Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-141

§2 141. országos ülés 1898. január 23-án, hétfőn. ház nem veszi tudomásul, hanem elrendeli, hogy a szükséges költségeket a ház pénztára fizesse ki. (Mozgás a szélső haloldalon.) Igen lényege* különbség van tehát a bírói hatáskörben hozott határozat és egészen heterogén indítvány közt, melyek egyidőben terjesztettek azon bíráló bizottság által a ház elé. Nincs indokolva ennélfogva Zichy Jenő t. képviselőtársam indítványa , . Ugron Gábor". Nem tett indítványt! Búsbach Péter: ... és azért kérem a a t. házat, méltóztassék a fölött napirendre térni. (Hosszantartó mozgás a hal- és szélső baloldalon.) Elnök: Madarász József képviselő úr kíván szólani. Madarász József: T. ház!(Halljuk! Halljuk!) Igaza van azon példabeszédnek: »Ments meg Isten ügyetlen barátaimtól, (Élénk derültség a baloldalon.) elleneimtől megvédekezem m^gam is.« (Úgy van! a bal- és szélsőbal felől.) Ha előttem szólott t. képviselőtársam előadása —- bocsásson meg, hogy ezt a szót kell használnom — való volna arra vonatkozólag, hogy miként történt azon bíráló bizottság jelentésének beadása, nem szólnék egy szót sem; hanem csak azt mondanám, hogy tökéletesen helyes t. képviselőtársamnak előadásából levont következtetése. Ámde — bocsásson meg — az az előadása, hogy a bíráló bizottság akkor kérdéssel és kéréssel járult e képviselőházhoz, nem alapúi a valóságon, (Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) s az ellenkezik az eltagadhatatlan és az okiratokban foglalt tényekkel. (Helyeslés a baloldalon.) Én ezt előre kijelentem, nagyjában emlékeztem már a múlt tárgyaláskor is erre az esetre, de mivel hirtelen került szóba, nem akartam mindaddig felszólalni, a míg utána nem nézek az okmányoknak. Bocsásson tehát meg Busbach Péter t. képviselőtársam, de az ő, a valóságnak meg nem telelő állítása késztet arra, hogy itt a házban elmondjam a történteket, jót állván érte, hogy senki sem fog azzal vádolhatni, hogy valótlan az, a mit mondok. (Halljuk! Halljuk!) 1884-ben ép úgy, mint a napokban, ahíráló bizottság egy végzést tartalmazó jegyzőkönyvvel járult a képviselőhúz elé. Ebben a jegyzőkönyvben azonban nem az volt, a mit Busbach t. képviselőtársam állít, hogy tudniillik a bíráló bizottság főihívta a képviselőházat, hogy mivel elfogyott a pénz, rendelkezzék stb. stb. Nem, mert a bíráló bizottság jegyzőkönyvében oly értelmű végzéssel járult a házhoz, (Halljuk! Halljuk!) hogy miután már egy virsgálat történt, pótvizsgálat rendeltetett el, a letett 1000 írtból pedig alig volt már valami, a bizottság a vizsgáló biztost kijelöli ugyan a vizsgálatra, de miután az Í000 frt fogyatékán van, utasíttatnak a kérvényezők újabb 1000 frt vizsgálati pénznek 15 nap alatt leendő letételére. (Felkiáltások a snélső baloldalon; Ez egészen más!) Még ez nem elég, mert kimondja a bizottság azt is, hogy ha pedig ezt nem teljesítenék, akkor maguknak tulajdonítsák, ha a mint a pénz elfogy, a vizsgálat megszűnik és az addijr létező okmányok alapján fog ítélet hozatni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Justh Gyula: Hát az nem bírói határozat, Busbach úr? (Halljuk! Halljuk!) Madarász József: Azt mondják, hogy hiszen megtörtént máskor is, hogy nem szólaltak fel az ily kérdésben. Nem dicsekedésképen mondom, de ha akkor véletlenül itt nem vagyok és észre nem veszem, megtörténhetett volna akkor is, hogy senki sem veszi észre az esetet, és hallgatással mellőztetett volna a kérdés, mert — valljuk meg — mi nem igen szoktunk hallgatni a jelentésekre. Én azonban észrevettem és rögtön felszólaltam, még pedig azzal a mérsékletté!, melyet a t. képviselőtársam is említett, és a melyet mindig meg akarok tartani, (Helyeslés.) hacsak a dolog annyira nem ütközik alkotmányos érzületembe, hogy néha akaratom ellenére is késztetve vagyok indulatosabb kifejezést használni. (Helyeslés bal félő'.) Én tehát felszólaltam és azt mondtam: Ha a bíráló bízottság új biztosítékot követel, ez ellenkezik a házszabályok 79. §-án:ik rendelkezéseivel, és abban foglaltam össze okoskodásomat, hogy miután a házszabályok világosan meghatározzák a biztosíték összegét, újabb összeg letételének elrendelésére a bizottság nincsen hivatva. (Úgy van! bál felől.) Erre utánam Literáty Ödön akkori képviselő és a bíráló bizottságnak akkor jelentést tevő tagja | ellenemben újra kérte a házat, hogy ne vegye figyelembe azt, a mit Madarász József képviselő úr mondott; erre szükség van, ezt a bíráló bizottság elhatározta, ennélfogva vegye a ház helyeslő tudomásul a bíráló bizottság határozatát. Ekkor következett Hermann Ottó t. képviselőtársam, a ki pártolt engem és minthogy a házban mindenki meg volt győződve arról, hogy a bíráló bizottságnak a házszabályokban határozottan előirt rendelet ellenére nincsen joga határozni, s minthogy a bíráló bizottság esküjével kötelezi magát a házszabályok tiszteletben tartására: ennek következtében — nagy ideje ugyan ennek, mert 8 évvel ezelőtt történt — nem találkozott a házban senki, a ki az általam akkor mondottakat helyesnek, igazságosnak és törvényesnek ne tartotta volna. Az akkori ministerelnök úr is alkotmányos érzületéből kifolyólag azt mondta, hogy a bíráló bizottság határozata többi részeiben marad, de az új biztosíték letételének elrendelésére vonatkozó részében, a melyre nézve a bíráló bizottság a házszabályok ellenére intézkedett, ügye-