Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-165
16*. orsiágos ülés 1898. Á szőlő a legfőbb munkát igényli az összes gazdasági ágak között, s így a nép ezen erős, de szabad s egészséges munkával szeret foglalkozni, a mi nem képez lényegtelen tényezőt a véderő szempontjából sem, mivel ezen néposztály a hazának a legjobb, legizmosabb katonákat szolgáltatja. A szűkkeretü kölíségvetés részleteibői sem lehet nagyobb szabású tervezetekre következtetni, mert pl. a midőn a többi között állami ojtványtelepek költségeire 1500 frt van felvéve, ebből csak azt lehet következtetni, hogy az állam talán az ojtványok eladásából kívánja ebbeli költségeit fedezni, nem pedig azt, hogy ennek előállítása által a szegény nép helyzetét javítani akarná. A kormány kicsinyes eljárása következtében igen sokan még mostan sincsenek bizalommal az új ültetvények iránt, s rósz szemmel nézik azt, hogy a filloiera pusztítása által teljesen tökre ment lakosságtól kívánják, hogy a netán még felmaradt pénzkészletét alaptalan kísérletezésekre költse, s ezek abban a hitben élnek, hogy várni kell, míg a szőlők mind kipusztulnak s azután hazai fajokkal kell a szőlők regenerálását keresztül vinni. E bizalmatlanságot meg kell törni, legyen a kormány mindenben a szőlőbirtokos segítségére, vizsgáltassa meg a talajt, határoztassa meg, hogy melyik talajban melyik amerikai alany díszlik, s melyik talajban s hol az ojtvány ? Már Virgil »Georgicon«-jában utal azon általános elvre: nec verő terrae farre omnes omuia possunt. Ez áll különösen a szőlőültetvényekre nézve is, erre azonban nálunk nagy súlyt nem fektetnek, a népet erről fel nem világosítják, s így e részben is a legnagyobb sötétség s bizonytalanság uralkodik. E kérdésben azonban az ország szakközegei között véleménykülönbség létezik. Nevezetesen míg egyrészről azt a rendszert tartják helyesnek, hogy előbb egészséges ojtványokat kell külön e czélra elkészíteni, előállítani, s azt azután, ha megfelel a talaj minőségének, lehet a hegytetőre is ültetni s annak ott díszlenie kell: addig másrészről mások úgy gondolkoznak, hogy előbb sima vesszőt kell beállítani, azt meggyökereztetni s az ojtást is ott helyben eszközölni; mások ismét azt tartják, hogy a hegyre nem lehet ojtványokat ültetni, mert ezek 2—3 év alatt az úgynevezett clorosisba esnek s kivesznek. S hogy ezen felfogásnak is van jogosultsága, mutatja a budai szőlőtelep, a hol a Gellérthegy partos oldalán az ojtványok nem prosperálnak; de arról, hogy hol s minő talajban díszlik u legalkalmasabb faj, alapos, teljesen megnyugtató választ kapni nem lehet, ha csak a termelő azt maga drága pénzen ki nem próbálta, mert vegykísérleti állomások nem rendszezesíttetnek. febrnár Si-én, péntekea, J97 Továbbá míg eddig a kormány a riparia souvaget ajánlotta a termelőknek, most már a portalis rupestris, solonis amerikai alanyok ajánltatnak. Én szives figyelmébe ajánlom a t. minister úrnak ezen kérdések alapos, szakszerű megbírálását, nehogy ezen kérdések a szőlővessző, ipar és kereskedelem szempontjából a termelők kárára s esetleges kizsákmányolására oldassanak meg. (Helyeslés bal felöl.) Mindezek tehát kívánatossá teszik, hogy a talajviszonyok minden borvidéken .alaposan megvizsgáltassanak és a lakosság a viszonyoknak megfelelő helyes útmutatással láttassék el; különösen pedig szüksége-;, hogy a szakértők legalább bizonyos, határozott, főbb elvekben megállapodjanak, hogy ne lennének kitéve a folytonos ingadozás és bizonytalanságnak, a mi pedig semmikép sem alkalmas, hogy a népbe bizalmat öntsön, hogy bennük a munkakedvet növelje s őket kitartásra buzdítsa. Szükséges volna, hogy a nép közt osztanának ki útmutatóul oly könyveket, melyek a községet, borvidéket, talaj, éghajlat s egyéb viszonyoknak megfelelő alapismereteket népszerű alakban ismertetnék. (Helyeslés bal felöl.) Igen kellene vigyázni, hogy a kormány rendelkezése alatt levő vesszők a követelt igényeknek megfeleljenek, mert ha azt tapasztalja a nép, hogy a drágán megfizetett vesszők nagy perczentje meg nem fogamzik, bizalmát elveszíti ily költséges és az ő szemében sikertelen kísérletezésre. (Úgy van! bal felől.) Csak a sikerben való erős hit s bizalom felköltése s megerősítése által lehet a sokszor hangoztatott közönyt, ha ilyen egyáltalában létezik, eloszlatni s új tevékenységre a népbe ösztönt önteni. Volt szerencsém más alkalommal is hangoztatni, hogy ezen szerencsétlen nép nyomorának enyhítésére s állapotának megváltoztatására a háziipar emelése mennyire kívánatos volna, a miben épenséggel semmi sem történik, pedig eri e annál is inkább szükség volna, mivel a szőlőmíveléssel járó iparágak is szintén megszűntek. (Úgy van! bal felől.) Kiemeltem, hogy igen hasznos volna e vidékeken a selyemtermelést is meghonosítani, de mindeddig e tekintetben vajmi kevés történt. Igaz ugyan, hogy a többi között Tokaj városának küldöttek 4 liter eperfamagot, de ahhoz még sok idő kell, míg a nép ebből egy falat kenyeret fog szerezhetni. (Úgy van! bal felől.) Gr. Bethlen András föltlmívelésügyi Űlinister: Talán nagy élőfákat kellett volna küldenem! Bernát Béla: Mindenesetre jobb lett volna csemetéket és ojtványokat küideni, mert így sokkal hamarább lehetne eredményt elérni, mintha
