Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-170
352 11Í0, orsíAgos Blés 18WJ, márciiins S-áu, es*tBrÍ8kén. és a viz terjedését míképen akadályozzuk meg, hanem nyugodt körülmények közt, az érdekeltek meghallgatása s előzetes tárgyalások 'alapján keli közbeeső keresztgátakat emelni, a melyek nem engedik, hogy szétterüljenek a vizek. Én teli át arra hívom fel a t. minister úr figyelmét, méltóztassék odahatni, hogy az ármentesítő társulatok ily keresztgátakat minél gyorsabban és a ezélnak legjobban megfelelő módon és helyen építtessenek és emeltessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha ily módon a vizeket localisalni fogjuk, akkor azután annak idején egy lépéssel tovább mehetünk, akkor majd intézkedhetünk úgy, hogy az érdekeltek évenként való hozzájárulásából oly tőke képződjék, melylyel azon területet, melyet a viz esetleg elönt, kártalaníthatjuk akkor, ha egy ily előleges munkálatot keresztül fogunk vinni. Mindaddig azonban, míg ezek a dolgok ütletszerűen, egyes emberek felfogásához mérten, egyes érdekek dódelgetése útján intéztetnek, mindaddig ezen szerves dolgokat okszerűen karesztűlvinni nem lehet. (Igasí Ügy van! a szélső baloldalon.) Én tehát xij korszak bekövetkezését várnám e téren is és ezen új korszak első fecskéjéül az új vízjogi codex megalkotását s a ház elé terjesztését tekinteném, a mely codexnek előterjesztését a t. minister úr már p 891-ben méltóztatott ígérni. Ennélfogva föiszólalásornnak három főtárgya lévén, azt röviden reassummálom. Az egyik az, hogy úgy a Duna, mint a Tisza mellékfolyóinak szabályozására, medrének rendezésére, a szükséges átmetszetek megtételére és kibővítésére vonatkozó törvényjavaslat terjesztessék elő és ahhoz a megfelelő költségelőirányzat mutattassák be a háznak; másodszor egy vízjogi codex mielőbb terjesztessék elő, és harmadszor addig is, míg rendezett állapotokat teremthetnénk, a mostani viszonyok enyhítése czóljából a legszigorúbban méltóztassék a műszaki ártérfejlesztés és azzal kapcsolatos kérdések elintézését a társulatokkal szemben fölülvizsgálni és minden túlkapásaiban a legszigorúbban és kérlelhetetlenül őket a törvény szigorú megtartására utasítani, Különben a tételt elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző.* Terényi Lajos! Terényi Lajos: T. ház! Azon haladás, mely a íöldmívelési tárcza ágazataiban általában mutatkozik, csak dicséri azon kormányzati tevékenységet, azon buzgalmat, mely e tárcza vezetésében nyilvánul, és dicsén különösen pénzügyi viszonyaink szűk keretében, mely, — mint már a t. házban sokszor hangsúlyozva volt, — a legüdvösebb ezélok elérésére sem nyújt elé<>' anyagi eszközöket, vagy annyit legalább, a mennyit a sikeres tevékenység méltán megkíván. És, a mi áll a földmívelési tárcza keretében és ágazataiban levő ügyekről, ugyanaz áll a, vízügyekről is, melyekre nézve az 1889: XVIII. tez. megalkotása óta, a mióta ugyanis ezen ügyek a földmívelési ministerium vezetésébe utaltattak, határozott haladás mutatkozik, mert a vízi ügyek a földmívelési érdekekkel, és úgy a talajjavítással is közvetlen összeköttetésbe hozattak és egyöntetű eljárásnak képezik alapját. De meg kell vallani, t. ház, azt, hogy mint másutt, úgy itt is a földmívelési minister úr igen kevés pénzzel rendelkezik, semmi képen sem annyival, hogy minden érdeket sikeresen kielégíthessen, a melyek a vízügyekkel kapcsolatban vannak. Mert jóllehet, az ármentesitő és folyamszabályozó-társúlatok általában megtesznek mindent nagy megterheléssel, igazi jóakarattal, sok utánjárással, és jóllehet, a t. minister úr a mederszabáíyozás, a folyamok hajózhatóvá tétele tekintetében fokozatosan sokat tett, azonkívül a vízrajzi osztály létesítése, továbbá a műszaki tanács újjáalakítása, és az árvízveszedelmet jelző szolgálat beosztásával igen sokat tett a vízszabályozás érdekében, mindamellett egyetértek Teleki József és Papp Elek t. barátaimmal abban, hogy mindazon vízügyi érdekek, és általában a vízszabályozás is, csakis azon nagy contemplatioban fogják végkielégítésüket találni, a melyben a folyamszabályozások egyöntetű terv alapján, néma jövőbe kinyúlólag, nem fokozatosan, nem részletekben fognak keresztülvitetni, hanem azon tervek és ígéret alapján, a melyet a t. földmívelési minister úr Í890. évi jelentésében jelzett, a melynek alapján 53 millió kölcsönt szándékozik a folyamszabályozások egyöntetűvé tétele czéljából fölvenni ; a t, minister úr már meg is tette az első nagy lépést a. folyam szabályozásra, a mikor a Tisza szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot benyújtotta, mely, ha jól emlékezem, 17 millió befektetést coatemplál; ez még a múlt év nyarán a szakbizottság által letárgyaltatok, és azóta igazán áld itlan parlamenti viszonyaink között nem tudjak azt érdemlegesen tárgyalni holott a felszólalásokból az tűnik ki, hogy mindnyájunknak legelső és legfőbb czélunk a vízszabályozás egyöntetű keresztülvitele. (Helyeslés bal felől.) Hogy általában a vízszabályozás sikeres legyen, ahhoz kétségtelenül szükséges, hogy az kapcsolatba hozassék a belvízrendezéssel, és a míg haladást tapasztalunk hazánkban, teszem a folyamszabályozás terén, addig sajnálattal kell constatálnom, hogy a belvízrendezés egyáltalán nem haladt előre. Vannak egyes társulatok, a melyek a belvízrendezést is feladatúi tűzték ki, és úgy alakultak meg, mint vízszabályozó és
