Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-141
143, oricágot tléi lSWt. jum&r tt-4a, kétftn. 5f aaely szerint, ha újabb összeg nem tétetnék le, a létező anyagból kíván ítéletet hozni, mellőzöttnek kell tekinteni, a mennyiben a most kimondott határozattal az összeg rendelkezésre van bocsátva. Ha méltóztatnak ehhez hozzájárulni, ezt határozatként kimondom.« Ezután Lázár Ernő leteszi az esküt. Sokkal tovább ment tehát a ház akkor, a mihez valószínűleg, sajnos, magam is hozzájárultam. Ez nem volt egészen törvényes eljárás és határozottan ellentétben állt a házszabályokkal. De ma máskép áll a dolog. Mi egeszén a házszabályokhoz tartottuk magunkat, a jury végzését intacte kívántuk fentartani, és azért is, hogy az ellenkezőnek még látszata se legyen, előre feleskettük a kiküldött bizottsági tagot. A házszabályok, ha az lett volna szándék, hogy erről itt a házban alkalom se legyen véleményt nyilvánítani, egyszerűen azt mondták volna, hogy adassék ez át a ház elnökének, az hajtsa végre, vagy azt mondták volna, a mit ott mondanak, a hol az összeférhetetlenségről van szó, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi perenrptorice. (Úgy van! hal felöl.) Erről nincs szó. A ház nem registratura, sem pedig papírkosár, (Úgy van! hal felől.) a háznak joga van és élnünk kell e joggal mindig, valahányszor a házszabályokkal ellentétbe helyezkedik egyik vagy másik bizottság. {Úgy van! Úgy van! hal felől.) Én tehát kérem, hogy a tegnapelőtti eseményeket ilyen formában vegye tudomásul a t. ház, és ilyen formában a közvélemény is megnyugfattassék, hogy nem hallatlan dolgot, nem törvényszegést köveltünk el a házszabályokkal szemben és nem hibáztunk. (Élénk helyeslés hal felől.) Schóber Ernő jegyző : Busbach Péter! Búsbach Péter: T. ház! Most felszólalt t. képviselőtársam, gr. Zichy Jenő, talán nem egészen helyesen alkalmazta ezt a praecedenst, (Felkiáltások bal felől: Nagyon is helyesen! Hall juk! Halljuk! a jobboldalon.) melyet itt felhozott. T. képviselőtársam nem látja azt a különbséget, a mely az 1884-iki határozatot megkülönbözteti a jelenlegi határozattól. Tudniillik 1884-ben a bíráló bizottság egy megkeresést intézett a házhoz . . . Justh Gyula: Ez nem áll; akkor is határozatot közölt, mint most. (Nagy zaj a jobboldalon. Úgy van! a szélső' haloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a szónokot meghallgatni. (Helyeslés jobb felől.) Justh Gyula : Ne csüi jön-esavarjon, (Nagy taj. Halljuk! Halljuk!) Búsbach Péter: Ha a képviselő urak végighallgatnának, talán nem volna ok ily felkiáltásra. (Halljuk! Halljuk!) Az akkori bíráló bizottság megkeresést intézett a képviselőházhoz!-.. (Ellenmondás és félkiállások a szélsőbalon: Határozatot terjesztettbe!) és ezen kivűl beterjesztett egy határozatot is. A megkeresés és az érdemleges határozat egy és ugyanazon jelentésében került a képviselőház elé. A jelentésben elmondja a bíráló bizottság, hogy a vizsgálatot elrendelte, vizsgáló biztost küld ki, kéri a házat, .vegye ezt tudomásul s kéri a biztost megesketni, de ezzel kapcsolatosan egy indítványt is tesz .. . Justh Gyula : Határozatot közöl! (Halljuk ! Halljuk ! jobb felől.) Busbach Péter: . . . hogy tudniillik a letett 1000 frt költség nem lévén elég, kéri, hogy szólíttassék fel a kérvényező 10 tag, hogy tegyenek le újabb 1000 frtot. (Mozgás és zaj bal felöl) A különbség a kettő között az, hogy az, hogy az első részben a bízottság bírói functiot teljesített, midőn a bírói vizsgálatot elrendelte, hogy annak alapján érdemleges határozatot hozhasson; az indítvány pedig az volt, hogy miután ezen érdemleges határozathozatalhoz mi nem ejthetjük meg a vizsgálatot, mert nincs rá költség; intézkedjék a ház, hogy újabb ezer forint tétessék le. Ez, engedelmet kérek, két különböző dolog. Az egyikben a bíráló bizottság bírói functioval járt el, midőn vizsgálatot rendelt el; a másik már nem volt bírói functio, hanem egyszerű indítvány, egyszerű megkeres s, (Ellenmondások bal felől.) szerezzétek meg nekünk a módot ahhoz, hogy a további bírói eljárást teljesítsük, Madarász József t. képviselőtársam, igen helyesen és igen sok érzéssel az iránt, hogy mivel tartozik a képviselőház a bíráló bizottság érdemleges határozatának . . . Ugron Gábor: Hát a bíráló bizottság a háznak és a házszabályoknak! (Nagy zaj bal felöl.) Búsbach Péter . . . kijelentette, hogy tudomásul veszi ugyan a vizsgáló biztos kiküldését, kéri azonban az előterjesztés második részét, melyben a bizottság fenyegetőzik, hogy félbeszakítja a további tárgyalást és érdemleges határozatot nem hoz, elejteni, mert ez nem tartozik a bírói functio hatáskörébe, hanem egyszerű intézkedés a pénzszedés iránt. Ekkor történt azután, hogy miután még Tisza Kálmán akkori ministerelnök is hozzájárult Madarász József képviselőtársamazon véleményéhez, hogy ez már nem bírói functio és az ekképen lehet vita és különös intézkedés tárgya, az elnöki székből enunciáltatott, hogy miután az ezer forint befizetésének elrendelése nem vontató, a bírói functio hatásköréhe, ezt a 1 *
