Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-170
33? 170. oriíágos fllés 189B. márezing 2<4u, esüttirtftkftn. területe a hol általában climatikus^viszonyoknál fogva a szőlő megterem, alkalmas; és így itt óriási területről lenne szó, ezt tehát nem tartom egészen gyakorlati eszmének. Azt azonban, liogy hány hold terület ültettetett be újra, és mily fajú amerikai szőlővesszővel, mindenesetre tartalmazza és kell is, hogy tartalmazza az évi jelentés. Ennek a mint eddig is igyekeztem megfelelni, ezután is meg fogok felelni. Azt is kívánja a t. képviselő úr, hogy a költségek fedezésére esetről-esetre budgetemet túl is lépjem, habár nemcsak e tételnél, kanéin általában kötelességem a költségvetési előirányzatot rigorose megtartani, hangsúlyoznom kell azt, a mire a t. pénzügyminister úr is már utalt, hogy a szőlőtelepítés terén eszközolt igen nagy rnéivfí befektetésekre, homok szőlőterületek vásárlására itt 500.000 fríot költöttünk előirány zat nélkül. Ez azt hiszem, teljesen megnyugtathatja a t. házat arra nézve, hogy ott a hol valódi szükséggel állunk szemben a legtávolabb határig megyünk el. Minthogy tehát, — úgy hiszem, — kimutattam, hogy a kormányt e tekintetben mulasztás nem terheli; minthogy továbbá a határozati javaslat, midőn az államra kívánja ruházni ezeket a feladatokat, egy hamis tant tartalmaz a mely az valóban nagy kárt eredményezhetne. mert az illetőket indolentiájukban megtarthatná, minthogy továbbá azon feladatok, melyeket esak a távolban jelez a határozati javaslat, nagy részükben már is megoldattak, vagy foganatba vétettek, és végre minthogy a statisztikai adatok kitüntetésére nézve ezennel Ígéretet tehetek : kérem, méltóztassék a határozati javaslatot mellőzni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! Következik a szavazás. Maga a tétel 99,4í4 írtban senkitől meg nem támadtatván, gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy azt elfogadottnak jelentsem ki. (He lyeslés.) A ház a tételt elfogadja. Szavazással döntendő el, elfogadja-e a t. ház Simonfay János képviselő úr által beadott határozati javaslatot, igen vagy nem? Méltóztatnak kívánni, hogy az felolvastassák? (Nem!) Fölteszem a kérdést: méltóztatnak-e Simonfay János képviselő úr által beadott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Fölkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház mellőzi a határozati javaslatot. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Bevétel 35.440 frt. Elnök: Kíván valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a tétel megszavaztatott. Schóber Ernő jegyző: Borászati rendes kiadások: XVIII. fejezet, 10. ezím. Kiadás öszszesen 11.445 frt. Molnár Antal jegyuő: Kállay Lipót! Kállay Lipót: T. ház! Midőn ennél a tételnél gyengélkedő állapotom daczára is felszólalok, teszem azt azért, hogy a t. íniniater úr szíves figyelmét felhívjam egy körülményre. (Halljuk! Halljuk!) Itt a borászat tételének harmadik kiadási rovatában ez áll: »homoki boroknak nagyobb mennyiségben való kezelésére, a legalkalmasabb pinczekezelések tanulmányozására, s e czélból való kísérletezés megejtésére 1000 frt,« Én e tételhez nagyon örömest, és készséggel hozzájárulok, (Helyeslés.) esak azt sajnálom, hogy ezen összeg oly csekély. Mondom, örömmel járulok e tételhez, mert látom, hogy a homoki szőlők fontossága el van ismerve ez által is. (Halljuk! Halljuk!) Hogy fontos, miszerint homoki szőlőterületeink mielőbb beültettessenek, ez kitűnik onnan, hogy a ministerium egyik szakközege legközelebb, január 15-iki előadásában kijelentette, hogyha mi évenkint 10 millió amerikai vesszőt ültetünk el, akkor a legjobb esetben 140 esztendőbe fog kerülni, önkorára Magyarország szőlői regenerálva lesznek. (M&igás.) Én, t. ház, nem mondom, hogy ily körülmények közt az emberi kor legeslegvégső határáig kell nekünk várni, vagy hogy ez a számítás téves, mert megközelíthető lehet, de minekünk olcsó bort csakis laza homoki talajon lehet termelnünk. (Igaz! Úgy van!) Szükségünk van erre a borkereskedés érdekeinek biztosítása, és az olasz borok még nagyobb invasiójának megakadályozása végett. (Úgy van! hal felől) Hogy az olasz bor annyira elárasztott bennünket, azt nagyon jól tudjuk, ez következménye az Olaszországgal kötött kereskedelmi egyezménynek. A 6—7 frtos olasz bor könnyen elbírja a 2 frt 30 kros vámot, és az 1 frt 50 kr. — 2 frt szállítási és kezelési költséget. Francziaország az olasz borok invasioja ellen sur taxeszal védekezett, a mennyiben 11 fokon felül szesxezett borokra olyan vámot vetett, hogy azt csaknem tiltóvámnak is lehet mondani. Ez ellen segélyére sietett az olasz borkereskedelemnek a ministerium a drawback kai, melylyel minden pzesz fok után 1 lira 40 centesimq maximalis premiumot adott az olasz boroknak; de mindannak daczára is kevés bor vitetik ki Francziaországba. (Halljuk! Halljuk!) Az olasz bornak azonban helyet kellett találni, és ez helyet talált az ismeretes kereskedelmi szerződés folytán Magyarországon. (Halljuk! Halljuk!) Németországba az olasz borokból mintegy 100.000 hektoliter ment, Dél-Amerika is fogyaszt valamit, s Svájcz is átvett néhány százezer hektolitert, így tehát az olasz bor idejön s bennün-