Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-165
J96 16ä * »«"»**»•* UléB 18W. fafcrnár 14-én, pástokén. így például fel lehetne venni alapúi egy hold felrigolirozott terület értékét, s ha ezen terület a kitűzött ezélnak megfelelően be lett ültetve, erre lehetne ismét annyi előleget vagy kölcsönt adni, a mennyiből egy másik holdnyi terület szőlővel beállítható volna; s így tovább. Az ellenőrzést igen könnyen lehetne szabályozni, s így a kincstár sem károsodnék. Az elveszett kuniatok a kincstár részére idővel bőven megtérülnének, mivel a regenerált szőlőterületek új adóalapot képeznének. Ebből ismét csak az államnak volna a legnagyobb előnye, mert a szőlő állami vagyont is képez, pénzt képvisel, a miből az állam egyenes s fogyasztási adók s egyéb czímeken a magáét bőven kiveszi, továbbá haszna volna a hitelezőnek, iparosnak, kereskedőnek s általában az egész társadalomnak. A Intelnek az érintett alapokon való emelése közelebb vinné a gazdát kitűzött czéljához. A minister úr a szőlőojtványok nagyban való előállítását a panlis-baraczki szőlőtelepen már elég sikerrel megkisérlette, mivel, — ha jól tudom, — s szőlőojtványoknak körülbelül 40 százaléka bevált. Adjon tehát a kormány ingyen szőlőojtványokat az arra rászorult szőlőbirtokosoknak, mivel magánosok nemcsak hogy ily ojtványteleppel nem rendelkezhetnek, mert ennek fentartása igen jól előkészített talajt, nagy szakértelmet, és sok pénzt igényelne, hanem még a kormány által méregdrágán elárusított, ki nem próbált ojtványokat sincs módjukban megszerezni. Ezért kívánatos volna, hogy ily ojtási telepek minden nevezetesebb borvidékeken állíttassanak fel, különösen Tokaj-Hegyalján, mint az ország legkitűnőbb borvidékén, mert míg egyrészről az itteni talaj s éghajlati viszonyoknak megfelelő amerikai ojtványok állíttatnának elő, más részről az egész borvidék lakossága az ojtványok előállításának gyakorlati részével megismerkednék, s egyidejűleg a nép ezen időben kereset forráshoz is jutna. Igen fontosnak tartom ilyen ojtványok nagyban való előállítását, mert Francziaország példájára csakis leginkább fás ojtváuyokkal lehet a szőlők regeneratioját minél előbb sikeresen keresztül vinni, mert a tapasztalás szerint a zöld ojtás nedves időben nem sikerűi, és e mellett a fagynak is jobban ki van téve, így tehát ezeknek előállítása több eshetőségnek van alávetve. Gr. Zichy Jenő: Az a legjobb! Bernát Béla: Bocsánatot kérek, meg fogom mondani, hogy miért nem a legjobb. Mert a zöld ojtás nedves időben nem sikerül és jobban ki van téve a fagynak, és így ezek előállítása több eshetőséghez van köve. Hiszen méltóztassanak csak a múlt évre visszaemlékezni, midőn a korai fagyok voltak, a zöldojtáaok nagyobb része mind kifagyott. Míg ellenben a fás ojtások nincsenek annyira kitéve az idő különböző viszontagságainak. A vándortanítók számának szaporítására is nagy súlyt kell fektetnünk, s oda kell hatnunk, hogy ezek kellő alapossággal ismertessék meg a néppel az ojtást gyakorlatban. Tanítsák a tanítók a gyermekeket az iskolában a szőlőojtásra, s azon tanítóknak, a kik az iskolában az ojtás tanításával foglalkoznak, jutalmul fizetéspótlékokat kellene kiosztani. Az ojtásnak tanítása az iskolában igen fontos jelentőségű, mivel az iskolás gyermek azt könnyebben elsajátíthatja; a gyermek keze biztosabb, az ojtás pedig első sorban biztos kezet kíván. Jutalmakat kellene adni azon telepek tulajdonosainak, a kik a legszebb eredményt képesek felmutatni. | Ha azonban a kormány a szőlő regeneratioját, — mint azt a kormányelnök programmbeszédében is kiemelte, — komolyan keresztül akarja vinni, s ezen szót nem csupán jelző gyanánt akarja felhasználni, — a mit róla s a kormányról feltenni egyelőre nem akarok, — akkor milliókra van szüksége, nem pedig 225.000 forintra, még pedig minél előbb s minél többet kell befektetnie, mert az évi 225.000 forinttal nagyobb s maradandóbb eredményt elérni nem fog, s legföljebb évről-évre el fog kallódni, a nélkül, hogy a bajon gyökeresen segíteni tudna. E szűkmarkú garasoskodásnak társadalmi * közgazdasági nagy horderejét ez alkalommal bonczkés alá venni nem akarom, csak annyit jegyzek meg, hogy itt nemcsak a nép keresetforrása, nem csak a középosztály megélhetése, s egyes kipusztult terűletek új adó alá vonása szempontjából, hanem általában az egész ország jólétére, munkabérének szabályozására s a munkás osztálynak más országba való kivándorlásának megakadályozására, s számtalan fontos társadalmi acut kérdés megoldására igen nagy fontossággal bir. (Élénk helyeslés hál felöl.) Különösen a mi a kivándorlást illeti, igen megdöbbentő azon adat, hogy 15 év alatt fél millió ember vándorolt ki hazánkból. Az 1890-iki népszámlálás adatai szerint az Amerikában tartózkodó családtagok száma Zemplénmegyéből 12 ezer, Szepesmegyébőí 10 ezer, Sárosmegyéből 13 ezer, Abaujmegyéből 6 ezer, Ungmegyéből 3 ezer volt, s így a hivatalos népszámlálás adatai szerint csak ebből az 5 megyéből 44 ezer családtagnak Amerikában való tartózkodása eoustatáltatott; de ezen kívül s azóta kerülő úton, s a miről a hivatalos statisztika mit sem tud, mennyien vándoroltak ki! (Egy hang: Be visszajönnek!) Ha visszajönnek, ez megint más társadalmi bajnak képezi alapját.
