Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-141

50 141, er*xAg«8 Illés lSBt, jäntár 28-án, hétfötw B. Kemény Ákos, a kórtényi bizott« Ság előadója: T. képviselőház! Mint a kér­vényi bizottság előadójának van szerencsém a kérvények hatodik sorjegyzékét azon tisztelet­teljes kéréssel benyújtani, hogy azt kinyomatni, kiosztatni és annak idejében napirendre kitűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: Ha méltóztatnak hozzájárulni, a kérvények hatodik sorjegyzéke kinyomatik. a ház tagjai közt kiosztatik, és ezen sorjegyzék tárgyalása, valamint a ínég le nem tárgyalt ötödik sorjegyzék tárgyalása iránt, ha méltóz­tatnak elfogadni, most lehet megállapítani, hogy a legközelebbi szombati ülés napirendjére tűzes­senek ki, miután vannak régi kérvények, melyek iránt intézkedni szükséges. (Helyeslés.) Madarász József: Akkor jó lesz a kér­vények tárgyalását déli 12 órakor megkezdeni. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatnak hozzájárulni, hatá­rozatul kimondom, hogy úgy az ötödik, mint a hatodik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgya­lása a szombati ülésben déli 12 órára tűzetik ki. (Helyeslés.) Mielőtt megkézdenők a napirendet, gr. Zichy Jenő kér szót a házszabályok 154. szakasza értel­mében. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Zichy Jenő: (Halljuk! Halljuk!) En­gedje meg a t. ház, hogy a házszabályokra hivat­kozva, napirend előtt felszólaljak. Felszólalok azért, mert a legutóbbi ülés eredménye felett igen különböző vélemények nyilvánultak min­denütt. (Halljuk! Halljuk! a hal- és szélső balolda Ion.) Oly vélemények, melyek gáncsokkal hal­mozták el az elnököt, hogy nem volt jogosítva a kérdést szavazásra bocsátani, bennünket pedig azért, mert a bíráló bizottság jelentését nem vettük csak egyszerűen tudomásul, hanem mást is akartunk tenni. Némelyek mintegy hallatlan valaminek, valami sohasem történtnek mondták az esetet, pedig ennél sokkal tovább menő ese­mény történt épen egy bíráló bizottsági hatá­rozat ügyében 1884. deczember 17-én, és én ezt kikeresvén, leszek bátor a t. ház lelki meg­nyugtatására felolvasni. (Halljuk! Halljuk! a bal­és szélső baloldalon.) Sokkal tovább menő volt az esemény azért, mert nemcsak tudomásvételről volt szó, de a házban a bíráló bizottság mint jury határozatának megváltoztatása, részben való megcsonkítása történt. (Igás! Úgy van! a bal- és stélső baloldalon.) Ez volt 1884. deczember 17-éu. Literäty Ödön volt az előadó és a kérdés alatt levő mandátum a szentendrei volt. (Közbekiáltás a szélső baloldalon: Eíres!) A bíráló bizottság azzal a propositioval állt a ház elé, hogy nem lévén elégséges a házszabályokban kitűzött ezer forintos cautio, még újabb ezerrel toldassák meg és ennek alapján küldessék ki a vizsgálóbírósági j tag. Ez ellen felszólalt először is Madarász József, a ki azt hangsúlyozta, hogy »a házszabályok 79. §-a világosan rendelkezik. Ezen szakasz rendelkezése világosan ellenkezik a bizottság határozatával, és e tekintetben a háznak köteles­sége kimondani a maga véleményét.* (Közbekiál­tás a szélsäaalon: Nagyon jó!) Ezen kezdi. Foly­tatja ezzel: »kérein a t. házat, méltóztassék 'a házszabályok szellemében kimondani azt, hogy a ház teljesíti azon kötelességét, hogy tudomásul veszi, miszerint pótvizsgálat rendeltetett el, hozzá­járul tehát a bíráló bizottsági tag kiküldéséhez és meghiteltetéséhez, de kimondja egyúttal jegy­zőkönyvileg, hogy miután a házszabályok vilá­gosan megrendelik a biztosíték-összeget, újabb összeg letételének elrendelésére a bizottság hi­vatva nincs.* Erre újra felszólalt a referens és kérte, hogy szavazzák meg egészen a bizottság hatá­rozatát, és kérte, hogy méltóztassék a bíráló bizottság eljárását helyeslő tudomásul venni. Majd Herman Ottó szólalt fel, pártolva Madarász Jó­zsef indítványát, mire Tisza Kálmán minister­elnök szólalt fel. Ezt szó szerint fel fogom olvasni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) »Én azt gondolom, hogy ezen kérdéssel nem szükséges a bíráló bizottságok eljárásának helyes vagy helytelen voltát bírálat alá venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az egész házszabályok kérdése, mert valamint a ház szabályai kimondhatják azt. hogy bármiképen legyen is valamely kérvény indokolva, ha az 1000 forint hozzája mellékelve nincs, visszautasítandó, épen úgy, ha a ház­szabályok azon esetre, hogy a, vizsgálat ezéljá­ból az 1000 forint elég nem volna, akkép intéz­kednének, hogy ez összegnél többet lehet köve­telni: azt lehetne mondani, hogy a ki ezen intéz­kedésnek meg nem felel, annak kérvénye tovább figyelembe nem vétetik. Ez tehát szerintem is, épen mint Madarász József képviselő úr, helyesen felemlítette, tisztán a házszabályok kérdése, é* nem tagadhatom;, én magam is azon meggyőződésben vagyok, hogy a házszabályok értelmében újabb biztosíték leté­telét követelni nem lehet. Épen azért teljes mértékben hozzájárulok ahhoz, hogy úgy, mint a házszabályok is kíván­ják, érintetlenül hagyva a bíráló bizottság hatá­rozata minden egyéb részét, ezen egyre nézve mondassák ki, hogy miután az a házszabályok­nak nem felel meg, figyelembe nem veendő.« Erre az elnök reassumálja és azzal végzi: »En­nélfogva azt hiszem, hogy a mennyiben a bíráló bizottság új biztosnak kiküldetését, kívánja, ezen új vizsgáló biztosnak az esküt le kell tennie, a mennyiben pedig a letett összeg elégtelennek bizonyulna, a ház pénztára veendő igénybe. Azon részét azonban a bíráló bizottság határozatának,

Next

/
Thumbnails
Contents