtőfcttu 353 belvízrendező társulatok; ezek hatáskörében és azon társulat kezelése alá tartozó árterek némely részén a belvizek bevezetése foganatosíttatott, de legtöbb részében itt is elhanyagoltatott. Ennak oka szerintem az, hogy ez nem tétetik a társulatoknak törvényszerinti kötelességükké, hanem egyes érdekcsoportokra bízatik a belviztársúlatok megalakítása. Nagyon jól tudjak, hogy az egyéni érdekek különfél esége, de meg azután a terhektől való idegenkedés, mert a belvizek levezetése terhekkel jár, nagyon nehézzé teszi az ilyen társulatok alakulását. Ennek következménye azután az, hogy a birtokosok védekeznek úgy, a hogy tudnak, néha egymás kárára is, és így a foldmívelési érdekek veszélyeztetésére, köztük villongások, perek stb. támadnak. Kérem tehát a t. minister urat, hogy b. figyelmét terjeszsze ki erre a kérdésre, és a vízjogi törvény esetleges revisioja alkalmával méltóztassék oly irányú javaslatot beterjesztem, hogy az ármentesítő-társúlatok köteleztessenek egyúttal az ártereiken lévő belvizek levezetésére is. (Helyeslés.) Ugyancsak az ármentesítéssel teljesen kapcsolatosnak mondható a talajjavításra irányzott törekvés, így a leesapolásra, öntözésre, mocsárkiszárításra alakítandó társulatok mííködése. Ezen társulatok megalakítását, és t. i. ezen műveletek létesítését szintén elő lehetne mozdítani egy előnyös pénzügyi művelettel, illetőleg előnyös kölcsönök nyújtásával. Az 1889: XXX. tcz., mely a vízszabályozási és talajjavítási kölcsönökről intézkedik, azt contemplálja, hogy a társulatok, s általában az érdekeltek mentől könnyebben és olcsóbban juthassanak ilyen kölcsönösszeghez, és midőn ez a törvény meghozatott, szakértők kimutatták, hogy a kötött, radvizes talaj meghaladja a két millió holdat, az öntözendő terűlet csak az állandó réteket számítva három millió holdat tesz, a vizek kisebbnagyobb kártéteményeítől megóvandó terület 5-6 millió hold. És ezen óriási területen, mint szakértők bizonyítják, körülbelül 200 millió forintra rugó befektetés volna azon összeg, mely a hazai talajjavítás végrehajtására szükséges. Mily roppant terület ez, t. ház és mily óriási tere a gazdagodásnak, hogyha ezen terűié tek birtokosai kényelmesen jutnának kölcsönök höz. De, t. ház, a talajjavítási kölcsönök felvétele annyira complicált, olyan rigorosus és hosszadalmas eljárásnak van alávetve, hogy ezen óriási területek megjavítása épen azért nem történhetik meg, mert a törvényhozás nem nyújt elég könnyű módot e kölcsönök felvételére. A mint tudjuk, a vízszabályozási kölcsönöknél, elegendő, ha kimutattatik az ártér nagysága és kataszteri tiszta jövedelme, s ha a kölcsön aztán_ a társulat közgyűlése által meg- | KÉPV'H. NAPLÓ. 1892 — 97 IX KÖTET. szavaztatik, akkor a földhitelintézet az ilyen kölcsönnek kiutalváuyozását akadálytalanul eszközli. De, hogy állunk a talajjavítási kölcsönökkel ? E kölcsönök felvétele a telekkönyvi azonosítással, továbbá a kultúrmérnöki, vízrajzi osztályok, talajjavító hivatalok, a foldmívelési ministerium, s ezenkívül a telekkönyvi hatóságok beleavatkozásával ós mindenféle hirdetményi eljárással és helyszíni szemlékkel oly eomplicálttá és annyira nehézkessé tétetik, hogy e miatt az érdekeltek kölcsönökért nem is folyamodnak. Tudomásom szerint, mióta az a szabályzat létesült, melyet a foldmívelési minister úr a pénzügyministerrel, és később az igazságügyministerrel egyetértőieg adott ki, talán egyetlenegy érdekcsoport vagy magánegyén folyamodott ilyen talajjavitási kölesönért, a ki D/2 évvel ezelőtt kérte a kölcsönt, s ügyében az eljárás még mai nap is folyamatban van. (Igás! Űgy van!) Tehát azok a szép remények, melyek a szakértők által kimutattattak, hogy itt 10 — 11 millió hold megjavítására 200 milbó forint elegendő, 3—4 esztendő óta odavezettek, hogy egyetlenegy birtokos akadt, aki ilyen kölcsönért folyamodott, a kiknek kö'csönügye mai napig is folyamatban van, En tehát nagyon kérem a t. foldmívelési minister urat, legyen kegyes azokat a szabályzatokat összhangzásba hozni a talajjavítást illetőleg azo s eljárással, a mely a vízszabályozási kölcsönök felvételénél a vízszabályozási társulatok által gyakoroltatik. Végül legyen szabad a vizszabályozás egyes részletes kérdéseire kiterjeszkednem. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Nevezetesen arra a kérdésre, hogy melyik folyamok azok, és mit nevezünk olyan folyamoknak, melyeknek szabályozása az állam feladatává tétetik és az állam kezelése alatt van. Altalánosságban azt szokták mondani, hogy azok a folyamok vannak állami kezelés alatt, melyeken a hajózás gyakoroltatik, s csak azon vonalig, a meddig rajtuk a hajózás gyakorolta tik. A tapasztalás azonban ellenkezőről győz meg bennünket, mert azt látjuk, hogy a Tisz;i és a Maros folyók majdnem egész terjedelmükben, még ott is, a hol nem hajózhatók, állami kezelés alatt állanak, a minek folytán arra a consequentiára jutunk, hogy tulajdonképen az ár védelem és nem a hajózás szempontjából vannak az egyes folyók állami kezelés alá véve. Kétségtelen dolog, t. ház, hogy a mikor a Tisza szabályozásáról van szó, nem mellőzhetjük a Kőrösök szabályozásának a kérdését sem. Teljes elismeréssel és nagy hálával viseltetik a Kőrösöknek érdekeltsége a t. minister I úrnak ténykedése iránt, és különösen hálás lehet 45
