Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-166

2S4 ÍM. országos ülés 189B. fefimár 25-én. szombaton. szempontjából ezt él nem kerülhetem; hanem jelezni fogom azt, hogy mi új történt tárczám keretében, valamint azt is, hogy mit szándékozom a közel jövőben tenni. (Bálijuk!) Úgy hiszem, hogy ebből, ha külön nem is jelzem, ki fog tűnni az, hogy ezek egy egységes tervnek alkatrészeit képezik; mert azt hiszem, feladatunk oda hatni, hogy minden jogosult igény kielégíttessék, a termelés minden ága lehetőleg előmozdíttassék, és végre, hogy a nagy érdekcsoportok létféltételei egyenletesen és párhuzamosan mozdíttassanak elő. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Közelebb szerencsém volt a t. háznak bemutatni egy birtokst'itisztikát, a mely a többek között kimutatja azt, hogy az országnak 2

/3-ada szabad forgalmú s ys-ada kötött forgalmú birtok. Ez nemcsak a birtok természete szerint különíti el a földbirtok-vagyoni, hanem azon feladatok mérvére és irányára nézve is, melyek a kormányt a fejlesztésre nésve terhelik és ezért különbséget fogok tenni ezen két irányú feladat között. (Halljuk!) A szabad forgalmú birtokfejlesztése nagyobbára csakis közvetve érhető el. Ez az, a mire budgetem tételei vonatkoznak, és a mennyiben ez irányban általánosságban megtámadták a kormány politikáját, leszek bátor a kifogásokra egyenkint válaszolni; a részletekre nézve azonban azt hiszem, hogy lesz alkalom ezt a részletes tárgyalásnál is bőven tenni. A ház különösen ezen oldaláról (a baloldalra mutat) történt felszólalásoknak tenorja körülbelül ez volt; a budgetben a földmívelési minister rendelkezésére bocsátott összeg elégtelen, ezért az eredménytelen munkát elnézzük. T. ház ! Igen hálás vagyok a jóakaratért, de nem appellálok rá, mert ezen helyről ilyen elnézést elfogadni nem szabad, (Tetszés jobb felöl.) és épen azért bátor leszek utalni azokra, a, mik a budget szíík kerete daczára is megvalósíttattak, és olyanokra, melyek egyáltalán a budgetben fel nem tüntethetők, a menynyiben megvalósíthatásuk direct pénzkiadással nem is jár. T. ház! Hogy ilyet csak egynehányat említek fel, épen ma folyt a tárgyalás, mely egy Budapesten létesítendő nemzetközi állatvásár fontos kérdésével foglalkozott. T. ház! A német szerződés megnyitja a piaczot ezen produetumunk előtt is; állategészségügyi szolgálatunk fejlesztése, javítása, a legközelebb elfogadott törvény a tüdőlob kiirtására nézve, biztosítja a kivitelt. De, a mi az értékesítés esélyeit főképen biztosíthatja, az egy centrálisait nagy nemzetközi állatvásár. Ez fog minket függetleníteni Bécstől és a külföldtől, és lehetővé teszi azt, hogy a gazda a conjímcturákat kellőleg kihasználja, és, hogy egyes közvetítőktől lehetőleg függetlenítse magát. (Helyeslés jobb felöl.) És azt hiszem, ez lesz azon mód, talán Wittmnnn t. képviselőtársam egyes megjegyzéseinek és javaslatainak elfogadási mellett, a melyek a kezelésre vonatkoznak, és melyek ezen egész tervbe beilleszthetők lesznek ^mondom, ez azon mód, mely biztosítja azt, hogy azon kedvező árak, melyek ma léteznek, productumainknak ezen terén állandósíttassanak és biztosíttassanak. Egy másik ága közgazdaságunknak is szenved, és ez a juhászat. A külföldi, a tengerentúli concurrentiával szemben a gyapjútermelés és értékesítés igen nagy nehézségekbe ütközik. Már voltam bátor utalni arra, hogy itt a baj snnálása főképen a hús-juh értékesítésében fekszik, és midőn azt tapasztaljuk, hogy egyik legjobb és legtermészetesebb piaezunk, Francziaország, agrár szempontból elzárkózik előlünk, akkor meg kell keresni a másik piaczot, mely még közelebb fekszik, és mely még természetesebb : a belföldet, és meg kell keresni az elhelyezés módját. És ma már e téren eredményre utalhatok, a mennyiben úgy a közös hadügyminister, valamint a honvédelmi minister úr nemcsak késznek nyilatkoztak, hanem intézkedéseket is tettek arra nézve, hogy a hadsereg élelmezésénél a juhhús igénybe vétessék, és arra, hogy a két tényező, a fogyasztó és a termelő összehozajssanak; azt hiszem, legalkalmasabb közvetítő a gazdák országos szövetkezete, a mely e téren máris igen jó szolgálatokat tett. És részemről ehhez för.lúitam a végből, hogy a fogyasztó és termelő közt, mint legalkalmasabb közvetítő és szervező szerepeljen. Meg vagyok győződve, hogy e téren is mindkét érdekfélnek meg lehet felelni. Lótenyésztésünk fejlesztése érdekében szintén sarkalatos kérdés, az értékesítés kérdése, a mint Lits Gyula t. képviselőtársam is felemlítette. E tekintetben is folynak már a megindult tárgyalások, s azt hiszem, itt is túl vagyunk már a kezdet kezdetén. Hogy egy kisebb kezdeményezést említsek fel, a mely, — a külföld példájából következtetvén, — hívatva vau nagyra fejlődni, megemlítem az időjelzési szolgálatot, a mely oly országban, mint minálunk, a hol a clima termelésünkre nagy befolyással van, igen fontos. Ezen szolgálat ép ezen párt részéről (baloldal) jött impulsus folytán lépett tavaly életbe, s remélem, hogy a meteorológiai intézet tárczám keretébe áttétetvén, czélszeríí újításnak fog bizonyulni. (Helyeslés jobb felöl.) Meszlény Lajos: Az időjárás jelzéséhez már Kemény Gábor is értett! Gr. Bethlen András földmívelósügyi