Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-166

Í66, wrszágos ülés 1893. február ivón, szombaton. '239 gyengííl. Nein ininden vidéken, hanem egyes vidékein és nagy részében az országnak kétségkívül fogy és gyengül, Erre csalhatatlan illustratióúl szolgálnak a virilisták jegyzékei, melyekre már volt alkalmam utalni, és a melyek megdöbben-^ tőén csekély számát tüntetik fel, például a 200 — 500 forint adót fizető polgároknak, már pedig ide sorozom a középbirtokosokat. De még ezek az adatok is túlságosan rózsás szinú'ek, mert hiszen ezekben azon honoratiorok is benne foglaltatnak, a kik, bár igen becses kiegészítő részét képezik társadalmunknak, semmiesetre «em sorolhatók az agrár középosztályhoz. És ezért, ha azon módokat keresem, a melyekkel ezen az osztályon segíteni lehet, mégis csak azon iudirect módokat találom legczélszertíbbeknek, a melyek által mezőgazdaságunk átalában fejleszthető, és megvallom, még ezekkel sem elégedhetem meg, minthogy itt egy oly osztály életre ébresztéséről van szó, mely nélkül egész közgazdaságunk nem képes existálni. (Helyeslés.) És itt egy módon utalhatok, a melylyel egy nagyszabású actio és pedig haladéktalanul megkezdhető, sőt mondhatom, ott, a hol módomban volt, azt már meg is kezdtem. Ez a nagybirtoknak házilag nem kezelt részén az U. n. farm-rendszer behozatala hosszú bérletek és intensiv gazdálkodás mellett. (Élénk helyeslés.) E végre, hogy az elméleti rész meg legyen oldva, kellő alapossággal egy tervezetet, egy ezen rendszernek minden ágát felölelő és mintákkal ellátott elaboratumot készítettem, mely legközelebb hagyja el a, sajtót, s a gazdaközönség-nek és az érdekelteknek rendelkezésere fog állani. Remélem, ez meg fogja győzni az országot arról, hogy ez a rendszer úgy közgazdasági, mint socialis politikai tekintetben szükséges, és hogy ez biztos mód egy agrár középosztály létesítésére. b Az alapelv, melyen ez nyugszik, az, hogy egy szakképzett, szorgalmas és aránylag kevés forgó tőkével rendelkező egyén azon helyzetbe jusson, hogy ezen a téren biztos életpályát nyerjen. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, indokolva van ez akkor, ha látjuk, hogy a jogi pálya mennyire túl van tömve. Ha most egy új életpálya nyíttutik, melyen az előkészület, az elméleti előképzés rövidebb, és melyen a jövedelmezés valószínűsége nagyobb, melyen a családalapítás lehetősége, sőt szükségessége megvan, akkor biztos vagyok, hogy erre a pályára özönleni fognak. De nem gondolok itt szerencse-vadászokra, vagy olyanokra, a kik más pályán eredményhez jutni nem voltak képesek. Ott vannak gazdasági tanintézeteink Ezek ma már 200 -250 képzett fiatal embert képesek a köznek szolgáltatni, és idővel a tanügy fejlesztésé'el a szükség mérvéhez képest lehetséges lesz gyakorlati egyéneket is kiképezni. Arra nézve, hogy ezen a téren sincs mit sajnálnunk és szégyelnünk, felhívom a t. háznak bármely tagját, legyen szíves gazdasági tanintézeteinkkel foglalkozni. (Halljuk.' Halljuk!) Utalok arra, a mely legközelebb, tavaly, az érdélyzeszi közművelődési egylettel együtt létesült, méltóztassanak megtekinteni, hogy minő eredményeket mutat fel ott a gazdasági tanügy és minő gyakorlati irányba tereltetnek ott a fiatal emberek. (Helyeslés.) Anyagról tehát nincs mit aggódnunk. De ha azt veszszük, hogy Magyarország képes volt magának 20 év alatt egy vasúti tiszti személyzetet teremteni, mely előbb nem volt, ha azt veszszük, hogy a korlátozások daczára az ügyvédi pályán most is túltengés van és a hivatalt keresők ma már rajonként lépnek föl, azt hiszem, hogy az az ellenvetés, hogy ezt a rendszert azért nem lehet életbeléptetni, mert hiányoznak a qualificált egyének, ha ma részben alapos is, csak nyíljék meg ezen tér, tárgytalanná válik, mert ezen baj mindenesetre sanálva lesz. Legelső sorban az állam által közvetlenül kezelt mezei birtokokról lehet szó. A kezelésemben levő kincstári birtokokon már is létesítettem ilyen bérleteket; a t. vallás- és közoktatásügyi minister úr elvben magáévá tette ezen tervet és legutóbb már létesített hosszú lejáratú bérleteket az alapítványi birtokokon. (Élénk helyeslés.) És ha azt veszszük, hogy ezen, körülbelül 240.000 holdon, — melynek, igaz, fele erdő, — létesíthető bérleteken legalább két-háromszáz ilyen középosztálybeli család megélhet és inteti siv kultúrát folytathat, azt hiszem, oly térre mutattam, a melyen ma már többet láthatunk a kezdeményezésnél. (Helyeslés.) A legnagyobb teret azonban, a hol ez életbeléptethető, a főpapi és káptalani vagyonok képezik. (Halljuk! Hnlljuk!) A nélkül, hogy e vagyon természetének vitatásába óhajtanék bocsátkozni, vagy a talajdon szentségét bármely tekintetben érinteném, (Élénk helyeslés.) közgazdasági tekintetben utalok utalok arra, hogy ezeken a birtokokon ezen rendszert czélszerübb nek vélném, mint bármely mást, ha veszszük azt, hogy ezen vagyonnak az illető birtokosai átlag 8 —10 évig élvezhetik azt. A mi egy intensiv gazdálkodás szempontjából áldásos, a házi kezt lés, nehezítve van az által, hogy minden halálozás vagy csere alkalmával beáll a a forgó tőkének az eladása, elvonása. Az änterregnumok szintén hosszú időt foglalnak el, nem is szólva arról, hogy úgy a házi kezelés, valamint a nagybérletek^en való értékesítés jelentékeny nehézségekkel jár. Azt hiszem tehát, hogy ez a mód csakhamar ezen a téren is utat