Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-166

2^4 ÍW. orsafieros filét 18W. február 2S.éa, nomiatöiL szép ménlova, a melyre aztán azt mondja, hogy ime, ez a gazdasági egyesület eredménye. Ennyit a megyei gazdasági egyesületekről. De ezekkel párhuzamosan egy második utat is kívánok jelezni. Teszem ezt azért, mert a mi­nister úr szíves volt kijelentem azon meggyő­ződését, hogy csakis aa ilyen gazdasági egye­sületek útján lehet gazdasági téren nagy ered­ményeket elérni, s kijelentette azt is, hogy e tekintetben első sorban a középosztályon ipar­kodik segíteni. A minister úr tehát iparkodjék ilyen gazdasági egyesületek létesítésén, és mái­volt is kegyes megerősíteni a torontáli és temesi egyesület alapszabályait; rövid idő alatt 2000 tag iratkozott be a gazdasági egyesü­letbe, a mely szám, remélem, legközelebb meg fog kétszereződni. Ilyen egyesületeknek, a föld­mívelők ezen osztályának, nyújtsunk első sorban segítséget, mely a fenyegető veszélyben karját kinyújtja segítségért, a mely nem viszketegség­ből és spuriból alakít egyesületeket, hanem az élet nehézségével küzd, s a mely osztályt a napról-napra szaporuló különféle közvetítők zsa^ rolása serkenti, buzdítja, és kényszeríti az ön­segélyre, a viribus unitis jelszavára. (Élénk tet­szés a bal- és szélsőbalon.) Ilyen több ezer tagból álló testületeket méltóztassék segélyezni, mely a saját initiativá­jából kiindulva, a társadalmi élet szükségleteire kér segítséget. Itt tehát ne méltóztassék késni a jóindulattal és a támogatással. (Élénk helyes­lés a bal- és szélsőbalon) Ha ezeken teszünk kisebb-nagyobb mértékben szolgálatot, egyúttal az államnak teszünk vele szolgálatot, mert, ha sikerül ezen osztályt megmenteni, ezzel társa­dalmunk azon osztályát mentjük meg, mely államfentartásunknak alapját képezi. (Élénk tet­szés a bal- és szélső baloldalon.) Csak így lehet magát a minister úr által kitűzött czélt elérni, és ha a minister úr a segítséggel nem késik, sok milliót fog örök bálára lekötelezni. Első sorban nem is pénz­segélyről és alamizsnáról van itt szó, hanem erkölcsi támogatásról. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon) Ezek erkölcsi támogatást kérnek, hogy programmjukat successive keresztülvihes­sék, és arra, hogy a különféle közvetítők zsa­rolásától megmentve, terményeiket, jószágaikat jobban értékesíthessék. (Igazi Úgy van! a bal­és szélsőbal félfii.) Hogy csak egy kis pontot érintsek egy programmból, ha jól vagyok értesülve, úgy Németországban, mint Ausztriában a hadsereg­szükségleteit közvetlenül a termelőktől szerzi be. Síiért nem lehetne ez így nálunk, t. ház? Miért kelljen nálunk a termelőtől a hadseregig 4—5 közvetítőt és liferanst használni, a mi az összes portéka árának legalább 1 jz-kt felemészti. Midőn e kérdés felvettetik, rendesen azt adják vála­szúi, hogy ez igen nehéz kérdés, ebbe bele­szólni nagyon bajos, mert a hadseregről van szó. De kérdem, miért legyen az az egyszerű polgár, a mikor lovát akarja eladni, kénytelen 3—4-féle közvetítőt igénybe venni? [Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) És kérdem, van-e olyan egyén, legyen az bármely állású és rangú, a ki ily visszaélések ellen nyíltan állást merne foglalni. (Élénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Én nem hiszem, és úgy vagyok meggyő­ződve, hogy a t. kormány csak az első lépést tegye meg ez irányban, mert az magának a hadseregnek saját érdekében áll, hogy ezen gaz­dálkodással felhagyjanak, már csak azért is, hogy a hadsereg tiszta, hamisítatlan árút kap­jon (É'énk helyeslés és felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: És olcsóbbat!) Számtalan ilyen megtakarítás volna eszkö­zölhető a közvetítők mellőzésével és e téren a kormány jóindulatú támogatásának hiányoznia nem volna szabad; annál kevésbbé, mert ezen eljárás fentartása igen nagy áldozatokkal és teherrel jár. (Helyeslés a bil- és szé J sőblon.) Ha e téren az általam jelzett politikát méltóztatnék követni, én nem ezt, hanem ennél sokkal na­gyobb költségvetést is szívesen megszavaznék; de miután erre a helyes irányban még az első lépést sem látom; sajnálatomra ezt a költség­vetést sem szavazom meg. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon. Szónokot a nemzeti párt és a szélső baloldal részéről többen üdvözlik) Perczel Béni jegyző: Bornemisza Lajos! Bornemisza Lajos: T. ház! Mielőtt a földmívelési tárcza költségvetésének tárgyalásába bocsátkoznám, a t. ház engedelmével foglal­kozni akarok egész i-öviden és tárgyilagosan Magyarország ez idő szerinti földmívelési poli­tikájának egyik kérdésével, illetőleg egy olyan actio életbeléptetésével, a mely képes lenne a földmívelés, illetőleg a középbirtokos osztály érdekeit előmozdítani, s azok adóképességét emelni. (Halljuk! Halljuk!) Legelőször is bátor vagyok a t. házat arra kérni,hogy méltóztassék már az előttem szólottak által is felhozott legelső szükségletet t. i. a gazdasági hitel kérdését tekintetbe venni. Mond­hatom, hogy a gazdasági hitel tekintetében Magyarország a kontinentális államok között, a legutolsó helyen van. A hitelnyerés nálunk majdnem minden téren és minden iparágra nézve meg van könnyítve, csak a földmíveléssel és gazdasággal foglalkozó osztály az, a mely ettől egészen elesik. (Úgy van! a baloldalon.) Ha tekintetbe veszszük, hogy a mai inten­sivebb gazdasági rendszer mellett, a mezőgaz­dasággal foglalkozók 7, 8, 9 százalékos hitelt I kénytelenek igénybe venni, hogy a mai kor

Next

/
Thumbnails
Contents